Ha kevés folyadékot fogyaszt az ember, az milyen betegséget okozhat? (tudásbázis kérdés)

Az talált cucc. Mármint az előző!

Annyit fűznék még hozzá, hogy amikor kevesebb folyadékot iszok, hamarabb kiszárad a kontaktlencsém a szememben. Ez lehet, hogy nem csak egyéni tapasztalat..??

Továbbá, mivel az idegsejtek az ingerületet folyadékokon közvetítik, hamarabb stresszes lehetsz, ha nem iszol elég folyadékot. :o)

A napi kielégítő folyadékbevitel semleges hőmérsékleti tartományban (24 °C) 25 ml testtömeg kilogrammonként. Ez leegyszerűsítve egy 60 kg-os embernél 1,5 litert, míg 80 kg esetén 2 litert jelent. A hőmérséklet emelkedése testfelülettől függően 1 °C-onként 3-5 ml-rel emeli a folyadék beviteli igényt. Nem megfelelő bevitel esetén dehidratáció (vízvesztés, kiszáradás) alakulhat ki.

A kevés folyadékbevitel két módon is fokozza a vesekőképződés veszélyét. Egyrészt a vizeletben nő a kalcium és az oxalát koncentrációja, másrészt a lassult vizeletáramlás következtében a kicsiny kristályok fokozott mértékben képesek a megtapadásra.

Számos klinikai adat igazolja, hogy alacsony folyadékbevitel mellett gyakrabban képződik kő, ugyanakkor a folyadékfogyasztás növelésével az újabb kő kialakulásának gyakorisága jelentősen csökkenthető. A vesekőképződés megelőzésére tehát javasolt napi 2- 3 liter folyadék fogyasztása egész napra elosztva, vagyis az éjszakai órákban történő ivás is.

A folyadékbevitelnél kisebb, de nem elhanyagolható jelentőségű annak összetétele is. Ebből a szempontból napjainkban a legnagyobb veszélyt a magas foszforsav tartalmú üdítők fogyasztása jelenti, ezért ezek kerülése javasolt. Már heti 1 liter rendszeres ivása esetén észrevehetően nő a vesekő gyakorisága, melyet a savterhelés miatti kalcium- és húgysavürítés fokozódása, valamint a citrátürítés csökkenése magyarázhat. Leginkább a tiszta ásványvíz fogyasztása ajánlható.

A legújabb kutatások szerint összefüggés van az elhízás és az elégtelen vízbevitel között. A méreganyagok egy része, mivel nem tud teljes mértékben kiürülni, ilyenkor a test zsírszöveteiben halmozódik fel. A test az "elzsírosodással" a további vízveszteségnek is próbálja útját állni, sejtek körül kialakuló koleszterinben gazdag réteget egyfajta szigetelőanyagként használja fel.

A megfelelő mennyiségű víz fogyasztása kedvező hatással van a vér sűrűségére és a vérnyomásra. Az alacsony folyadékbevitel eredményeként kialakuló sűrűbb, tapadósabb vér növeli az agyvérzés és a szívbetegség kockázatát. Hematokritnak nevezik azt a laboratóriumi mértékegységet, ami részben meghatározza a vér sűrűségét. A vérben lévő vörösvérsejtek számát tükrözi, és általában párhuzamos a hemoglobinszinttel. Az 50%-kal nagyobb hematokritérték megkétszerezi a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét férfiaknál, nőknél pedig négyszeresére emeli a kockázatot. Ha valaki nem iszik elég vizet, emelkedik a hematokrit szintje és így megnő a szívrohamok és agyvérzések esélye. Ugyancsak a vízhiány okozza a vörösvérsejtek dehidratációját, így kevésbé rugalmassá válnak, s nagyobb a hajlamuk a rögképződésre.

A cukorbetegség is összefügg a vér nyúlós, sűrű voltával. Ahogy a vércukorszintet mind jobban uraljuk, úgy múlik el a nyúlóssága. Az irányítás, ellenőrzés alatt nem tartott vércukorszint - részben a dehidratáció miatt - az egyén vérét fokozottabb nyúlósságra hajlamosíthatja. Amikor a vércukor felszökik, a vesék cukrot vesztenek, és a cukor vizet visz magával. A vér besűrűsödésének kérdése a cukorbetegeknél különösen aggasztó, mert a vér besűrűsödése szerepet játszhat a cukorbetegséggel összefüggő vese- és idegkárosodásban.

Úgy tűnik, hogy a vér besűrűsödése a magas vérnyomásban is szerepet játszik. A lakosság körében végzett tanulmányok szerint minél magasabb valakinek a vérnyomása, annál inkább hajlamos a vére a besűrűsödésére. Ha valaki csökkenteni tudja a hematokritot, a vérnyomása is csökkenni fog. Ez pedig további haszonnal jár: Az alacsony vérnyomás és a kisebb vérsűrűség nagymértékben hozzájárul az agyvérzés veszélyének csökkenéséhez.

A vízivásnak még más előnyei is vannak. Édesanyánk nem hiába mondta, hogy jót tesz a vesénknek és húgyhólyagunknak. Ő még nemigen tudta, hogy ezzel megelőzhető az epehólyag megbetegedése. Tanulmányok sokasága igazolja, hogy a bőséges vízfogyasztás felhígítja az epét (az epehólyagban), és így jelentősen csökkenti a kőképződés esélyeit. Igen bölcs dolog lenne, ha a túlsúlyosak, vagy akiknél az epekő úgymond "családi vonás", netán akik éppen epehólyag-betegségben szenvednek, fontolóra vennék a nagyobb mennyiségű víz fogyasztását.

Fejfájás - ha keveset iszol, "besűrűsödik" a véred, és nem jut el megfelelő időben és módon az agyba

Székrekedés, aranyeres panaszok

Vesekő

Vesemedence és húgyúti gyulladások (a szervezetben alapvetően is jelenlévő bacilusok elszaporodhtnak, mert a húgyvezeték nem dolgozik)

Sokkal több mindent mint gondolnánk.

Igen, sok mindenkinek el kellene olvasni Dr. F. Batmanghelidj: A TESTED VÍZÉRT KIÁLT! c. könyvét.

Egy pár fontos dolog:

- meg sem volna szabad várni, hogy szomjúságot érezzünk, mert amikor az információ eljut az agyba, a sejtek már fuldokolnak,

- tudatosan kell folyadékot fogyasztani, főleg idősebb korban, mert csökken a szomjúság érzet, ezért is száradnak ki az öregek,

- van egy régi keleti mondás: "A bölcs ember nem akkor kezd kutat ásni amikor megszmjazik, hanem sokkal előbb!"

- reggel az első kell, hogy legyen 2 pohár víz ivása,

- különbözőek vagyunk - nem egyformán izzadunk, nem egyforma hőmérsékleten vagyunk, stb. - a lényeg, hogy lehetőleg mindig annyi vizet igyunk, hogy a vizeletünk mindig tiszta, átlátszó, /nem opálos, nem habzó, nem zavaros/ legyen.

Ez nagyon ijesztő. Tehát ezt több folyadékfogyasztással elkerülhette volna?

Olvastam valahol, hogy állítólag kevés folyadékfogyasztás esetén az agy egy idő után már nem érzékeli a szomjúságot, így az illető egyre kevésbé jut megfelelő mennyiségű folyadékhoz. Szóval ez egy ördögi kör. A tanács annyi volt, hogy akkor is inni kell, ha az ember nem érez kifejezett szomjúságérzést.

Én is az alacson ásványianyag tartalmú vizekre szavazok, a már említett okokból. A víz ízével kapcsolatban nekem is volt hasonló élményem: mikor Pestre költöztem, vagy egy évig nem bírtam meginni a csapvizet, olyannyira rossz ízűnek találtam. Felfordult tőle a gyomrom, úgyhogy maradt az ásványvíz.

Én ha nem iszom eleget, nagyon fáradékony vagyok. A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás tényleg jót tesz a bőrnek, az emésztésnek és a közérzetnek is.

Olvasd el: Dr. F. Batmanghhelidj-Tested vizért kiált! c. könyvét.

Tuti, hogy nem leszek gondjaid az ivással:)

Igazad van MikroMarta :). Fejfájást, izomfájdalmat okozhat, igen az idegességre is jó. A bőr szépségére, vízháztartására is hatással van. Ha nem iszom eleget, akkor szárad a bőröm és cserepesedik a szám.

Rászoktatni a szervezetet a sok folyadékra, az abból a szempontból nehéz, hogy egy hónap sűrű WCre járkálás van vele, de aztán hozzászokik a szervezet és teljesen természetes lesz, hogy iszol és nem is kell majd wcre járni.

Az ásványvízzel nagyon óvatosan, mert a fölös ásványok nem távoznak a szervezetből, hanem az érfalakban lerakódik, úgyhogy én erőssen meggondolnám, hogy iszom-e ásványvizet. Érszűkület és más dolgokat idézhet elő a túlzott és hosszútávú fogyasztása :(.