Hány férfi volt kapcsolatod, mielőtt megtaláltad az igazit? (beszélgetős fórum)

türelem, rózsát terem! :))

Majd akkor fog betoppanni az életedbe, mikor a legkevésbé várod!:))

Dehogynem!

Mindenki keres valakit, vagy vágyik valakire, néha azt sem tudja kire...azaz,h. a nagy Ő-re...:))

Nekem az igazi volt az első, és az egyetlen.

És ma is ő az!

Ez jogos.

Honnantól számít kapcsolatnak.Nekem volt néhány kapcsolatom előtte,de nem feküdtem le velük.

Szia, én már eddig kb kétszer éreztem úgy, hogy megtaláltam az igazit, mind a kettő pasival elég sokáig együtt voltunk. Most még is egyedül vagyok, annyi hü lyét kifogtam azóta, hogy úgy vagyok vele, hogy jobb egyedül.

De aztán persze lehet, hogy ti megtaláltátok egymást, sok sok boldogságot kívánok nektek:-)

Szerintem mindenkinek több esélye van az életbe a boldogságra. És az IGAZI megtalálására.

Keresni kell.

Aki keres annak sok szerencsét és jó választásst. Akinek meg van annak meg sok-sok boldogságot és örömet kívánok.

Miért ne lehetnél boldog? Fiatal vagy még,előtted az élet.

Nem mindenkinek sikerülhet "első nekifutásra" megtalálni az igazit.

sziasztok!

nekem az első és a mai napig is az, a férjem.....közben megtaláltam az IGAZIT-----aki elhagyott(soha nem csaltam meg vele a férjem-utólag persze megbántam)....szerintetek vissza lehet menni a múltba???

Én imádok egy bizonyos csokit.

Már sok-sok éve szeretem, de nem tudom megunni, mert már előre érzem a jó ízt, ha csak rágondolok is.

A szex is kb ilyen. Ha valakivel jó, NAGGGGGYON JÓ, akkor nem lehet megunni.

Azt lehet megunni, ha nem olyan, amilyennek lennie kellene. Akkor aztán te is fejből fogod ismerni a plafon összes repedését, s név szerint fogod szólítani a különböző sarkokba beköltözött apró pókokat.:(((

Én is így terveztem, anno.

De nem így lett.

Akkor én már soha többet nem lehetek boldog?

Ha valaki igazán szeret valakit,akkor nincs unalom semmilyen téren.

Én még életemben nem unatkoztam,és ez nem csak "szöveg".

Nekem két hosszabb kapcsolatom és jó pár néhány hónapos volt, mielőtt megtaláltam a férjem(vagyis mielőtt felnyitotta a szemem, hogy ő lesz az "igazi").

De előtte egyik kapcsolatban sem gondoltam, hogy örökké tarthat. Maximum eljátszottam a gondolattal, de igazán nem hittem benne.

A férjemmel viszont két héttel azután, hogy összejöttünk, tudtam, hogy ő lesz a férjem és gyermeke(i)m apja.

Nekem kellettek a tapasztalatok, de nem tartom kizártnak, hogy elsőre megtalálhatja valaki az "igazit".

Szerintem ne agyalj ezen előre. Amíg jó vele és el tudod képzelni, hogy örökké tarthat, addig maradj vele.

Az összeköltözés, főiskola, elhelyezkedés, a felnőttéválás rengeteg változást jelent. Közben úgyis eldől, hogy egymásnak teremtettek-e titeket.

Ha a fősulit túlélitek együtt, akkor minden ok. Régen nem hittem igazán el, de úgy tűnik az iskolaváltás nagy vízválasztó. Persze főleg akkor, ha csak az egyik fél kerül be, de mindenképp nehéz.

Azon ne gondolkozz, hogy több tapasztalat kellene, nekem van jó sok, de utólag nem sok értelmét látom. A két középiskolás szerelem után jópár évig egyedül voltam az egyetemen, rövidebb-hosszabb(max pár hónapos) kapcsolatkákkal... Szerencsém van, hogy végül megtaláltam az igazit, aki már a férjem:) Pont ma két hónapja:)

Tartósnak mondható kapcsolatom kevés volt a férjem előtt. 6 hónapig tartottak, és mindössze 2 volt. "olyan" viszont volt sok. Sőt nagyon sok.(számot nem írok) Hűséges sem voltam akkoriban. Büszke nem vagyok rá, de nem is bánom. Sőőőőt! Akkor, és nekem úgy kellett élnem, hiszem, hogy volt értelme.

A férjemmel 20 éve vagyunk együtt.

16 éves voltam amikor az első komolynak hitt kapcsolatom kezdtem. Ez a kapcsolatom már 11 éve tart és két gyerköc született bele.

A párom elött 2 sráccal jártam, de csak pár hetes kapcsi volt belöle.

Az első csokom a legelső barátomtól kaptam 15 évesen. De az első csokolozáom és az első szex a párommal volt.

Néha voltak veszekedések meg összezördülések, de még mindig szerelmesek vagunk egymásba és szeressük egymást.

Nekem ő az első az utolsó is.