Enyém, Tiéd gyerekek.... (beszélgetős fórum)
Sziasztok. Nagyon sok értékes hozzászólást olvastam Tőletek. A probléma nem egyedi. Ahogy írtátok ,bizony nem ritka az édestestvérek közötti féltékenység sem. Ha megengeditek,- nem a párkapcsolat tehető felelőssé,- szerintem, a kialakult gondokért. A felnőttek viselkedése okozza a kisgyermeknél a psychés gondokat. Nem figyeltek eléggé a nagy Tesóra , -pedig ez nagyon fontos !! Már a Tesó születése előtt , a szeretetteljes felkészítés , elengedhetetlen! Persze tudom,hogy a pici érkezése után ,kétszer annyi energiát igényelt volna édesanyától az,hogy a nagyobb is érezze a szülői szeretetet. A szülőnek bele kell gondolnia abba,hogy ő, mit érezne ilyen esetben??..Mármint a gyermek helyzetében. Sajnos a mindennapok gondjai közt,hajlamosak vagyunk, nem kellően figyelni a nagyobb gyermek jelzéseire. A picire ,viszont kénytelenek vagyunk,hiszen ő még teljes odafigyelést igényel. Nos a nagyobb is! Sokkal többet kell foglalkozni vele és nem csak a lelkével. Vonjuk be a kis tesó napi ellátásába. Javaslom, hogy segítsen anyukának és a nevelő apukának a tesóval való foglalkozás közben. Közben ,legyen ő a központban,beszélgessünk vele. Mondjuk el, hogy amikor ő volt ilyen kicsi , miként foglalkoztunk vele, miket játszottunk, és ő miket mondott, mit csinált. Örüljünk annak , ha segít pl. odahozni fürdetés után a pici alvóruháját. Éreznie kell, hogy is részese a testvére életének, a szülei vele is foglalkoznak és milyen jó,hogy ő már nagyobb és tud segíteni. Beszélgetni és beszélgetni kell vele. A lehető legrosszabbnak találom a gyermektől való megszabadulást. Nem megfutamodni kell a gondok elől,hanem megoldani. Végig gondolta valaki, hogy mit érezne a gyermek, ha ,átmenetileg is kikerülne az otthonából?? Közösen kell a gyermek gondjait megoldani. Jó lenne az édesapa segítségét is igénybe venni ehhez. Ő is része a gyermek életének és ha gond van,- segítségét kell kérni. Persze ehhez nagyon fontos a jó kapcsolat, amit elengedhetetlennek tartok kialakítani a gyermek érdekében. Átmenetileg segíthet a psychológus, de a problémát otthon a családban kell megoldani. A párodnak is empáthiával kell a kislány felé fordulnia. Ki kell mutatnia tettekkel is , hogy ő is fontos és nagyon szeretik a családjában. Kedves édesanya, ugye tudod, hogy a legtöbbet mégis ,Te magad tehetsz a kislányod lelki sérüléseinek gyógyításában?? Ha psychológus feltárta a gondokat, akkor Te jössz. Az édesanyák szeretete, odafigyelése, szeretetteljes gondoskodása a gyógyír.
Csinálj a naggyal anya-lánya programokat, kettesben! Mozi, játszóház, játszótér, cukrászda - akármi!
A lényeg hogy kettesben tölts vele is egy kis időt!
Amikor otthon vagytok hármasban, a kisebbikkel együtt, akkor is éreztesd vele hogy mennyire várod a következő csajos napot, kérdezd meg, mihez lenne kedve! :-)
Ha a párkapcsoaltoddal minden rendben, ne cseréld le őt, főleg ne a volt férjre! Ilyen butaságot még elkeseredettségedben se mondj!
Lehetett volna lasabb , lehetne sokkal rosszabb is a körülménye a nagy lánynak....
Az én nagy lányom az apukáján kívül tényleg csak egy férfit ismert meg (aki az anyukája mellett van) és nem össze-vissza jött-ment alakokat, aki végül a nevelő apukája lett. Beszélgettem a férjemmel, több türelmet kértem, remélem meg is kapja...:)
Hát ha elváltak a szülők és egymás ellen licitálnak a ki szereti jobban mert a válás miatt ne sérüljön akkor bizony lehet ennyire érzékeny. És, ahogy a fórum indító is írta az apukánál a kislány körül forog a világ otthon anyánál az új apuka nem olyan türelmes és láthatóan jobban szereti a saját kislányát persze hogy tombol a nagyobb.
