Háborítatlanságra készülve (beszélgetős fórum)

Én pont a gátmetszést tudom/szeretném elsősorban elkerülni. Ezért mentem már jóval a próbálkozás előtt intim tornára. Döbbenets az élmény nem csak fizikailag hanem maga Kriston Andi személye és amiről beszél. Nagyon megkapó.

És érdekes ha oda nem megyek soha nem jut eszemb az alternatív szülés, mert egyszer ugyen láttam tv-ben egy dokumentum filmet nagyon régen hogy a babának is az a jobb ha nem reflektorfényben érkezik meg hátpüfölés könnyékkel kitolással egybekötve hanem békés nyugodt környezetbe. Nagyon tetszett ez akkor de még nem voltam képben szülés ügyileg nem annyira érdekelt csak egy pozitív dolog volt. Andi mesélt gyönyörű szüléstörténeteket és magát a folyamatot a szülő reflexet, ami ugyanolyan lényegileg mint amiko wc-re megyünk, megy magától mert a szervezet tudja hogy miként reagáljon. No és nem álhattam meg, hogy ne kérdezzek rá hogy ok-ok ezek a szép történetek de ő kit ajánl legalább intézményt mondjon vagy dokit vagy bármit mert addig én abban a hitben voltam hogy ez csak külföldön létezik. (Persze kivéve a Geréb Ági féle vonal ami nekem még így az első előtt egy kicsit meredek még) És akkor mondta a Szent Imrét és a dokit akihez végre hétfőn el is jutok. Eszméletlen szép sztorikat mesélt és ő igazén megnyugtatott de sajnos nem szülész:) ő biztosan tudna rám hatni közben de hát sajnos azt nem lehet. Most mellé futott be még ez a hipno szülés a Mongan féle dolog, nem sokára találkozom egy ilyen nőcivel aki meg tudja tanítani nem csak a könyvből kell önállóan csinálni. Na kiváncsi vagyok mit fog mondani. Jógára szeretnék járni de még nem tudom hova mert állítólag azt isérdemes úgy csinálni olyan helyen ahol méh és alhas védelemmel oktatják (nem mindegyik ilyen ugyanis). Egynelőre salsa ami nekem eddig is volt régóta és múlt héten voltam először úgy hogy már tudtam hogy ketten vagyunk:) Nagyon jó élmény volt élveztük.:) Ezen kívül az intim torna megy és a férjemmel beszélgetem meg ha fel-fel törne bennem a félelem a szüléssel kapcsolatban mert arra rá kellett döbbenem hogy mástól nem félek az összes többi részét türtlmetlenül várom. Már a szülés részét is könyedébben veszem a gondolataim közé de még az elnegedettségtől messze vagyok szerintem de törekszem rá hiszen minkettőnknek ez a jó. Néha elképzelem vagy eszembe jut és teljesen pozitív gonolatban nyilvánul meg néha pedig összeszorul a ki gyomrom és asszociűl a szervezetem az elmúlt 8 év havi görcseire amiket olyan nehezen viseltem. Egész türhető állapotba hoztam magam évek alatt (a görcsben) , de azért nem pozitív élmény és igen tudom hogy lelki eredetű is és valamit tenni kell vele és nagyon régóta ezen vagyok csak lassan halad. Szóval én sokszor éreztem szerintem azt a fájdalmat amit most készülök elkerülni. Felállni nem tudtam mintha tépték volna az alhasam minden részét főleg a méhemet. Van aki azt mondta hogy én már évek óta félek a szüléstől ezért tör rám minden hónapban ez. Lehet benne valami. Dolgozom rajta tovább szülés után illetve ha azt tudom kezelni(szülés) akkor már lehet hogy a további görcsök gyerekjátékok lesznek. Drukkoljatok. :)

Köszi Niki a biztatást. Tudod, kicsit elbizonytalanodtam. Nekem is van némileg fehérköpeny szindrómám, de ha legyőztem a tű-fóbiát, ezt is megoldom.

Igazából az a szülőágyszék valami nekem nem szimpatikus. Annyi kérdésem lenne, de nem tudok kivel beszélni ezekről.

Tudom, hogy a kórház pont nem ideális a nyugalom szempontjából, de két rossz közül akkor inkább választanám az alternatív szobát, hisz az otthonosabbnak nevezhető. Persze nem az, csak nincs mindenféle orvosi kütyü, meg vérvételes üvegcse mindenfele... Elvileg ritkán veszik igénybe, merthát csak 10 ezer...

