Hétköznapi szabadidő töltés (beszélgetős fórum)
ezt nem lehet ennyire leegyszerüsiteni... ha van egy tökös társad aki tudja hogy kit akar az életben elérni és ezt már jopárszor bizonyitotta is, szivesen támogatod és egy határid nem esik nehezedre hogy alkalmazkodj, ha megkapod a kellő törödést és odafigyelést...cserébe nem probálod meg korlátozni, mert jó esetben olyannak szereted amilyen... De bármit nem lehet velük/velünk se megtenni... ezért is van annyi válás...
Már bocs.de némely nővel bármit meg lehet tenni?
Az egyenjoguság,egyenlőség ilyenkor nem érvényes?.
Van amit nem értek. Felhomályosítana valaki
neki amugy pont az lenne az optimális ha lenne egy gyerekünk, az tuti hogy lefoglalná minden időmet :) Mindenesetre annak kicsi a valószinűsége hogy megromlik a kapcsolatunk mert én elhanyagolom a gyerek miatt :DDD
Persze!:O) ...de a többi csak utána következik a sorban!:O)
Lehet, hogy jó terv, megpróbálhatod.
De szerintem csak azt éred el vele, hogy még jobban eltávolodtok egymástól.
Te ragaszkodóbb típus vagy, több törődést, közös időt igényelsz, ő meg nem. Ha magadra erőlteted ezt a szerepet (szerintem) magaddal tolsz ki.
Nem fogod tudni megváltoztatni őt.
remélem azért több is van, mint az az egy ;)
akkor ez nem jó terv részemről. Mert arra gondoltam hogy kiprobálom azt hogy nem figyelek arra hogy akkor legyek otthon amikor ő (hogy végre együtt tudjunk lenni) hanem majd én is teszek rá ... de valószinűnek tartom hogy cseppet sem érdekelné...
de akkor neked mennyi idő az optimális amit vele töltesz? nincs igényed arra hogy többet legyél vele? (ezt nem bántásbol inkább hogy megértsem a másik oldalt.. )
Egy dolog mindenképp létezik, ami mindkettőtök számára kellemes időtöltést biztosít...:O)
Nem nem zavarna:)
Pont ez a lényeg. Engem se korlátozzanak én sem korlátozok senkit:)
vagy inkább még jobban éreznéd ettől magad?
és mit csinálnál ha pl egyik naprol a másikra ő is elkezdene eljárni otthonrol, és akkor intézné a dolgait amikor amugy lenne egymásra időtök... szerinted abból mi lenne? Szerinted téged ez zavarna egy idő után? Többet lennél otthon hogy vele legyél?
gondolom ti is mindketten dolgoztok tehát csak délután lenne időtök egymásra meg hétvégén nem?
Én is jövős-menős vagyok:)
A férjemet sosem zavarta. Ő inkább otthonülősebb.
Persze, hogy ne legyen sokat egyedül, próbálok alkalmazkodni kicsit hozzá, de bizonyos dolgokat nem adok lejjebb.
Torna, barátnőzés, esetleg még buli a kollégákkal.
A férjem, hogy a kedvembe járjon eljön velem ide-oda, de csak oda, ahol jól érzi magát.
Pl. most volt az első szilveszterünk huszonakárhány éve, hogy nem hozzánk jöttek vendégek, hanem mi mentünk. Nagyon jó volt:) És még ő is jól érezte magát (pedig nem ő adta a zenét:))).
Mi is sokat fecsegünk még telefonon is.
Hogy mitől lenne rosszabb a kapcsolatunk?
Hát én nagyon utálnám, ha nem csinálhatnám azt, amihez kedvem van és persze még fokozhatnánk... Bár ebben az esetben nem ő lenne a férjem.
és kinek mi a fontos egy kapcsolatban? mitől müködik hol, ami ha más lenne sokkal rosszabb lenne
akkor most irigykedem egy kicsit: )
Mi lassan húsz éve vagyunk együtt, de rengeteget beszélgetünk, megállás nélkül, nem csak otthon, napközben, telefonon is. Sportolni járunk külön is, de van közös hobbink is.
igen nagyon. Nincs elfásulva a kapcsolatunk, olyan mintha kb 1 éve lennénk együtt :) részemről és szerintem ezzel ő is igy van. Csak ez eléggé belerondit ... egyikünk se tud mit kezdeni ezzel...
