Halloween

A Halloween gyökerei több mint kétezer évre nyúlnak vissza, egészen az ókori keltákig. A kelták október 31-én tartották a Samhain nevű ünnepet, amely a nyár végét és a sötét tél kezdetét jelentette. Úgy hitték, hogy ezen az éjszakán a láthatatlan kapuk megnyílnak, és a holtak szellemei visszatérhetnek a Földre. Az emberek nagy máglyákat raktak, álarcokat és különféle ijesztő jelmezeket viseltek, hogy megtévesszék a gonosz lelkeket, és védelmet találjanak a félelemmel teli éjszakán.

A kereszténység terjedésével az egyház november 1-jét Mindenszentek napjává nyilvánította, hogy a régi pogány szokásokat felváltsa a szentek tisztelete. Az előtte lévő estét angolul „All Hallows’ Eve”-nek nevezték, amelyből az évszázadok során a ma ismert „Halloween” szó alakult ki.

A modern Halloween leginkább az Egyesült Államokban vált népszerűvé. A 19. században ír bevándorlók vitték magukkal az ünnepet, és ott alakult ki az a játékos, vidám formája, amit ma ismerünk. Innen indult világhódító útjára, és mára Európa nagy részén, így Magyarországon is elterjedt.

A mai Halloween jelképei sokfélék. A legfontosabb a világító töklámpás, a „Jack O’Lantern”, amelyet faragott mosollyal vagy ijesztő arccal díszítenek. Ez eredetileg arra szolgált, hogy elűzze a gonosz szellemeket. A gyerekek ijesztő vagy éppen vicces jelmezekbe bújnak, és a híres „Trick or treat” („Cukrot vagy csínyt!”) mondattal járják a házakat, édességet gyűjtve. Sok helyen bulikat rendeznek, ahol színes dekorációk, boszorkányok, fekete macskák, szellemek és denevérek teremtik meg a hangulatot.

A Halloween valójában két dolgot hordoz magában: ősi, komoly üzenetét az élet és a halál határáról, valamint modern, vidám oldalát, amelyben a félelem már inkább játék és szórakozás. Ez az ünnep arra emlékeztet, hogy a sötétségtől való félelmet is le lehet győzni humorral, kreativitással és közösségi élményekkel.