Aztán ugye ez is, hogyha vizualizálom a szülést, mert vannak ám az álmok alapján szép képek a fejemben, amit csak össze kellene illeszteni egy ideális szülés-képpé, akkor akár még valóra is válhatna.

De féltem a Babát. Mi van, ha neki máshogy kell megszületnie. Vajon nem szólok e bele a vizualizációval? Vagy persze úgy is úgy alakul, ahogy alakulnia kell... de akkor meg mi van ha csalódott leszek, ezért összezuhanok? :S Szóval ilyen megválaszolatlan kérdések cikáznak a fejemben. A héten 25 hetesek leszünk. Valamit el kellene kezdenem. Halogatom a tornát, halogatom a meditációt,a vizualizációt, mert nem hagynak békén a kérdések.

De nagyon köszönöm, hogy biztatsz!

Eddig amúgy Ti vagytok azok, akikkel ezekről a dolgokról tudok igazán beszélni. Gondoltam már rá, hogy a dokit is el kellene kapni valami privát beszélgetésre... de nem akarok pofátlan sem lenni, és jelenleg pont a magánrendelésére szánt pénz is másra kell. :S

Tegnap két dolog nem tetszett úgy a napban.

Szerintem itt szabolcsban nem hiszem, hogy fogok tökéletes szülésznőt találni. Akivel tegnap beszéltem, ő tényleg azt mondom, hogy kompromisszum. Tehát nem az a rettegett, de mégsem maximálisan álmaim szülésznője, aki szerintem itt nem létezik.

Viszont az ő száját is elhagyta ez a szülés fáj, nagyon fáj történet. (Mert ugye ő is szült már).

Majd jön ezzel az elmélettel, ami persze szerintem az orvosok nagyszerű találmánya, hiszen ő porszem, azt csinálja, amit az orvos mond:

Hogy a fájdalmat a babának meg kell élnie, mert azáltal edződik a külvilágra. És néha császár előtt álló nőknek is adnak oxitocint, hogy kapjon a baba abból a fájdalomból. (Valami ilyen volt a lényege. :S)

Este olvasgattam, és az a.valis oldalon rátaláltam valami olyan cikkre, ahol arról írnak: a szülés közbeni gyönyör vagy már nem tudom a pontos címet. És hogy kutatások igazolják, hogy vannak nők, akik orgazmust élnek át szülés közben. És én erről már évekkel ezelőtt olvastam.

A hozzászólások döbbenetesek. Van, aki teljesen leszólja, szexualitásként értelmezi szinte, és hogy ez milyen, hogy mégis a gyereked jön ki...

Akkor teljesen másról is értekeznek, mindenféle elmélettel próbálják alá támasztani, hogy ez egy kitalált dolog. (Ez mondjuk vicces, amikor tényszerű kutatásokat akarnak nem kutató, laikus emberek megcáfolni. :D)

És itt is írják, hogy überbrutál fáj a szülés, de ez is azért kell, hogy a gyerek megedződjön a külvilágra. Nem tudom, akkor a hipnoszüléssel, vízben világra jött babák hogyan is nőnek fel?

Ja a cikk mellesleg azzal indul, hogy jól bemagyarázták a nőknek, hogy Éva paradicsomi vétkezése és kiűzetése miatt kell megszenvedni a szülést. Fura, a természeti népek lehet nem ismerik a Bibliát, mert nem tudják, hogy elvileg pokolian kell fájni....

számodra biztosan az a legmegfelelőbb környezet. én nem is kívánok senkit meggyőzni arról, hogy hol is kell szülnie.

ha te egy kórházban érzed magad biztonságban, akkor oda kell menni.

nekem biztosan van egy kis "fehérköppeny-fóbiám" is :)))

abban pedig tökéletesen egyetértünk, hogy te és a babád irányítasz, mindenki másnak "csak" alkalmazkodnia kell hozzátok!

Azt is biztosan tudom, hogy ilyen felkészülten gyönyörű szülésed lesz. Olyan amilyet az álmodban átéltél :)

Az orvosomat azért választottam, mert sok tekintetben hasonló gondolkodású. Tehát ezoterikus és alternatív is. De persze még ő sem tagadhatja le az orvosi diplomáját, ez tény.

De sokkal rugalmasabb, a terhesség elején nem volt gyógyszerpárti (pedig ciklusok idején barnáztam, és nem kaptam ultrot, csak ha kértem volna!), nem forszírozza a terhességi vitamint, megérti, hogy mást szedek, nem kötelez vas szedésére, míg nem látja maximálisan indokoltnak, a szorongásaim végett adott telefonszámot egy kineziológushoz, és inkább ehhez küld, mint pszichológushoz (bár én autogén tréning miatt járok ez utóbbihoz is, oldásokra a kinezhez). Tehát ebből is látod, hogy nem tipikusan az az orvos, aki minden nyugati orvoslási szabályt rád akar erőltetni.

