Hogy lehet túlélni? (beszélgetős fórum)
Nagyon sajnálom!
Iszonyat nehéz tudom, Nekem is az és csak megyek dolgozni, mint egy zombi, itt bent sem érdekel semmi, nem érdekel senki szövege, és attól a kérdéstől, hogy hogy vagy a falra mászom! Már hogy lehetnék visszajött és boldogan élünk? Nézem a tv-t, de csak a testem van ott nem emlékszem semmire, ami körülöttem történik, csak teszem a dolgom és igen Én is érzem, hogy egy kicsit egyedül kellene lennem!
ez érdekes!
gondolod,hogy ez volt az ok tényleg?nem valamin megbántódott?
Igen, ez így van. Nemcsak az elmúlás tényét nem tudják kezelni az európai emberek, hanem úgy vettem észre, hogy a gyászt és a gyászoló embereket sem.
Képzeljétek el, annak idején volt olyan kolléganőm, aki egyszerűen nem szólt hozzám (nem is köszönt), azaz levegőnek nézett egészen addig, amíg feketében jártam. Pedig előtte jóban voltunk, sőt egy intelligens,iskolázott embernek ismertem addig.
(Jellemző, hogy a szomorú emberek társaságát nemigen keresi senki, de ilyen szélsőséges megnyilvánulást soha nem tapasztaltam még)
de bizony van olyan sok aki belehal a szerette elvesztésébe,de lehet hogy csak magával viszi mert tudja,hogy szenved nélküle és minden napja egy túlélés és egy lépés a találkozás felé Nem tud többé boldog lenni és belehal!
"Én személy szerint nem vesztettem el a szüleimet (még) de nem félek hogy egyszer bekövetkezik mert ennek ez a rendje." ezt nem tudhatod, Én sem tudtam mit fogok érezni, ha még nem veszítetted el Őket akkor honnan tudnád mit érzel majd!sztem hülyeség !!!!
A halál egy felfoghatatlan dolog az európai ember számára mert az örök létre rendezkedünk be. Egyre jobban kiszorítjuk a halált az életünkből aztán váratlanul ér ha valaki mégis meghal, pedig az lenne a fura ha valaki nem halna meg soha.
Feldolgozhatatlan. Legfeljebb felejteni lehet, vagy ritkábban jut eszünkbe egy idő után de nem szűnik meg.Ritkán tudunk megőrizni valamit magunkban anélkül hogy görcsösen kapaszkodnánk belé. Lelkileg nem merjük eltemetni, a temetetlen lelkek pedig bennünk kószálnak. szorongásokat, bűntudatot ébresztenek, megszállják álmainkat.
A távolkeleti népek könnyebben birkóznak meg a halállal mert az ottani szemléletek többsége azt vallja hogy a lélek nem szűnik meg hanem tovább megy az úton. Újjá születik másban vagy ha befejezte útját akkor megszabadul (hiszen a Földön való élet büntetés a léleknek) Az nyugati népeknek nehezebb elfogadni a testi halált mert már gyerekkorunktól vagy azt tanítják hogy nincs semmi azután hogy meghaltunk vagy hogy a lelkünk egy mesebeli birodalomba kerül amit a bibliában is bemutatnak és hát nehezünkre esik elképzelni ilyesmit, még ha hívőnek is mondjuk magunkat.
Pilinszky írja:
…És ez a legfurcsább, a semmi,
Hogy lehet többé sose lenni,
Ez a legfélelmetesebb…
Végső lakójául agyamnak
A nagy csodálkozás marad csak:
Hogy voltam, és hogy nem leszek.
Én személy szerint nem vesztettem el a szüleimet (még) de nem félek hogy egyszer bekövetkezik mert ennek ez a rendje.
Sokakban a hitványság érzetét kelti ha túlélik szeretteiket mert magukat kevesebbre becsülik náluk és úgy érzik nem érdemlik meg hogy éljenek mikor egy náluk sokkal jobb ember már meghalt pedig mennyi jót tett az velük és másokkal.
Az emberek túlbecsülik magukat mások életében. Pedig senki nem hal bele a másik hiányába.
Köszönöm!
Mindegyikőtök átment ezen és tudom,hogy nehéz,de ezt nem lehet elfogadni az tuti!
És az a leg érdekesebb,hogy mindegyikőtök úgy érzett majdnem mint amiket Én érzek!Amikor elolvasom potyognak a könnyeim ,mert pontosan ezek a gondolatok kavarognak bennem!
A gyász az egy nagyon hosszú folyamat, nem múlik csak úgy el, legfeljebb enyhül az évek során.
Amikor az én édesanyám meghalt, napokig szinte nem is éreztem semmit, csak ürességet, még sírni sem tudtam. Pedig nagyon-nagyon jó volt a kapcsolatunk, nemcsak az anyám volt, hanem furcsamód a legjobb barátnőm is egyben. Még ma is ha valami komoly sérelem ér, ami miatt el vagyok keseredve, akkor mindig az jut eszembe, hogy ebben ahelyzetben anyám lenne aki igazán megértene, hiszen ő szeretett egyedül, igazán...És ilyenkor végül azt veszem észre, hogy tulajdonképpen érte sírok, pedig már hat év telt el, mióta elment.
