Féltékenység egy barátságban (beszélgetős fórum)
az nem barát!!!!!!én sosem irigykednék egy barátra!sőt másra sem....ki mint veti ágyát úgy alussza álmát...
én nem bariznék ilyennel:S
Ne hagyd magad zsarolni!
Ne érezd magad attól rosszul, hogy őt zavarja az indokod! Semmi köze hozzá, hogy miért nem tudsz vele találkozni!
taktikai tanács:
amikor kommunikáltok és beszéltek arról hogy találkoznátok,csak minden második alkalomra mondj igent.vagy csak annyit hogy meglátjuk és egyeztetünk.
nem mondj okot hogy miért nem,nem kell hogy azon lovagoljon.szépen lassan elkezded leépíteni.te pedig minden megmaradt alkalomkor csinálj olyat amit már régem szerettél volna de nem jutott rá időd!
Akkor valóban félre kell tenni.
Sajnos sokan hajlamosak arra, hogy azt hiszik csak nekik van problémájuk és ráadásul azt hiszik, hogy erről az tehet, aki nem nyafog. Az ilyen embert jobb kerülni, mert csak megkeseriti az életedet.
Az a baj, hogy mikor volt ez a kis incidensünk, hogy elküldött melegebb éghajlatra, elmondtam neki, hogy nekem ez mennyire rosszul esett. Utána meg is voltunk kb. két-három napig. Meglátogattam őt azon a héten, de totálisan elbeszéltünk egymás mellett. Ő mondott vmit, reagáltam rá, nyugtatgattam, én mondtam valamit, jó esetben hümmögött. Aztán mivel totál szent volt a béke, írtam neki smst, szombaton, hogy a párom anyukája beszélt egy rokonommal, és mondta, hogy nagyon örülnek neki, h a fiuk mellettem döntött. Erre se írt semmit. Betudtam annak, hogy ott a gyereke. Utána ő írt nekem egy smst, vasárnap, h nézzek meg vmit. De mivel épp sétálni indultunk a párommal nem tudtam, írtam neki, hogy másnap délután, ha hazaérek, akkor megnézem. Megnéztem a linket, írtam neki válasz emailt, tegnap láttam, hogy olvasás nélkül törölte a levelemet.
Hidd el, hogy már mindent megpróbáltam vele. Rápirítottam, ha hülyeséget akart csinálni, beszéltem vele kedvesen. Egyiknek se volt haszna. És igen, valóban depressziós. De egyszerűen nem bírunk rajta segíteni.
Én a helyedben leülnék vele elbeszélgetni.Őszintén és egyenesen rákérdeznék,hogy mi az oka a rosszindulatának,az irigy viselkedésének.
Talán depressziós ha most szült,ráadásul nem is tervezték.Faggasd ki,mi a baja.Aztán ha nem hajlandó változtatni a viselkedésén,akkor megmondanám neki,hogy nem muszáj találkozni,de ezt nem viseled el.Előtte azért mindenképp megpróbálnék segíteni neki,persze ha hagyja.Biztos,hogy nem érzi jól magát a bőrében ha így viselkedik veled.Vagy alapban is ilyen természetű?
akkor amikor ezt mondta kellet volna színpadiasan megsértődnöd és bevágnod magad mögött az ajtót,majd
a túloldalon megkönnyebbülve kifújni a levegőt és továbblépni lelkiismeret furdalás nélkül.
tudom sokan elítélnek majd ezért,de hidd el az élet sokszor szemét dolgokat produkál.ahhoz hogy megvédd magad az ilyenektől néha neked kell előbb csúnya dolgot művelned.
aztán ő meg nyugtatgathatá a leklismeretét hogy te ilyen meg olyan vagy és megsértődtél és elmentél..pedig ha tényleg olyan pióca ahogy leírtad másként nem tudsz majd megszabadulni tőle.
élősködik rajtad.a lelkeden az érzésieden,elvonja az energiádat,írányítani akar és uralkodni feletted.amig hasznodat látja.aztán lehet jól megtapos mielőtt eldob.látott már ilyet a világ.
Beszéltél már vele erről?
Nem lehet, hogy rosszul érzed? Vagy nem ő látja jól a dolgokat és te vagy elfogult a barátoddal? Bár nem tudom miben nyilvánul a féltékenység, de lehet tisztázni kellene.
Nem irnál konkrétan valamit?
Gondolom a gyerek nem kivánt terhességből született:(
Hát, ha ez nem volt nekik betervezve, az eléggé felborítja az eddig oly csodás magánéletüket...
Persze, a mai világban, már meg lehet/kell előzni a nem kivánt terhességet: ebben a formában, elhiszem, hogy keserű egy kicsit. de ezt valóban csak maguknak köszönhetik. Leszámítva azt, hogy egy gyermek, ha jó helyre és jó időben születik: egy kincs-nem biztos, hogy ezt most a barátnőd is így élné meg:(
Ezzel teljesen egyet értek.
Ugyanezt mondtam el neki, jó párszor, mert nem úgy alakultak az utóbbi időben a dolgai, ahogy szerette volna (megjegyzem, más a földhöz verné magát, ha olyan életet élhetne, amilyet most ő). Ehhez képest, sír, panaszkodik, kesereg. És amikor ezt mondtam neki, hogy nem bántásból mondom, de arról csak ő és a párja tehetnek, hogy pl. gyerekük született, akkor megkaptam azt, hogy gratulál a tökéletes életemhez, de neki nem kell a barátságom,mert ez csak egy színház így. Színház... úgy, hogy hajnal négykor is felveszem neki a telefont. Hát, érdekes felvonás.
Az, szó szerint. De még mielőtt sikeresen megfúrná a párkapcsolatodat, lapát!!!!!!!!
Ha ilyen barátnőd van, akkor nem is kell már ellenség:(