Én nem mernék intézeten kívül szülni még most, pont ezért számomra a legnagyobb kompromisszum az alternatív szoba. Megerősítést ad az agykontroll, az álmaim. (A dokit pl érdeklik, hogy miket álmodok a szüléssel kapcsolatban.)

Tehát szeretném, ha ő lenne benn a szülésemnél. Volt egy álmom, még nem ismertem őt, de az rémlik, hogy őróla álmodtam. Aztán majd meglátjuk. :)

Én járok jógára, trenírozom magamat hozzáállásilag, félelmeket oldok a kineziológussal, mozgok, hogy én is rugalmas legyek, aztán meg bízom abban, hogy a számunkra legjobb dolog történik. Mert hiszek abban, hogy itt a Babának is beleszólása van. És nem erőltethetem rá az akaratomat, ha esetleg neki máshogy ideálisabb. Azt már megtanultam az életben, hogy ha mással is összefügg egy történés, akkor nem én irányítok. Ami rajtam múlik, pl. meggyógyítottam egy húzásra ítélt fogamat, eltüntettem egy anyajegyemet a szemem alól plasztikai műtét nélkül agykontrollal, átmentem egy esélytelen vizsgán :p és még sorolhatnám, na ez csak rajtam múlik, tehát maximálisan enyém az irányítás.

És ha vehemens egy szülésznő, az se biztos, hogy a javamra alkalmazza, lehet, hogy pont velem szemben, ha akarok valamit... :S

Nálunk a dúla jelenleg kilőve. De lehet valahogy talonban tartom.

Csak már nyernem kéne a lottón, mert bele egyelőre nem akarok gondolni, hogy miből fizetek ki mindent. Hiszem, hogy kifogom. Mint életem során megannyi mindent, még ha előtte a küszöböt is kellett rágni az éhségtől...

az a baj, hogy a szülésznő hiába pereferál bármit. ha nem elég vehemens, vagy nem bízik benne feltétel nélküla doki, akkor ő csak ellenőrizgetni fog, nyugtatni fog...és azt teszi amit a doki mondd neki. :(

hiába akar ő még időt adni ha a z orvos nem, hiába akar gátvédelmet, ha a protokoll szerint gátmetszés...

ha ilyen helyen kell(ene) szülnöm, akkor ami nekem a legfontosabb lenne, hogy egyedül lehesseka párommal és a dúlámmal.

Remélem megúszom ez az "otthonos" környezetet :)

majd talán júliusban eldől :)

Találkoztam ma a szülésznővel.

Ahhoz képest, hogy a kórház nem pártolja a háborítatlan szülést, ez a hölgy elég jól áll a dolgokhoz.

- Ha a szülés és a baba is engedi, - értsd úgy állnak a dolgok, hogy semmi veszélyhelyzet -, akkor lehet használni az alternatív szobát, lehet vajúdás közben változtatni a pozíciókat, homeos, aromaterápiás szereket használni, zenét hallgatni.

- Nem oxitocinnal kezdik a történetet, tehát ő is inkább pártolja, hogy azzal várjanak.

- EDÁ-t ritkán alkalmaznak a kórházban, inkább van gáz. De ő is tisztában van vele, hogy az a babát is bekábítja, ezért inkább már csak a vége felé preferálja.

- kispapákat mindig rábeszéli a papás szülésre, mert felhívja a figyelmüket, hogy kinn bizony a várakozás sokkal-sokkal hosszabbnak és idegőrlőnek tűnik.

Ami nem túl jó hír, de már kórházi protokoll:

A kitoláshoz fel kell feküdni a szülőágyra, láb a kengyelbe, és gátmetszés.

Van alternatív szoba, ami kemény 10 ezer ftért vehető igénybe. De ne olyat képzeljetek, mint Pesti, meg modern kórházakban. Francia ágy, éjjeli szekrényke, növények, tv, egy bordásfal, kötél és egy fürdőszoba wc-vel, hagyományos káddal. Ennyi. Hangulatos, mondhatni otthonos. :D

Szerencsére nagyon ritkán veszik igénybe, gondolom az ára miatt. Viszont zuhanyzási lehetőség is csak itt van. A többi szülőszobához nincs zuhanyzó. :S

Van néhány egy ágyas szoba. Hát az már elég orvosinak néz ki.:S És az az ágy izé a végén a lábtartóval és kengyellel. :S

Ez is ilyen állítgathatós, számomra úgy néz ki, mint valami elcseszett fogorvosi szék. :S

Na szóval ez van.

