Érettségi, pontok, továbbtanulás - gimi után (beszélgetős fórum)

Igen, a neurotipikus is sok kihívással szembesül napjainkban, a felgyorsult, atomizált világ nem kedvez a kiegyensúlyozott életnek (nem erre optimalizálódtunk).

Ám nem mindegy, hogy alapból van egy minőségi működési eltérés MINDIG, vagy nincs. Ha van eltérés, az nagyobb kitettséget jelent a mindenféle olyan kvázi "másodlagos" mentális problémáknak, amiket te felsorolsz. Legalábbis szakemberek szerint a szakirodalom egyértelműen ezt igazolja (szóbeli információ, de elhiszem).

Igen, a lényeg az lenne számunkra, hogy a gyereknek legyen jó hosszú távon. Úgyhogy köszönöm a támogatást mindenkinek még egyszer!

"A végén arra a megállapításra jutottam, hogy senki sem "normális", legalábbis a környezetemben nem."

Tipikus, mint mikor az orvostanhallgató az összes betegség tünetét észleli magán tanulás közben. :-D

Bár természetesen nagy a szórás a neurotipikusok közt is, egyes aspektusokban belelóghatnak éppen a spektrumba, de ez nem azt jelenti, hogy teljes személyiségüket átható eltérés áll fönn.

Éppen ezért kell, hogy a diagnózist szakmai szupervízióval megtámogatott szakember állítsa föl alapos kivizsgálás után, és ne egy laikus.

A fiamén 2 orvos - szakorvosjelölt, szakorvos - és egy pszichológus aláírása is szerepel, sok előzetes vizsgálat, szülői és családi anamnézis, egy hetes megfigyelés után adták ki.

"Képzett szülőként", ha kérdeztek, jó párszor adtam tanácsot szülőknek, hogy hova érdemes vinni megnézetni a gyereküket, ha felmerül a gyanú. De míg szakember alá nem támasztja, addig csak gyanú marad. (Ez az én véleményem legalábbis).

"olyan okos, nem igaz, hogy nem képes...!" Ezzel sokszor találkozik az ember, egyik félnek sem könnyű kezelni a helyzetet. Ezekbe (autizmus, ADHD, ADD, Tourette, mozgásfejlődési rendellenességek, tanulási nehézségek) jól beleástam magamat évekkel ezelőtt még az ovis időszakban. Addig csak a környezetemben élők alapján volt valamilyen képem, kicsit kiegészítettem a szakkönyvekben leírtakkal, neten találtakkal, meg azokkal, amiket a fejlesztőktől hallottam. A végén arra a megállapításra jutottam, hogy senki sem "normális", legalábbis a környezetemben nem.

Ezzel nem akarom kisebbíteni egy autista nehézségeit (ezt most azért írom, mert úgy tűnik, hogy félreértettetek).

A mérték a kérdés.

Ahhoz, hogy a nem neurotipikus arra a zérópontra érkezzen, ahonnan egy neurotipikus indul, már bele kell tennie plusz energiákat. Nap, mint nap. Ezzel a hátránnyal kezd eleve.

Egy AD(H)D vagy autista összevethető a látható fogyatékosságokkal (tudom, nem pc így mondani, de talán így jobban átmegy). Rajtuk azonban nem látszik azonnal, hogy nem "olyanok, mint mindenki", és ez nehezítés is: "olyan okos, nem igaz, hogy nem képes...!". A szüleiknek nem a társadalmi szánalommal, hanem - elsőre - a kirekesztéssel, a dühvel kell megküzdenie (járstótéri helyzetek, óvoda, iskola), és utána jön a felnőttebb kor, a kortárs csoportok, munkahely, párkapcsolat. Nekik nem egy csatornát vagy közeget kell akadálymentesíteni (közlekedés, hallás, látás), hanem a komplex társadalmi normákat kénytelenek valahogy megtanulni kezelni. (Az ADHD-nál meg más kihívások vannak - impulzivitás, szétszórtság...).

Nem mintha a mozgás- és érzékszervi nehézségekkel küzdők számára olyannyira előrehaladott lenne az akadálymentesítés, sőt! Csak könnyen belátni, hogy nekik miért nehéz és miért plusz erőfeszítés.

Mindenkinek nehéz, aki ekkora hátránnyal indul. Aki nem próbálta, nem ismeri jól a helyzetet, nehezen tudja bekalibrálni a probléma mértékét. Ezért is jó, hogy egyre többet hallani, olvasni ezekről.

Az a szerencsés, aki úgy tud kilógni, hogy mindkétféle káoszt érti, átlátja és tud közlekedni köztük. Sőt, akár le tudja fordítani mások számára is egyiket a másikra!

De jellemzően az alkalmazkodás maga is megterhelő (erről is szól az autisztikus kiégés), nemhogy kihozni a pozitívumokat az eltérésből.

Bármilyen más, nem neurotipikus működésmódban létezni és alkalmazkodni ugyanúgy plusz energiákat vesz el (csak azokban nem vagyok otthon, ezért nem azokkal példálózom). Talán az ADHD-ról van még elég sok irodalom, ami közismert.

Sajnos nem vicc, főleg mamapság a neurotipikusokétól eltérő agyi működéssel együtt élni. :-(

Sem az érintetteknek, sem a családjaiknak.

Hát, ha a matektanára kint azt írta az egyik trimeszteri értékelésekben, hogy rendkívül eredeti és egyéni gondolkodásmódja van, amit nehéz követni, akkor szerintem ezzel mégiscsak kilóg (még ott is). Nem mintha érdem lenne. Adottság, ahogy levia is írja. A la Virgilius - valami olyan rend, ami nekünk káosznak tűnik.

A való élethez való alkalmazkodást mindenesetre nem segíti.

Drukkolok, hogy mindkét fiadnak jól alakuljanak a dolgai!

Egyesnek, hogy jól diadnosztizálják és vissza tudjon menni az egyetemre (ha azt szeretné) !

Ketteskének gratulálok meg persze drukkolok a TU-hoz!

1. Nem, kell orvosi igazolás ahhoz, hogy egyáltalán kérvényezhesse az évismétlést, miszerint mentalt healts okok miatt nem tudott teljesíteni. Amit - jogosan - csak ehhez értő szakorvos ad ki a kezéből. Hatalmas mázli, hogy sikerült találni.

Ami tuti, az az autistic burnout, ez nem is kétséges (neki eleve nehezebb az elvárásokhoz igazodni, mert a nem expliciteket nem fogják, ld. pl. udvarias brit megfogalmazás - és ehhez jön a teljesítménynyomás). Ezt okozhatta csak a kifáradás meg a betegség miatti elmaradás vélt behozhatatlansága miatti stressz. De felmerül az esetleges covid kiváltotta erősebb szorongás ill. depresszió is a kiégésen felül (ezt utólag kell kideríteni azok alapján, amit ő elmond majd neki). Ha utóbbi is fönnállt, akkor folyamatosan figyelni kell, mert visszaeshet (aki egyszer volt, az könnyebben). Plusz neki mindig is komoly nehézségei voltak a végrehajtó funkciók területén, ezért is nehezített terep neki eleve az egyetem (tervezés, időben elkezdés, időben befejezés) - és nem, nem annyi a problémája, mint "minden kamasz fiúnak".

2. Gazdinfó mindkettőn.

A doki a vizsgaidőszak okozta stressz miatt nézi meg vagy a vírusos betegségből esetleg visszamaradt dolgok miatt?

Ketteskének gratula és szorítok, hogy akár a TU is meglegyen. Mit tanulna a TU-n és mit választ a WU-n?