Férjem nagy élvezettel nézegeti a volt élettársáról, nyaralásukról készült fotókat. Hatalmas nevetések közepette élvezi az emlékeket. (beszélgetős fórum)

Én nem is azt mondom, hogy féltékenynek kell lenni, de pont azért, mert a múlthoz tartozik a jelenben már nem kell, hogy jelen legyen, hiszen ha valamire igényünk van a jelenünkben, az még nem a múlt....

Szerintem az az egészséges, ha egy aktuális párkapcsolatban nincsenek jelen a múltbéliek, hacsak gyerek nem köti össze őket.

Ha valakivel meg akarod csalni a másikat, ahhoz nem feltétlenül kell egy ágyba feküdni... Ha nem akarod megcsalni, akkor a világ összes eberével bedughatnak 1-1 éjszakára egy francia ágyba. Nekem ez a véleményem. Persze nem szoktam másokkal aludni.

De hogy féltékenynek lenni egy gyerekkori barát miatt... Sajnos nem tudom mi ebben a furcsa. Az én párom örül annak, hogy van egy olyan barátom, akire az életben mindig és minden körülmények között számíthatok, mert mellém áll... Sőt, mondogatni szokta, hogy becsüljem is meg nagyon (bár ezt nem kell mondani).

Sőőőt, mivel a barátnőm kint él Angliában, így a párom még támogat is abban, hogy januárban 1 hétre kimenjek hozzá látogatóba, és találkozhassunk. Nem féltékeny...

Júliusban költözött ki, novemberben haza jött pár napra, és a párom még abban is partner volt, hogy titokban leszervezte úgy a közös találkánkat, hogy én ne tudjak róla, és ketten szervezkedtek a hátam mögött...

Fordítva én is így tennék.

Sajnálom azt, aki ezt nem érti meg, és aki szerint ez féltékenységre adna okot.

Az én férjem sem féltékeny a múltamra, sőt az egyik ex barátom már közös barát is egyben.

Ahogy market írta a múlt segített, vagy éppen nyomorította az embert olyanra amilyen ma, ezáltal sokat lehet tanulni a másikról, vagy megérteni őt.

Akik rég elmúlt szerelmekre féltélenyek azok egyszerűen önbizalomhiányosak, és a kapcsolatban nem működik az őszinte és nyílt kommunikáció.

Persze vannak azok az esetek, ahol a másik fél nem zárta le érzelmileg az előző kapcsolatát, de ez más tészta.

Áh, aki ilyen nőket választ, az meg is érdemli.

:)

Hááát, nekem a költözésnél előkerült egy DVD-m tele régi képekkel, és persze tele az exekkel mappákba rendezve.

Kérdezte a párom, hogy megnézheti-e a képeimet, mondtam neki, hogy felőlem igen, de tele van ilyen-olyan fotókkal is. Azt mondta, hogy őt ez nem zavarja, sőt, érdekli milyen életem volt...

Végül együtt néztük meg a képeket, közösen, az ő kérésére, és tök jókat mulattam a hol jó, és hol nem annyira jó emlékeken... ő meg mindent meghallgatott, és nem volt féltékeny, mert tudja, hogy ő a csúcs. Azért vagyok most is vele, és nem az előzőekkel, mert őt imádom, és ezt tudja is jól. :)

Együtt megállapítottuk hogy ki volt jó pasi, ki volt kevésbé az... Az ízlésünk az egyezik.

Szóval, lehet így is, lehet úgy is. Nekem ez azért jobban hangzik.

Neki egy 6 éves kapcsolata volt előttem, és én is kértem, hogy mutasson közös dolgokat, de sajna nem tudott, mert a szakítás után mérgében mindent szó szerint megsemmisített... Ő ilyen típus, de engem ez sem zavar. Viszont ha beszélgetünk, és szóba kerül a régi kapcsolata, akkor ő is sokat mesél nekem. Nem csak a rossz emlékekről, hanem a jókról is, és a viccesekről is, amire szívesen emlékezik vissza. És én nem vagyok féltékeny, miért is lennék? :)

Nem szándékosan bosszantani akar?

Jó, megnézi az ember a régi képeket, talán el is ábrándozik, felidézi a szép emlékeket, de azért a páromat nem bántanám meg vele.

Én úgy gondolom, kell lennie egy arany középútnak. Az egyik legjobb barátom (fiú) és egy barátnöm képviselik az egyik végletet. Ök minden egyes közös fotót kitöröltek és megsemmisítettek az exeikkel való szakítás után. Na ez egy baromság egész egyszerüen, mert ez olyan,mintha kidobtak volna éveket az életükböl, teljesen felesleges megsemmisíteni minden közös emléket.

Az is rendben van,söt kívánatos,hogy akik párkapcsolatban élnek, azok osszák meg az emlékeiket és az életük régi történéseit is egymással egy bizonyos határig, mert az ember múltja is hozzátartozik a jelenéhez. (A volt barátom, akivel hat évig együtt voltam, még azt sem volt hajlandó elárulni,hogy mikor csókolózott elöször!!!!! Esküszöm.Azzal jött,hogy ami elöttem volt, az a múlt. Azt azért zárójelben meg kell jegyeznem, ha már az "ártatlan" nosztalgiázásnál tartunk,hogy évek múltán jöttem rá teljesen véletlenül,hogy a velem töltött idö alatt is még mindig a gimnazista osztálytársnöjébe volt szerelmes. Nade ez mellékes.) Igaza van azoknak, akik azt mondják,hogy így,hogy a szóban forgó férfiember nyíltan, felvállalva nézegeti a közös képeket, ez azt jelenti,hogy nincs takargatnivalója. Viszont az is igaz,hogy tapintat is van a világon, ezt egész egyszerüen nem illik egy új élettárs, feleség elött tenni és kész. Mindenki szokott nosztalgiázni, de vannak dolgok, amiket nem kell feltétlen a párunkkal megosztani, és pl. a múltbeli szerelmeken való ábrándozás egészen pontosan ez a kategória.

Ebben semmi borzasztó és bűnös dolog nincsen, így miért is zavarná...?

Csak az bujkál, akinek oka van rá...

Mar csak nem vagyunk feltekenyek nehany papirdarabra ?

Ettöl sokkal rosszabb is lehetne,nem ?

17-evig eltem egy ilyen oroszlannal ..... en rendeztem neki össze a fenykepalbumat az emlekeivel , amiket idönkent nagy elvezettel elövesz es nezeget :)

Mi van ebben olyan rendkivuli ???

ez nem hangzik valami jol

szerintem

Ha oroszlan a pasi , akkor ezt elete vegeig fogja csinalni , plussz a regi csajok,pillangok akik jelen voltak az eleteben-:)

Ez hozzatartozik az egyenisegehez , romantikus,szentimentalis....

Addig jó, míg csak ezen élvezkedik...:)))

Hány évet húztak le egymással? Ha jó sokat és veled még egyet sem - akkor jó képet kell vágni hozzá - azért mert voltak nekik szép" emlékeik az exel, szerintem nem kell féltékeny lenni, különben sem veled nézegetné ha nem az exével... ha nem szeretne.