Én szeretnék kádban vajúdni, ha van rá lehetőség. Majd itthon pancsolunk valami tisztító-fertőtlenítő szert, aztán kispapa majd átfújja a kádat. Nekem lételemem a víz, hiába vagyok tűzjegy. Az egyetemen pl. sokszor kádban tanultam. :D Tudom, hogy rám jó hatással lenne. Másban nem vagyok biztos, de ebben igen.

Ja a szülésznő halk szavú tényleg, de végülis mindenről tudtunk vele beszélgetni, nem vágott közbe, és idősebb már. Azt mondta, hogy bármikor hívhatom, ha kérdésem van, és ha megyek vizsgálatra, kérdezzek rá, hogy benn van e, és akkor találkozhatunk még bármikor. :)

áááááááááááá, gyorséttermek...

kimondottan rossznak gondolom, hogy sokan élnek azzal alehetőséggel, hogy ott legyen a szülinap a gyereknek. Mekis kaja, mekis torta, maga a környezet mind nagyon vonzó egy olyan kisgyerek számára is, aki a szüleivel soha nem járt ilyen helyen.

ha jól emlékszem,még létezik aszabad orvosválasztás...

vagyis, ha az orvos fogad, akkor miért ne szülhetnél ott?

nekem a kád idegen dolog, de nem hiszem, hogy egy jólkisuvickot kád nagyobb fertőző forrás lenne,mint egy koszos szülőszoba.

Kórházak higiénés viszonyait pedig össze sem lehet haonlítani egy jól karbantartot otthonnal. :)

Számomra nem az a fontos (felszereltségben) amit amagukat alternatívnak mondott szülőszobák tudnak nyújtani. Nincs igényem kádra, bordásfalra, labdára...stb, ellenben arra az egyre igen, hogy ne piszkáljanak. Hagyj vajúdjak a magam és a baba kedve szerint, dönthessek a pozicióról, sétálhassak, ülhessek, fekhessek kedvem szerint. Nekema szülőszék nagyon szimpatikusnak tűnik, kicsit később majd meglátom valóban így döntöttünk-e :)

már hogy érted, hogy fennhatósága alatt? Az Országos Dúlaszövetségtől van engedélyük, bizonyítványuk persze és nekik szólnak, ha bármi gondjuk akad.

És függetlenként dolgoznak általában.

Épp most lesz nekik további posztpartum képzésük

Az édességgel én is így vagyok sajna. Gyerekként rengeteget ettem, Apum Németországban dolgozott, és elég sokat hozott onnan. Persze chipset meg kólákat is. Aztán volt, hogy nem volt otthon édesség, akkor vettünk kis zacskós tejport, mert az olcsó volt, pár forint, vagy éppen kockacukrot ettünk. Eeeeeeeee :S

Ez utóbbinak annyi előnye volt, hogy amikor voltam a cukorterhelésen, ugyanaz volt, mint a szétolvadt kockacukor, így nem is lettem tőle rosszul. Egyszerűen csak aktiválódott a régi emlék, és a végét is elcsócsáltam, ami a pohár alján rekedt. :D

Ne sajnáld! Majd benő a fejük lágya, legalábbis remélem. :) Saját példán tanulnak, mint anno mi is. :)

Olyan ez szerintem, mint pl. az édesség, főleg a csoki, fagyi.. Gyerekként éltem-haltam értük, manapság egész jól megvagyuk nélkülük is, ha kell... Nem mondom, hogy néha nem esik jól módjával, de fogalmam sincs, anno hogyan fért belém annyi. :)

Még 10-15 éve, eleinte, amikor bejött az országba, egészen ehető volt, bár már akkor is csak a sósat ettem meg, a másfajta ízesítésűeket soha. Engem idegesített, hogy tapad a szájpadlásomra, nyúlós, belemegy a fogamba, stb... Na meg pl. a sajtosoktól rendesen hányingert kaptam, a szagától is már felfordul a gyomrom.

Ellenben mára ki nem állhatom őket, kivétel nélkül, szerintem a minőség is rendesen megcsappant.

Amíg mások chipseznek, én elnyammogok egy almát. :)

Köszönöm! :)

Hátha a doki jól megismert ezalatt a rövid idő alatt, és hátha ő lesz az ideális szülésznő.

Na majd azért figyelem a női megérzéseimet is...

