Hogy mondjam el, hogy ne bántsam meg? (beszélgetős fórum)
Megijedt,hogy elveszít!
Ha ennyire ragaszkodsz a fickóhoz, akkor hajrá!
Látod, csak határozottnak kell lenned és bekeményíteni.Pont mert ilyen anyuci kicsi fia, vedd át a gyeplőt az anyukája elől,irányítsd te.
Vannak ilyenek akiket irányítani kell.Nem is értem az ilyen férfiakat,nem tudnának anélkül élni,hogy önálló lábakra álljanak.
Te érzed mi jó neked,vele maradni,vagy sem.
Juj de durva!:D
de nagyon egyetértek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Egyetértek...
Vissza kéne fognod magadat néhány napra,vagy hétre,és akkor kiderülne,hogy mennyire vagy fontos a számára.
Ne kezdeményezz semmit,hagyd hogy kezdjen el gondolkni.....
A lényeg ,hogy látványos legyen a változás a viselkedésedben.
Sőt még rátehetnél a lapátra úgy,hogy rendszeresen maszturbálnál akár előtte is,így talán Ő is rájönne,hogy valami nem stimmel.
Az sem mellékes,hogy így kicsit függetlenítenéd magad szexuálisan,és a rendszeres (ön)kielégülés oldaná benned a feszültséget,és talán az önbizalmad is javulna.
Minden esetre sok sikert....!
Igen ez kicsit furcsa.
Én már ilyenkor gondolnék mindenre,mert olyan kombinálós vagyok :).
7 év után valóban elég kemény,hogy ilyen intimitást tud csak nyújtani.
Nem tudom,úgy gondolom,hogy azért legtöbb férfit zavarja az,ha nem teljesít jól.
Furcsállom,hogy őt nem.
Talán azt akarja elérni,hogy megcsald emiatt és szakíthasson,mert ő nem tud?
Sőt,ha igazán szeretne, egyenesen zavarná ez a dolog,hogy nem tudja azt megadni,azzal a testrészével ami arra való.Hogy nem vágyik oda be?Nem is értem!Milyen férfi lehet az ilyen?
Van valakije?Inkább elkezdett vonzódni a férfiakhoz?Vagy mi a fene?Életemben nem hallottam még ilyet.
Még ami eszembe jut....
Voltatok valaha igazán együtt a 7 év alatt?Mármint rendesen?Te vagy neki az első,vagy volt már más is?
Nem-e az első szexuális élményében megalázták,mert esetleg ideje korán volt,érted..és esetleg ezt akarja elkerülni,nehogy nálad is így járjon.De nem akarom védeni őt!Akkor sem értem ezt.
A legjobb lenne ha leülnél vele beszélgetni,hogy ez már az egészséges dolgon kicsit túl megy,ami köztetek van,rákérdezni,hogy miért is van ez így.Sőt azon melyik férfi tudna megbántódni,ha a nő azt mondaná neki,hogy egy igazi jó izzasztó szexre vágyok tőled.
A leírtak alapján van egy sanda gyanúm. Ne haragudj meg, de szerintem a pasid nem a nőket szereti. Talán még ő sem tudja, vagy magának sem ismeri be. Gondolj bele! Hagyományosan egy nővel szite soha!!!
Elgondolkodtató. Lépj le! ÉN 13 év után váltam el (nem ezért, de a lényeg) megbántam, hogy nem léptem hamarabb. Odalett a fiatalságom 33-34 évesen új életet kezdeni... Ne kövesd el ugyanezt a hibát.
Csajok; szereti, és próbálkozik, nyilván nem akar egyből ott hagyni csapot-papot, főleg nem 7 év után. Én is ilyen voltam: 15 évesen jöttem össze az elsővel, nyolc évig szenvedtünk egymás mellett. Ő volt Az Első, és irracionális módon ragaszkodtam hozzá, bármennyire aljasul bánt velem. Na, nála nem a szexszel voltak gondok, hanem alapból aljas volt velem... Én meg tűrtem, amíg ki nem nyílt a szemem...
...amíg meg nem tanultam különbséget tenni! Jukkának majd visszatekinteni lesz rossz, amikor már ő is kilép ebből a monoton mókuskerékből, majd akkor látni fogja, mennyi de mennyi értékes évet veszített el a fiatal éveiből. Keserű lesz ez a pirula, de még nem késő.