Ennyire nem èrzékeny egy gyerek,van,amelyik látja,h mi van,tudja,h ha pl.hisztizik,akkor kap vmit,esetleg jobban odafigyelnek rá vagy csak egyszerűen elvárja,h otthon is ugyanaz legyenmint apánál.Nem minden gyerek egy angyal vagy akarja felfogni,h nem mindenki tudja ugyanazt adni neki ugyanúgy.Èrdekes,h én nagyfiam megértette,h lesz kistesó,nem igazán volt féltékeny 3évesen,de 5évesen sem,pedig sokat voltak együtt velem.Fiam leült egyedül játszani,míg szoptattam a picit,stb.De pl.a legkisebb fiam mindig követeli,h játszanak vele a nagytesók,akik már kamaszok,ő meg 5éves.Mostanában kezdte el,h egyedül nem akar elleni-persze vagyunk körülötte-,pedig régebben nem volt ez.Mindenki körülötte ugráljon.Ezét nem gondolom,h a gyereknek lelki válsága van,inkább próbálja a legjobbat kieroszakolni,de ha nem fog menni,akkor egy idő után abbahagyja.Ő azét próbálkozik,mert nyaralás alatt egész nap vele volt foglalkozva vagy mi vagy a tesók voltak vele.Tehát nem kell a pszihológust minősíteni,a gyereket agyonsajnálni,a tempó yzerintem se volt gyors,más gyerek sokkal durvább dolgok mellett is jòl elvan.
Kedves Pippo amikor bemutattad lánykádnak a párod elfogadta és egymásra hangolódtak? Vagy csak beletörődött szegény az újabbnál újabb helyzetekbe?
Lányom 4 éves volt amikor megismerte a párom akkor már kb 1 éve együtt voltunk és mégis csak fokozatosan mutattam be neki először mint barátot majd amikor láttam hogy elfogadják egymást akkor léptünk tovább.De sok ürelem együtt töltött időre volt szükség.Utánna jöhetett a tesó. Hisz gondolj bele ha téged raknának ujjabb és ujjabb munkakörbe még meg sem szokod az elsőt jön a következő egy idő után te is besokkalnál Nem elég egy bácsi jön és elveszi anyut de rögtön jön egy kisember is aki anyumat akarja és apu is jobban szereti :(
Ahogy írtad az időpontokat az gyorsnak gondolnám én.Ugyanakkor meg nem az idő határozza meg,hanem a gyerek érzelme és az egyénenként változó.Van akinek pár hónap van akinél évek.Nálatok valahogy akkor ha olyan időben és fokozatossan történt minden, miért produkálja ezeket a tüneteket a gyermek?
Azért a személyes konzultációt megvárom akkor még csak ketten leszünk, gyerek nélkül. Nem kapkodom össze-vissza. Az ovistársunknak bevállt ez a nő, reméljük nekünk is jó lesz....
Szerintem keress másik pszichológust Mert aki telefonos beszélgetésből megállapítja, hogy a kicsi lánykádnak milyen tempó a gyors és szerinte elég 1-2 alkalom szerintem nem alapos :(
???? Ebben nagyon tévedsz.Egyáltalán honnan gondolod ezt?A pszichológus nem varázsló.Kell a legjobb esetben is 2-3 alkalom,amire egyáltalán kideríti,hogy mi zavarja a kislányt,és utána jönnek a többi dolgok,a megoldások keresése.
Persze,vannak sokkal nagyobb gondok is,de neked nyilván a te családod boldogsága a legfontosabb megoldandó.
Köszönöm MIndenkinek a véleményét.
Bízom benne, leszünk mi boldog mozaik család. :)
KÉt hét múlva tud bennünket fogadni, azt mondta nem annyira "nagy gond " ez, talán felfújom kicsit. 1-2 alkalomnál több nem szokott kelleni a gyereknek a pszichológusból....
Ma felhívtam a pszichológust, ahogy elmondtam neki, ő egyáltalán nem látta gyorsnak a váltást, változást, fokozatosan történt minden. Sőt, nem össze - vissza mutattam be neki férfiakat, csak egyet akivel közös családot is alkotunk. Nem érzem én sem gyorsnak egyébként....
Te elég hamar váltottál...ezt a tempót a gyermeked nem tudta felvenni.Ami neked,mint felnőttnek könnyű, és egyértelmű az egy gyermeki léleknek nem biztos.
Most hiába írsz nekünk itt, sok mindent mi nem tudunk a családi dinamikáról, működésről,ami nálatok otthon zajlik.