Bár jártam már úgy, hogy valaki elsőre nem volt szimpi, szóval még magamat is becsaptam, és kellemesen csalódtam végül az illetőben. :S Jó lenne, ha lehetne többször is találkozni. Mert lehet egy másik környezetben, egy másik hangulatban talán pont megfelelne...

Egyetértek.

Tudod itt nem sok lehetőség van az ország ezen felén. Szinte semmi. Van vajúdó kád, de van olyan szülésznő, aki bele sem enged, mert ugye a higénia. Pedig ha én belejutnék... próbáljon meg onnan kiszedni valaki. :pppp

Otthonszülést tuti nem mernék bevállalni, születésház meg nincs. Utazást meg bevállalni... szintén nem. Hát a dokim célzott rá korábban, hogy esetleg arra az időre felutazhatnánk Pestre. Na onnan örülök, hogy megszabadultam, bár akkor már a Szent Imrébe mennék, de ugye ott meg mi alapján fogadnának. Mindegy is. Itt maradok, a Párom és én is Szabolcsban születtünk, Babácska is itt fog.

De szépen is fogalmaztad meg a végét! ;)

Na ez az! :(

Hiába a sok ovis-isis egészségnap, felvilágosító óra, jó példa (én se eszem meg), hiába okosak a gyerekeim, hiába tudják, mennyire sz@r a chips és társai, mégis, ha meglátják, nem bírnak ellenállni neki. Aztán pl. a fiam, mikor vakarja az ekcémáját, esküdözik égre-földre, hogy soha többé nem eszik (nála allergia-teszt után tudjuk, mire allergiás, mondanom se kell, a chips összetevőire nagyon az), egészen addig, míg újra meg nem kínálják vele. Ördögi dolog ez...

Miből gondolod, hogy nálatok semmi lehetőség intézeten kívüli szülésre? Nem helyfüggő a dolog, hanem elhatározásé. Ha valaki abban hisz, abban bízik, akkor megoldja. ;)

Az már más kérdés, hogy erről felvilágosítást nem szoktak adni, akit érdekel, magának találja meg az oda vezető utat.

Abban igazad van, a baba is dönt, veled együtt, közösen. Úgyhogy nem árt vele jóban lenni! ;) De ami neked jó, az neki is, s ami neki jó, az neked is. Ez a szép a szimbiózisban. :)

:)))

Oké, értjük mi egymást, ez a lényeg! :) Kinek így, kinek úgy, csak jó legyen, nem? :)

Gusztustalan. Mi ez? A nők érdekének szolgálata??? Vétójog...Áhh! És a nő jogai hol érvényesülnek??? Kit érdekel, hogy neki mi a jó???

Nem ismerem egész pontosan a jogi hátteret, de valahol mintha olvastam volna már arról, hogy kórházakban is joga van a nőnek a férje mellett a dúlához is, tehát nincs olyan, hogy vagy az egyik, vagy a másik.

Azt viszont tökéletesen megértem, hogy a párod az első, naná! Ez számomra se volt soha kérdés. :)

Nekem ez azért így nagyon durva.

Megértem, elfogadom, de akkor is....

Ellenben arra még mindig nem kaptam választ (lehet, nem is tőled kérdeztem), ezek a dúlák kinek a "fennhatósága" alatt működnek. Van azért sejtésem. ;)

Na még egy hsz, aztán nem foglalom a helyet. :D

Holnapra kaptam időpontot a doki által javasolt szülésznőhöz, mert benn lesz a kórházban. :)

Majd mesélek Nektek.

Szép délutánt!

Akkor ahhoz olyan ügyeletes doki is kell, aki ezt elfogadja.

Fú, itt amilyen egyik-másik orvos... pont ezért nem is merem azt bevállalni, hogy nem fogadok orvost. Viszont a fogadott orvos meg csak utólag kap pénzt, ha odaér.

Nekem pedig ez tetszik, ahogy megfogalmaztad. Könny gyűlt a szemembe! :')

Nálunk sajna semmi lehetőség intézeten kívüli szülésre. De mondjuk érdekes, hogy a dokim bábaként emlegette a szülésznőt, akit felhívott.

Remélem teljesül az álmod! Én nagyon hiszek abban, hogy amire huzamosabb ideig fókuszálunk, és nem engedünk be félelmeket, általában megvalósul. Tudnék mesélni... Mondjuk annyi, hogy ebben a helyzetben a Baba is dönt sok mindenről, vizualizáció ide vagy oda. De reméljük számára is ez lesz a legideálisabb. ;)