Nem, vannak ilyenek. De őszintén megmondom a nem aktív fél egy ilyen kapcsolatban mindig boldogtalan egy kicsit.... unokatesóm menyasszonyán is látom... meg az összes olyan kapcsolaton, ahol ennyire kétfelé húz a két ember.
Jól gondoljátok meg a babakérdést szerintem.
Szeretitek még egymást úgy igazán? Vagy "túl régóta együtt vagyunk, illik esküvőt csinálni" házasság? Vagy megszokás?
beszéltünk rola de ő sem tudja szerintem hogy hogy kéne csinálni... bár szerintem ha lenne valami köztes megoldás benne lenne, de a hobbyját nem akarná feladni, dolgozni meg kellene, szoval nem tudom... az a baj hogy hiába van már időben többet otthon, nem hiteles :) és ezzel nem tudok mit kezdeni... hogy azt érzem muszájból, de legalább otthon van... hát elég összetett dolog, de jo tudni hogy nem ö az egyetlen ilyen felfogásu egyén...
Igen, ő valószínűleg így szeretne élni továbbra is, de az meg nem jó. Megkérdezted erről? Gondolom szóba került, hogy min változtatna.
igen ő kb jobban szeretné a gyereket, de simán el tudom képzelni hogy meg akarná tartani a jelenlegi megszokott kis jövök megyek életét... én viszont igy nem igazán akarok belemenni... ultimátumot meg nem szivesen adnék neki...
Hajjaj.... és a gyereket ő is szeretné? Vagyis úgy írod "szeretnénk", de gondolom azt azért tudja, hogy a gyerek mennyi lemondással jár...
hogy gyereket szeretnénk... és nem egyedül akarom nevelni, plussz nem ezen akarok állandoan vitázni. plussz azota családi házba költöztünk az albérleti panelből. Akkor arra gondoltam hogy egy kicsit lekötő erő lesz de semmi... és mivel a vállalkozása hobbyja se itt van, ezért semmi nem tartja itt ugymond... csak én meg pár haver
Pedig ez azért elég nagy életvitelbeli különbözőség ahhoz, hogy hosszútávon valakit ne zavarjon nagyon. VAgyis téged már zavar is... de ha hozzámentél csak elfogadtad... mi változott?
de ez pontosan igy van... csak én is 10 éve vagyok a párja és 1,5 éve a felesége... és nem tudom ezt vele megbeszélni mert ha azt érzem korlátozom, már nekem se jó... :( de ő meg nem érzi hogy nekem mennyire kell ugymond alkalmazkodnom...
Szerintem sehogy. Az én unokabátyám is ilyen. 28 éves lesz már, 10 éve vannak együtt a (most már) menyasszonyával, de minden hétvégén cipeli valahova, vagy csak ő megy, képtelen otthon lenni. Ez egy típus. Ha neked ez nem fekszik, más beállítottságú vagy, akkor szerintem nem vagytok annyira egymáshoz valók. Egy ilyen embert nem lehet leláncolni, mert boldogtalan lesz. Meg idővel te is. Hozzá egy menétke nő való, hozzád meg egy nyugodtabb természetű, otthonülős pasi, nem?
én is ilyet szeretnék :) csak fusztrál hogy a párom meg nem bir megmaradni a seggén... és emiatt tök már megvilágitást kap ha otthon van... eröltetettnek érzem ahogy probálja otthon feltalálni magát, és ez tök nem természetes :( hogy lehet ezen változtatni?
Nem. Mivel nagyon hasonló az érdeklődési körünk, így mindig van téma. Pl. foci kapcsán, melyik játékos hova megy, külön kedvenc csapatunk van, mindig tájékoztat. Aztán ott van a munka, arról rengeteget lehet ötletelni is, ott vannak az állatok, a tervek, a növények, napi hírek, történések. Mindenről lehet.
sose fogy el a témátok? mi is szoktunk, de inkább jellemző hogy olvasunk, tv t nézünk....de olyankor azt érzem hogy csak megy az idő a semmibe :(
Nekünk a hobbik házon belüliek, egyikünk sem mászkál külön, nincs rá igény. Van, hogy hétvégén egy egész napot is elvagyunk a saját dolgaink között, tehát nem megyünk egymás agyára, de nem kell hozzá elmennünk máshová szerencsére.
Meg persze közös programok.
Rengeteg beszélgetés, hülyülés, olvasás, játék...
További ajánlott fórumok: