Fürdő felújítás alatt, hogy lehet megoldani a wc-re járást? (tudásbázis kérdés)

Kapott bőven ötleteket is.

Kellemes estét!

Tudom mi a pánik betegség. A FI. nem írta, hogy ilyen problémái lennének.

Amennyiben mégis ilyen betegségben szenvedne, akkor is abban kellene támogatni, hogy feltalálja magát, nem abban, hogy egy posványban ragadjon.

A pánikbetegség leküzdését lehet segíteni gyógyszerrel, pszichiátriai kezeléssel, pszichológus segítséggel, de leginkább a páciens önmagán tud segíteni.

És legyen az akármi, ami nem igazán a kornak megfelelő gondolkodás, viselkedés.

Nem ráerősíteni kell, buksit simogatni, hanem önálló gondolkodásra ösztökélni. Nekem ez a véleményem. Neked lehet más.

Csak te is hasonlóan ítélted el azokat a fórumozókat, akik nem a te normád szerint gondolkodnak.

"Mindenkinek a maga problémája a legnagyobb."

Azért nem árt, ha valaki át tudja látni, hogy ez nem probléma.

Nem halálos beteg, nem viszi a végrehajtó a lakását, van munkája és van a 4 órás mit tegyek/en kívül 1001 dolog, ami ennél nagyobb probléma.

Miért ne lehetne valakinek a figyelmét felhívni arra, hogy próbáljon racionálisan gondolkodni?

Itt: "megoldd"

Bocs!

Szerencsére nem ismerlek, de aki ilyen piti problémának, ekkora feneket kerít, jobb is.

A hülye meg te vagy, mert egy fórum kell hozzá, hogy ezt megold.

Ne legyél már ilyen nagyra magaddal...

El mondanám, hogy saját HÁZAM van, és ilyen piti dolgot meg tudok oldani fórum nélkül is!

Vegyél vissza egy kicsit az arcodból, a stílusodat javítsd.

Te indítottál egy ilyen "őrült nagy" problémáról fórumot.

Kaptál többféle javaslatot, ötletet.

Amelyik nem tetszik, azt ugord át.

Nem csak te.

Nálam legutóbb lakás felújítás volt. Igaz lakatlan lakás, de akkor is evidens volt, hogy használhatják a mosdót. Minden nap lelöttyintettem fertőtlenítővel, de teljesen kultúrált állapotban hagyták mindig. Vittem oda kapszulás kávéfőzőt, kapszulát, cukrot, tejszínt, édesítőt, pékségből reggelente valamit, mindig volt 2 féle víz, cola és miután kitapasztaltam az ízléseket Fanta. Valamiért a Fantáknak volt a legnagyobb sikere.

Ha a lakásában laktam volna akkor sem féltem volna őket otthagyni akár egy fél napra is. Volt amelyik drágább órabérben dolgozott mint én, majd pont tőlem nyúlnak le valami szirszart és kockáztatják a jó hírűket, amiből élnek.

Egytől egyig normális mestereket fogtam ki, a klímások előtt meg pláne le a kalappal, fehér papírruhában, fehér kesztyűben dolgoztak, hoztak lepedőket, szőnyeget, vigyáztak hogy ne tapperolják össze a frissen festett falat, vagy karcolják össze a parkettát. Meglepődtem.

Szerintem alap hogy így állunk egymáshoz. Szerencsére nem volt gond, de ha lett volna gondolom könyörgés nélkül jöttek volna akármilyen piszlicsáré hibát kijavítani.

Az emberi ostobaság határtalan. Az ilyen kényeskedő embereknek remélem jól összegányolják a lakását!

Mintha egy szakmunkát végző alantasabb lenne, mint ők.

Sokszor pont az ilyen emberek lakása láttán farol ki az ember.

Pár alkalommal szóba került, mindenki lehurrogott. Hülye vagy, még eteted is őket, hozzanak kaját, innivalót! Azért kapnak pénzt, hogy dolgozzanak!

Nem a rabszolgám, emberség is van a világon.

Ez a másik fele. Egy kávét, ásványvizet, üdítőt, urambocsá egy üveg sört is szoktam adni.

Ha éppen főzök akkor, meg is kínálom. De általában hoznak magukkal ételt.

Volt már rá példa, hogy valamiért el kellett menni a boltba, én bezártam az ajtókat, ahol nem kellett dolgozniuk és ott hagytam őket.

Mondjuk referencia alapján hívok mestert, visszajárók általában.

Nekem pedig az furcsa, ha színházba vagy moziba megy valaki azzal kezdi, hogy elmegy WC-re. Mikor elindulok otthonról, meglátogatom a mellékhelyiséget, majd az előadás után, ami egy Gyűrűk ura esetében sem több, mint 3 óra, ha hazaérek ismét elszaladok oda, ahova a király is gyalog jár

Mikor még középiskolás voltam az is előfordult, hogy reggel mikor elindultam a lakásból, akkor pisiltam, majd egy budapesti színházlátogatás után, mikor éjfél felé hazaértem akkor látogattam meg újra a klozetet.

Persze ma már valószínű nem bírnám tízenpár órán keresztül, de én sem szeretek ott állni senki mellett miközben könnyezteti az óriáskígyót.