Féltékeny a férjem (beszélgetős fórum)
Mivel indokolta, hogy szó nélkül lelépett?
A bíróságon beszéltetek?
A fiaira nem kíváncsi?
Hogy lehet ennyit dolgozni?
Valahogy lépj túl ezen, engedd el és próbálj nem dolgozni ennyit. Ki fogsz készülni. Akkor mi lesz a gyerekeiddel és veled?
Gondolj rájuk és persze magadra.
Szia ! Voltál Már Ebben a helyzetben amiben mi élünk 2016. májusa óta a gyermekeimmel ????
Ha nem , fogalmad sincs, mit érzünk át -nap mint nap..
-A szüleim-testvéreim akik mind NEM ilyen helyzetben élnek- Mi vagyunk a családunk fekete bárányai: az én gyermekeimet kell legtöbbször hozni-vinni különórákra hétközben. és az én gyermekeimnek kell legtöbbször hétvégente az anyai nagyszülőknél aludniuk-már azt sem nagyon tudják, mi az otthonuk...
Nem A Volt férjemet sírom vissza, CSAK egy Normális Férfit szeretnénk magunk körül látni a lakásban !! Ha én minden hétköznap reggeltől estig dolgozom- délután hordom a gyermekeket különórákra- átnézem a leckéjüket- vacsoráztatom-altatom-stb őket-estére hulla fáradt vagyok...Hétvégente ( minden egyes hétvégén péntektől vasárnapig egy idegen város kórházában dolgozom: Mikor-és Hol van lehetőségem a gyermekeimnek egy "Normális Apát találni???"-Ők sokszor elmondták Nekem, hogy ezt szeretnének, mivel tudják, hogy az Ő saját apukájuk nem szereti Őket, -és ez így is van....A társkeresősről siralmas a tapasztalatom...
Ennek pont semmi köze a témaindító problémájához.
Bár biztos nagyon nehéz neked,de visszasírni egy olyan (vagy bármilyen csak legyen) férjet, aki képes volt otthagyni 2 gyerekkel elég nagy balgaság... Azért akarni egy férjet, hogy legyen valaki, aki egy lakásban van veled, vigyáz rá, míg dolgozol? Na ezt nem gondolhatod komolyan... Ennyi erővel kereshetnél valakit, aki lakhatásért cserébe ott van...
Sajnálatos, ami veled történt! De hogy gondolhatod, hogy jobb lelki-, akár fizikai terrorban élni, mint csendben, békességben?
Telik az idő, hozzászoksz az egyedül neveléshez. Én sem gondoltam soha, hogy a tökéletes férfi páromból egyszer csak alkoholista lesz, majd kiderül róla, hogy skizofrén, még csak nem is haraguhatok rá (mivel beteg), valamiért ez a sorsunk, próbálom kihozni a helyzetből a lehető legjobbat. Látod én annak örülnék, ha nem keresne, mert félek tőle, de azért nem írom, hogy neked mennyivel jobb, mert tudom, hogy MÁS a problémád. Kívánom, hogy találd meg a lelki békéd s ha az a vágyad, akkor a megbízható férfit!
Szia !
Én most úgy érzem, bárcsak féltékenykedne , csak mellettem-és a 2 kicsiny gyermekem -mellett állna, élne - a férjem, vagy egy megbízható férfi, akit bármikor felhívhatok, beszélhetek vele,
-ha szükségét érzem !!
Engem -és 2 kicsiny fiamat-akik most 8-és 11 évesek- 2016. májusában hagyott el a férjem, a fiaim édesapja- egy szó nélkül: reggel még elköszönt, hogy este találkozunk, azóta nem láttuk...Délután arra mentem haza , hogy eltűntek a közösen lakott lakásunkból a dolgai- telefont-email címet cserélt- azóta nem keres minket: ha hívni próbálom - a munkahelyén- azonnal lerakja, vagy letagadtatja magát- azóta csak 2 bírósági tárgyaláson láttam, ahol meghatározták a kötelező gyermektartás levonását a fizetéséből-amit addig nem fizetett,-és a gyermekek teljeskörű felügyeleti jogát nálam határozták meg-hogy személyi igazolványt-és diákigazolványt kaphassanak az iskolában-mert ehhez sem járult hozzá...