Most azt gondolja, hogy álmai partnere a párja, csak mert fél az újtól, megszokta a megszokottat. Most épp csak ráébredt, hogy más dolgokra van szüksége.
Ha a srác nem változtat, akkor lapátra vele. Túl rövid az élet ahhoz, hogy ilyennél leragadjunk.
Kedves Jukka!
Te nyilván egy nagyon odaadó lány lehetsz. Ha a párod kézzel fogható dolgokkal bizonyítaná, hogy szüksége van rád, kellesz neki, esetleg meg is adná, amire vágysz, akkor TALÁN megér egy esélyt. De ne reménykedj, ez a srác már belefásult a dolgokba. Számomra SEM világos a szexuális szokásainak ily mértékű elcsökevényesedése, meg az, hogy mellette vagy, és pornóval kényezteti magát.
Sok mindent írhatnék még, ami a véleményemet képezi, de úgy tűnik, már most is igencsak hosszú voltam. :)
Áhhh,hagyd ott a p..ba..ez egy eléggé anyucika kicsi fia és mofli..áhhh belehalnék ha ilyen pasim lenne.
Amit elvársz az alap..:-) Sok sikert én nem könyörögnék neki.
Mielőbb - lehetőségekhez mérten - meg kell ejteni ezt a beszélgetést.
Ne alkudj meg egy ilyen helyzettel egy életre!
Szia!
Írod, hogy "ebben az esetben jobb is, ha nem költözünk össze."
Akkor nem éltek együtt folyamatosan, csak meglátogatod olykor?
Ha nem a szülőknél vagytok, akkor jobb a helyzet köztetek?
Én is azt hiszem, hogy túl korán jöttetek össze. Szerintem lépni kell, mert így egy életet nem lehet leélni.
Élj, tapasztalj, hogy tudj különbséget tenni! Olyan fiatal vagy még ahhoz, hogy ezen a téren beletörődj a sorsodba!
Hú, hát nagyon meglepődtem, hogy ilyen sokan írtatok. Neki is és nekem is ez az első komoly kapcsolatunk, és tudom, hogy ma már nagyon ritka az ilyen, és lehet, hogy tényleg nagyon korán jöttünk össze. Sajnos én is attól félek, hogy már másra vágyik, megunt, vagy nem is tudom, csak éppen nem meri elmondani nekem, mert tudja, hogy mennyire szeretem. Úgy érzem, hogy szeret, és sokmindent megtesz értem, de az a bizsergés úgy érzem elmúlt kettőnk között. Nem igazán járunk sehova, nincsenek közös barátaink...Régebben nem volt gond az együttléttel, úgy éreztem. De aztán, ugye ahogy én is szép lassan felnőttem, kicsit kinyílt a látóköröm, és láttam, hogy ezt máshogy is lehet, nem csak úgy, ahogy mi csináljuk, ekkor kezdtem el többre vágyni. Gátlásokat így tényleg ébreszt bennem, mert egyrészt úgy érzem nem vagyok jó az ágyban, másrészt így már egyáltalán nem is merek próbálkozni. Elhatároztam, hogy holnap beszélek vele, mert lehet hogy túl sok vagyok neki, és tényleg szabadságra vágyik, és hát ebben az esetben jobb is, ha nem költözünk össze.
Nehéz dolog ez, az az igazság, hogy néha azt érzem, hogy lehet, nem egymásnak valók vagyunk, hiszen már ő is mondta, hogy más a gondolkodásmódunk, de a másik részben, mikor jól elvagyunk, azt érzem, hogy igen, ő az aki kell nekem. Nagyon nagy bennem a bizonytalanság. :-(
További ajánlott fórumok:
- Elmondjam neki, hogy terhes vagyok?
- Nem tudom, hogy mondjam meg a férjemnek...
- Hogyan mondjam meg a férjemnek, hogy elhagyom?
- Mikor mondjam el a gyereknek, hogy nem létezik a Mikulás, Jézuska, Húsvéti nyúl? Ti mikor, hogyan mondtátok el?
- Hogy mondjam el a nagymamának, hogy a harmadikat várom, mikor az első kettőnek se örült? Hogy lehet úgy elmondani, hogy végre örüljön?
- Elmondjam hogy tudok az üzenetekről?