Nem akarlak bántani,de egy kicsit önző voltál ebben a történetben nem nagyon figyeltél a gyerekre.Miért kellett olyan hamar második,mástól.Szép dolog a szerelem,de amikor az ember már nem csak magáért válall felelősséget,akkor azért tud mérlegelni?Bár nem leszel előrébb,avval ha hibáztatlak, de azon mindenképpen gondolkodj el,hogy mennyire jól értelmezed a gyermeked jelzéseit, vágyait, és mennyire tudod kielégíteni a szeretet igényét és a figyelmet amit igényelne.
Miért nem nevelheti az apuka?
Lehet a volt férjed (akár tudat alatt akár tudatosan) de befolyásolja a lánykádat. Meg ahogy mondtad ott Ő van a középpontban otthon meg mindenkin és mindenen osztoznia kell. Lehet túl gyors tempót diktáltatok neki. Elváltál még szinte fel sem dolgozta az új helyzetet máris lett egy új apukája és még ideje sem volt ráhangolódni az új helyzetre máris jött a tesó.
Nekem is két gyerekem van 2 apától hiába van nagy korkülönbség mégis volt pici féltékenység Bár a jelenlegi párom imádja mind a 2 gyerekem odafigyel mind a 2 gyermek igényeire. Még így is megy néha a testvéri harc
Nem lehet,h az apja beszéli tele a fejét?Én két gyerekkel mentem újra férjhez,van egy közös is,de míg nem volt,akkor is béke volt,persze itt nagyobb a korkülönbség,de senki nem féltékeny,a nagyok pedig már mást igényelnek,de lányommal-nagyobb-ugyanúgy birkózótt a párom,mint most a kicsivel,a kicsi imádja a testvéreit.Lehet,h nem készítetted fel a nagyot arra,h tesó lesz,a férjed pedig lehet,h nem úgy viselkedett vele hogy érezze,ő is fontos.
Szerintem neked is fel kellene keresned egy szakembert ,mert elég bizonytalannak tűnsz és e miatt bizonytalan a nagy gyereked is.Édes testvéreknél is előfordul féltékenység.Neked kellenen erősítened a kapcsolatukat.Külön szobában alszanak?
Az én testvéremet is nagyon jól rendbe tette(4-5 éves korától járt),igaz,több év kellett hozzá,de minden sokkal jobban alakult,mint a legmerészebb reményeinkben.
Igen,vidd pszichológushoz,az nagyon sokat segíthet.Mondd el neki,hogy a kislány azt mondja,az apjával szeretne élni.
A pszichológus biztos a mélyére tud ásni ennek,és tud különféle megoldásokat,hogy többet lehessen a kislányod az apjával.
Te pedig őrizd a harmóniát az új családoddal,majd valami módon a kislány is bele fog illeszkedni.Légy türelmes,egy ilyen dologhoz jópár hónap kellhet,mire lesz egy mindenkinek jó megoldás.
Ha ez egy kérdés akart lenni, akkor nem. pszichológushoz akkor visszük a gyereket, ha lelki problémája van, a tiédnek pedig van. Gyógyászat ez is. Akkor is orvoshoz viszed, ha a torka fáj, pedig az sokkal kisebb és kevésbé bonyolult baj, mint a lelki problémák.
Te vagy az anyja, keress neki orvost, az ő érdekében, hiszen te is azt akarod, hogy kislánynak jó legyen.
5évesen nem kicsi még ehhez.
Ezek szerint nem jártál vele emiatt pszichológushoz, mert ez nem ugyanaz. Keress egy szakembert, sok segítség lesz ez a gyereknek és ebben a helyzetben ő az első. Sajnos, ezt tökéletesen egyedül nem tudjátok megoldani.
Köszi szépen válaszod. Igen, a biztonságérzetével van gond ezt én is gondoltam. Januártól jártunk gyermek drámára.
Erősködés helyett először lenyugodnod kellene, mert az idegbetegeskedésssel csak ráteszel egy lapáttal.
A nevelőapját hogy szólítja?
Ez a gyerek bizonytalan, nincs meg az az alapvető biztonságérzete, ami az egészséges fejlődéséhez kell. Túl bonyolult neki ez a helyhez: elhagyta az apja, új "apja" lett, az anyjának is lett új gyereke, de már az "új apától"...
Keress másik pszichológust, ha a jelenlegi nem használ, mert ebből nagy baj lehet! Mióta jártok a jelenlegihez?
Akkor még is csak nekem kell erősödnöm és ez által alakul majd a környezet is....
További ajánlott fórumok: