Gary Taubes idézetek (beszélgetős fórum)
"Ami kövérebbé és súlyosabbá tesz, az túlevésre is késztet minket."
/Gary Taubes/
"Ha a gének és a környezet valamilyen szerencsétlen összjátéka folytán apró szabályozási hiba lép fel, ami miatt a zsírsejtjeink 1 százalékkal többet raktároznak el azokból a kalóriákból, amelyeket egyébként üzemanyagként elégetnénk, akkor elkerülhetetlenül elhízunk. Amennyiben a zsírsejtjeink ennél csak egy kicsit is több kalóriát "sikkasztanak el", annak már groteszk kövérség lehet a vége. Pedig még ebben az esetben is csupán egy viszonylag aprócska hiba csúszott a rendszerbe – mindössze néhány tizedszázalékról van szó, amit nehéz kimutatni –, mégis könnyen lehet, hogy ez okozza a bajt."
/Gary Taubes/
"A fölös zsírpárnák felhalmozódása tehát arra utal, hogy valami félresiklott a zsírszövetek precíz irányító mechanizmusában."
/Gary Taubes/
"A földimókus nyár végén alig néhány hét alatt megkétszerezi a súlyát és a testzsírja mennyiségét. Ha akkor boncolunk fel egy ilyen mókust, amikor elérte a testtömege maximumát, az az egyik kutató szavaival élve olyan, "mintha egy flakon étolajat bontanánk fel – mindenütt hatalmas zsírcsomókat találunk". A földimókusok azonban az elfogyasztott élelem mennyiségétől függetlenül növesztenek ekkora zsírréteget, akárcsak Wade petefészküktől megfosztott patkányai. Ha tavasztól (a téli álom végétől) nyárutóig laboratóriumban tartjuk, és szigorú diétára fogjuk őket, akkor is ugyanolyan kövérek lesznek, mint azok a mókusok, amelyek annyit ehetnek, amennyit csak akarnak. A zsírt aztán télen elégetik, és mindig ugyanolyan ütemben, függetlenül attól, hogy ébren töltik -e a telet egy meleg laboratóriumban, ahol mindig akad ennivaló, vagy téli álomba merülnek, egy falatot sem esznek, s kizárólag a zsírtartalékaik tartják őket életben."
/Gary Taubes/
"Függetlenül attól, hogy milyen bőségben áll rendelkezésre ennivaló, a vadállatok stabilan tartják a súlyukat – nem túl kövérek, és nem túl soványak. Ez arra utal, hogy a szervezetük gondoskodik arról, a zsírszöveteikben található zsír mennyisége mindig a javukat szolgálja, és ne jelentsen hátrányt számukra a túlélésért vívott küzdelemben. Ha egy állat jelentős zsírréteget halmoz fel, annak mindig jó oka van. Az állatok vastag zsírréteggel is ugyanolyan egészségesek, mint anélkül."
/Gary Taubes/
"A vadállatok lehetnek természetesen zsírosak (mint a vízilovak vagy a bálnák), halmozhatnak fel zsírt szezonálisan (például szigetelésképpen a téli hideg ellen, vagy üzemanyagnak a szokásos évenkénti vándorláshoz, illetve a téli álomhoz), a nőstények vastag zsírréteget növeszthetnek a vemhesség alatt, a hímek pedig azért, hogy előnyhöz jussanak a nőstényekért vívott harcban – de soha nem híznak el kórosan, vagyis a zsírfelesleg nem károsítja az egészségüket úgy, mint az emberekét (az állatok például nem lesznek tőle cukorbetegek)."
/Gary Taubes/
"Az, hogy az elhízás családi vonás (nagyobb valószínűséggel leszünk kövérek, ha a szüleink is azok), és hogy a gének befolyásolhatják magának a zsírnak az eloszlását (lásd az öröklődő zsírfarúságot egyes afrikai törzseknél), szintén azt mutatja, hogy a testzsír lerakódása szabályozott folyamat – hogyan másképp tudnák a nemzedékről nemzedékre öröklődő gének befolyásolni a testzsír mennyiségét és eloszlását, ha nem szabályozó hormonokon, enzimeken és más tényezőkön keresztül?"
/Gary Taubes/
"Az, hogy a testünk egyes részei – például a kézfejünk vagy a homlokunk – viszonylag zsírmentesek, míg más testrészekről ez nem mondható el, azt sugallja: abban, hogy hol hízunk el, helyi tényezőknek is szerepük lehet."
/Gary Taubes/
"Az, hogy a férfiak és a nők különbözőképpen híznak el, arról árulkodik, hogy a nemi hormonok bizonyára szerepet játszanak a testzsír szabályozásában."
/Gary Taubes/
"A szervezetünk körültekintően – vagy inkább kifogástalanul - szabályozza a testzsír mennyiségét. Ez akkor is így van, ha nehezen hisszük el, mert a saját szemünkkel látjuk, hogy egyesek milyen könnyen el tudnak hízni. Az egészséges szervezet mégis szorgosan dolgozik azon, hogy a zsírszöveteink mindig adott mennyiségű zsírt tartalmazzanak – se túl sokat, se túl keveset –, s ezáltal a sejtek folyamatos üzemanyag-ellátása biztosított legyen."
/Gary Taubes/
"A tudomány világában semmilyen hipotézist nem tekinthetünk bizonyítottnak, amíg az ki nem állta a szigorú vizsgálatok próbáját, különösen akkor, ha széles körben elfogadott nézeteket kérdőjelezünk meg. Az ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatások mindig bizalmatlanságra adnak okot, akár fogyókúrás receptkönyvek szerzői, akár elismert szakemberek hirdetik őket."
/Gary Taubes/
"Ezeknek a petefészküktől megfosztott patkányoknak a története a feje tetejére állítja az elhízás ok-okozati viszonyairól alkotott elképzelésünket. Arról árulkodik, hogy az elhízás okának tűnő két magatartási forma - a falánkság és a tunyaság - valójában a következménye az elhízásnak. Arra tanít minket, hogy ha odafigyelünk a magukat a zsírszöveteket szabályozó hormonokra és enzimekre, akkor megérthetjük, hogy pontosan mi is történik - és nemcsak azt, hogy miért híznak el a patkányok, hanem azt is, miért mutatnak olyan viselkedést, amit jellemzően a kövér emberekhez társítunk."
/Gary Taubes/
"Tehát a petefészek eltávolítása szó szerint kövéríti a patkányok zsírsejtjeit, és nagy valószínűséggel ez történik sok nővel is, aki a menopauzát vagy egy petefészek-eltávolító műtétet követően elhízik. A szervezetük egyszerűen kevesebb ösztrogént választ ki, aminek következtében a zsírsejtjeikben megnövekszik az LPL aktivitása."
/Gary Taubes/
"A patkány azért érez késztetést, hogy mohón táplálkozzon, mert a zsírsejtek elvonják a kalóriákat a szervezete többi részétől. Minél több kalóriát foglalnak le a zsírsejtek, neki annál többet kell ennie, hogy ellensúlyozza a kalóriaveszteséget. A zsírsejtek tehát lényegében felzabálják a kalóriákat a többi sejt elől. Az az ételmennyiség, amivel az állat korábban jóllakott volna, többé már nem elég. És mivel a patkány egyre csak hízik (a testsúlya pedig ezzel párhuzamosan nő), ez még tovább növeli a kalóriaszükségletét."
/Gary Taubes/
"Minél magasabb az ösztrogénszint, az LPL annál kevesebb zsírt von ki a véráramból, és juttat a zsírsejtekbe, így ezekben a sejtekben kevesebb zsír halmozódik fel."
/Gary Taubes/
"Az ösztrogén egyik feladata a patkányokban (és az emberekben) a lipoprotein-lipáz nevű enzim (röviden LPL) működésének szabályozása. És mit csinál az LPL? Nagyon leegyszerűsítve: zsírt von ki a véráramból, és beépíti abba a sejtbe, amelyikhez éppen kapcsolódik. Ha az LPL egy zsírsejthez kapcsolódik, akkor a vérből kivont zsírt ebbe a zsírsejtbe építi be, mely esetben az állat (vagy ember) egy icipicivel kövérebb lesz. Ha viszont az LPL egy izomsejthez kapcsolódik, akkor a zsírt ebbe az izomsejtbe építi be, az pedig üzemanyagként elégeti."
/Gary Taubes/
"Ha a műtétet követően ösztrogént juttattak vissza a patkányok szervezetébe, akkor nem ettek mohón, nem lustultak el, és nem híztak meg, hanem ugyanúgy viselkedtek, mint a teljesen normális patkányok."
/Gary Taubes/
"Az állat nem azért hízik el, mert túleszi magát, hanem azért eszi túl magát, mert egyre kövérebb. Az ok és az okozat helyet cserél. A falánkság és a lustaság egyaránt következménye a hízásra érzett késztetésnek, és mindkettőt alapvetően az állat zsírszövet-szabályozó folyamatainak zavara okozza."
/Gary Taubes/
"Amíg elhisszük, hogy az emberek azért híznak el, mert többet esznek a kelleténél (vagyis több kalóriát vesznek magukhoz, mint amennyi elégetnek), addig végső soron mindig a mentális állapotot (a jellem gyengeségét) fogjuk okolni az elhízásért, és az egyenletből teljesen kihagyjuk az emberi biológiát."
/Gary Taubes/
"A környezet, amelyben élünk, az tesz minket kövérré - halljuk a szakértőktől -, nem pusztán a gyenge akaraterőnk. Ám ha ilyen mérgező környezetben élünk, akkor miért nem hízik el mindenki? Mégis csak az akaraterőn múlik minden?"
/Gary Taubes/
"Márpedig a diabétesz és az elhízás olyan szorosan összefüggnek (a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők többsége túlsúlyos, és sok kövér ember egyben cukorbeteg is), hogy némelyek együttesen "diabesity" (diabetes+obesity, azaz cukorbetegség+elhízás) néven hivatkoznak rájuk, mintha ez a két rendellenesség egyazon érme két oldala lenne – ami kétségkívül így is van."
/Gary Taubes/
"Elhízottnak az minősül, akinek a testtömegindexe eléri vagy meghaladja a 30-at."
/Gary Taubes/
"Amikor a fiúk férfivá érnek, magasabbak, izmosabbak és karcsúbbak lesznek. A lányok testzsíraránya a serdülőkor elején alig magasabb a fiúkénál, de a különbség a felnőttkor elejére már 50 százalékra nő."
/Gary Taubes/
"A nők a serdülőkorban gömbölydedebbekké válnak - különösen a mell, a csípő, a fenék és a comb lesz "zsírosabb" -, míg a férfiak zsírt veszítenek, és izmokat növesztenek."
/Gary Taubes/
"A férfiak testén a zsír jellemzően a derék felett rakódik le (sörhas), míg a nőknél a derék alatt."
/Gary Taubes/
"A kalória-egyensúly elve nem tesz különbséget fogyás és hízás között; pusztán annyit mond, hogy az elfogyasztott kalóriákat egyensúlyba kell hoznunk a felhasznált kalóriákkal."
/Gary Taubes/
"Az a tény, hogy sokan évtizedekig meg tudják őrizni a karcsúságukat és hogy a kövér emberek sem lesznek feltétlenül egyre kövérebbek, arra utal, hogy a testsúly szabályozása bonyolultabb dolog, ami nem magyarázható pusztán a kalória-egyensúllyal."
/Gary Taubes/
"Az alulevés nem nyújt gyógyírt az elhízásra, csupán átmenetileg enyhíti a legszembetűnőbb tünetet. Ha viszont az alulevés kezelésként vagy gyógymódként hatástalan, akkor ez arra utal, hogy az elhízásnak nem a túlevés az oka."
/Gary Taubes/
"Ha csak úgy tudsz lefogyni, hogy naponta mindössze 600 (vagy akár 1200) kalóriát eszel, csoda -e, hogy ismét elhízol, amint visszatérsz a napi 2000 vagy még több kalóriás étrendhez? Ezért hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a tartós fogyáshoz teljes életmódváltásra van szükség - az új étrendnek olyannak kell lennie, amit egy életen át követhetsz."
/Gary Taubes/