Kedves tomoni, részvétem és kitartás.
Anyósom mindig azt mondja, hogy ha valaki meghal a családban, akkor születik egy gyerek vagy fordítva! Ez mindig így volt végig az eddigi életemben! De most mi van? Ez így nem fer....
Amikor elmentem temetés előtt fodrászhoz, kérdezi, a fodrász mi van anyuddal? Olyan halkan, ahogy csak lehet, egyszerűen, hogy ne is halljam mondtam ki, hogy meghalt:-(Azt hittem megszakad a szívem!
Volt egy ismerősöm és a fia kapott egy lakást, másnap a boldogságában ült a lakásban és meghalt, mosolygott, amikor megtalálták, a szülők már nagyon öregek voltak iszonyat lehet a gyerekedet eltemetni! Tinka néni tudta, hogy várja Őket! Minden nap leültek oda, és úgy ahogy addig is tették, megnézték a filmet, amit a gyerekkel is megnéztek minden nap, és beszéltek hozzá!
Amikor apukám meghalt (14 éve lesz a napokban), a fiam alig múlt egy éves, a lányom még pocakban volt. Én fogtam a kezét, amikor elment. Órákig azt magyaráztam neki (nem volt eszméletén), hogy miért maradjon. És amikor azt tudtam mondani: Nagyon szeretném, hogy itt maradj, de ha menned kell,akkor menj, - utána tudott meghalni. Fél órán belül elment.
Amikor hazamentem a kórházból, csak azt mondogattam magamban: meghalt apu, meghalt apu...hiába voltam ott, nem bírtam felfogni. A családom azt mondta, hogy azért alakult így, hogy én voltam vele, mert csak én bírtam elengedni. Sok-sok óra kellett, hogy meg bírjam tenni. Utána nem értettem, hogy is süthet a nap, hogy lehet ilyen szép a természet??!!
Sok év kellett, hogy teljesen (?) elmúljon. Azt hiszem sosem múlik el, de sokat enyhül az érzés. Hiányzik, de az élet dolgaiban már nem szerepel. Gondolunk Rá, beszélünk Róla. Egy-két évig álmodtam is vele, de ez abbamaradt idővel.
Egyébként a temetésén mindannyian azt éreztük: Ő már nincs itt. Semmilyen formában.
Annak tudtunk örülni, hogy gyors és szenvedésmentes volt a távozása, mert ha életben marad, az neki is gyötrelem lett volna. Persze akkor nagyon nehéz volt elképzelni, hogy nélküle megyünk tovább.
Miután meghalunk,nem megyünk azonnal a túlvilágra.
El kell telnie bizonyos időnek,úgyis mondhatnánk időt kapunk,hogy elrendezzük a hátramaradt dolgokat.Azt hiszem ez 42 nap,de biztosra nem tudom,csak így emlékszem..Ha tudjuk a dolgunkat,(mármint a halál után)akkor megy is a dolog.Ha nem,és fogalmunk sincs róla,hogy ilyenkor mi van,akkor könnyen itt ragadhatunk.A bizonyos "határidő" után megnyílik egy kapu előttünk,és átkelhetünk rajta.Azonban ha valaki nem megy át ezen,mert nem tudja-hogy mi az-akkor itt ragad.Sokan itt ragadtak,valami miatt,ki miért.Egyébként nem kell aggódni,mert ha valaki meghal azzal csak egy más létállapotba kerül,de ugyanúgy jól van,sőt!Szabadabb,mint valaha!:)
Köszönöm!
valami olyan érdekelne,hogy mi van utána nem tudhatjuk,de ha tényleg vannak látók és médiumok akkor tudni kell!
Szerintem nincs semmi baj azzal,hogy hangosan beszélsz hozzá.De ahhoz,hogy meghallja amit szeretnél,elég gondolatban beszélned vele.Mint korábban írtam,bár fizikailag elment,a lelke ugyanúgy él.
Nagyon jó ötletnek tartom,hogy írj ki mindent magadból,ami fáj,sérelmes,és hogy égesd el.Nem az a fontos,hogy hova teszed,hanem hogy megteszed.Milyen oldalakat keresel?Hátha tudok segíteni.
Nagyon nehéz,hangosan beszélek hozzá!
Néha azon veszem észra magam,hogy rácsodálkozom és bele kell eröltetnem az agyamba,hogy nincs többé!
Olyan felfoghatatlan számomra!
Próbáltam keresni olyan oldalakat amik ezzel foglalkoznak,de nem találtam még meg az igazit.
Azt mondta nekem egy barátom,hogy mindent ami bánt vagy nem mondtam neki el, írjam fel egy papírra,égessem el és szórjam szét a sírnál,ezzel az a gond,hogy urnába temettük így hova tegyem az elégetett papírt?Van ott egy váza ,oda?
Sajnálom, köszönöm szépen!
Iszonyat lehet korán elveszíteni az anyát! Apukámat veszítettem el kb. Én is ennyi idős lehettem amennyi Te voltál. Megviselt, de nem így! Vele nem éltünk együtt, elváltak. Szerettem Őt, de nem volt ez a kötődés és hiány, ami anyunál van. Úgy érzem, annyira egyedül vagyok nélküle:-(