Szerinted MI Könnyebb helyzetben vagyunk ??????
2 munkahelyen dolgozom-hétvégente minden
péntektől vasárnapig -és minden iskolai szünetben 2 naponta teljes napokat- ügyeletben egy 100 km-re levő kórházban,- a gyermekeimre ekkor a szüleim vigyáznak, ekkor alig látom Őket-!!!
Minden-t megadnánk érte - a gyermekeimmel, ha egy férj-édesapa- bármilyen féltékeny !4-Velünk EGY lakásban élne-és vigyázna a gyermekekre, amíg hétvégente dolgoznom Kell !!!-
Mindenkinek azt üzenjük-. aki még férjével, édesapával él, addig örüljön, amíg EBBEN a kivételesen JÓ Helyzetben van-senki sem tudhatja-mikor gondol egyet a férje, társa-és szó nélkül továbblép !!
:(
Az eszedre kellett volna hallgatnod...
Költözz, és válj el mielőbb!
Nem, a szerelem nem csinál jó embert a rosszból, csak vakká teszi a társát.
Örülj neki, hogy megúsztad két évvel, neked még van lehetőséged a boldogságra. Anyukám 38 évet töltött bántalmazó kapcsolatban, ma már nem képes az önálló döntésre, pedig én még emlékszem arra, hogy micsoda karakán nő volt. :(
Sejtettem, hogy be fog következni, ez szinte mindig borítékolható előre ilyen esetben.
Sirasd el ezt a két évet, aztán rázd meg magad, és keress valakit, aki nem bántalmaz majd! Fel a fejjel!
A szerelem vak.
Kezdj új életet!
:(
Hagyd ott! Minél előbb, mert lehet ez még rosszabb is!!!
Van hova menned?
Nagyon jól összefoglaltad. Annyival egészíteném ki, hogy ez nem primitív magatartás, hanem egy beteg elméjű/lelkű ember megnyilvánulásai.
És igen, egyre rosszabb lesz, ha nem hajlandó szembenézni az állapotával, és akár segítséggel változtatni rajta.
Engem kikészített a féltékenység, ami sajnos nem múlt el, idővel csak egyre rosszabb lett, és nagyon nehéz volt megszabadulni az illetőtől, mert amikor kiraktam, akkor meg öngyilkossággal fenyegetőzött. Elmeháborodott volt, képes volt a szakításunk után elküldeni hozzám az anyját.
Persze, öngyilkos nem lett. Egy egészséges lelkületű ember nem féltékeny ennyire, és az a probléma, hogy sokan amikor féltékenykednek, nem jönnek rá, hogy a hiba a saját készülékükben van, mert a kisebbségi komplexusuk miatt folyamatosan másokkal hasonlítgatják össze magukat és szerintük náluk mindenki jobb. A másikat hibáztatják és megölik a lelkét, elrontják az életét. Lehet küzdeni,nekem viszont egy kiegyensúlyozott személyiség kell inkább, nem ez a végletesség, ez a számomra primitív magatartás.
Én semeddig nem bírtam az ok nélküli, eszement féltékenységet. Az illető rendszeresen követett titokban, turkált a holmijaim közt "bizonyítékot" keresve, ellenőrizte a km-órát, a blokkot, hogy hol, mikor vásároltam; őrület volt az állandó gyanúsítgatás.
Sehogy nem tudtam megfelelni neki.
Ha felöltöztem csinosan, akkor biztos más pasi(k) kedvéért tettem, ha nem, akkor azt úgy fogta fel, hogy már nem szeretem, ezért nem is akarok neki tetszeni.
Iszonyat volt, két évembe került mire nagy nehezen levakartam magamról.
Menekülj, vagy imádkozz, hogy legyen olyan szerencséd, mint sirgának!