Elmúlhat így a szerelem? (beszélgetős fórum)

Nem vagy idióta. 22 évesen jöttél össze az előző kapcsolatoddal, szóval ha jól sejtem túl nagy tapasztalatod nincsen.

A szerelem idővel bizony, elmúlik, nem lányregény az élet. Bizony, sokat kell tenni egy kapcsolatért, hogy ne laposodjon el, és az évek múltával akkor is úr lesz a megszokás, a kezdeti láng, a tűz nem tart és nem is tarthat örökké.

Viszont, 3 hónap után még bőőőőőven tombolnia kellene! Szóval nem, nem hiszem, hogy ez szerelem lett volna. Inkább csak egy fellángolás, ami hamar hamuvá is égett. Ettől függetlenül szerethet téged az új pasi, szerintem a kettő nem zárja ki a másikat.

Egyébként te szereted őt? Szerelemmel? Mit érzel iránta?

Ha tökéletes férfit akarsz látni, menj moziba !

Sajnos, nem ismerted meg ezt a férfit eléggé, mielőtt ilyen komoly döntést hoztál, hogy hozzáköltözöl, ráadásul jó messzire.

Beszélgess el vele ! Mondd el neki, miért lettél boldogtalan, és ez így Neked nem jó, nem akarod így leélni az életed. Beszélgetni, beszélgetni ... őszintén.

Tudom hogy elcsesztem, de csak boldog akartam lenni. Azt hittem itt az vár rám.

A gyereknek meg van mindene, nem érez az egészből szerintem semmit, imádom, az apja is elviszi, szereti nagyon.

Az új párom is szereti, játszik vele.

Csak én vagyok ilyen idióta, akinek semmi nem jó, de tényleg. :(

Lehet nem is a férfiban, hanem bennem van a hiba, nem tudok már úgy szeretni, tolerálni dolgokat.

Szeret azt mondja. Viszont nem úgy viselkedik.

Nem bánt meg semmi, csak úgy vagyunk. Ami nekem 3 hónap után igen kevés.

Testiség is kB nulla, most lehet neki ennyire van igénye, vagy nem tudom, de szerintem most még lángolni kellene mindennek.

Nem tart el, eddig gyedet kaptam, 100ezer Ft feletti összeget, plusz családi, plusz gyerektartás.

Igaz mostmár csak gyest fogok, de nem szándékozom magam eltarttatni, nem vagyok haszonleső.

Egyrészt nem ítéllek el, mert nem tudom, ki vagy.

Másrészt...annak örülj, hogy nem házasságban történt meg veled ez, így "szabadabban" elmehetsz. Én ,lehet, hogy visszamennék. Nem biztos, hogy a gyerekem apjához, de arra a helyre.

Azt írod, hogy a régi munkahelyed, a régi lakhelyeden visszavenne dolgozni, csak ott jelenleg lakhatási lehetőséged nincs. Beszélj velük, keressenek neked + kislányodnak egy kicsike, megfizethető albit, és máris költözhetsz vissza. Jó emberek mindenütt vannak, régi barátok, ismerősök között is lesz, aki hajlandó neked segíteni.

És persze, ahhoz hogy dolgozni tudj, a bölcsit is el kellene intézni. Ezen a téren is tájékozódj, egész biztosan lesz megoldás. Mindent bele, megállsz te a saját lábadon, az elején lehet, hogy nehéz lesz, de erős vagy, és megcsinálod!

De miből veszed,hogy nem szeret?

Amùgy igen baromsàg fàradtsàgra hivatkozni,èn pàrom 2-3kor kel hajnalban,de munka utàn ő is segìt főzni,elvan a gyerekekkel,bevàsàrol stb...

Nem lenne egy jò baràtnő,aki befogadna 2-3hònapra,mìg dolgoznàl ès gyűjtenèl albèrletre valò pènzt?

Vagy pròbàlj meg lassankènt fèlretenni dugiban valamennyiket a màsik idiòta mellett ès amint van annyid ami elèg lehet,fogd magad ès hùzz onnan.

Mennék csak mivel a tulaj nem engedi meg hogy bejelentkezzünk a lakásba a gyereket nem veszik be bölcsibe!

Volt munkám mielőtt született a gyerek, nem a semmire szültem csak így alakult.

Persze. Lerendezi annyival ő minden nap 4 kor kel és fáradt! Vagy hogy mennyire szeret! Meg milyen szep meg ügyes vagyok. Ezektől már kb hányingerem van.

Dicser mint egy óvodást, azt hiszi ki vagyok vele segitve.

Hát nem. Nem ezt igérte és nem ilyennek adta elő magát.

Szerintem csak kellett neki valaki hogy ne legyen egyedül és el lássa meg csináljon mindent.

Nem vagyunk házasok.

Ha a gyerekem apja meg is bocsátana, a családja ízekre szedne, és én ezt nem akarom.

Amúgy nem sokat találkoztunk... Sajnos... Akkor még azt mutatta amit látni akartam.

Most sem bánt vagy semmi. Egyszerűen üres az egész.

Miért nem mehetsz vissza a gyereked apjához?

Megbotlottál, nem te vagy az első. Nem fogad vissza? Házasok vagytok egyébként?

Sosem a pasik voltak az elsők, az exel 14 évet voltam együtt. Nem vagyok az a nagy férfifaló.

Csak azt mertem hinni boldog lehetek, aztán jött a rideg valóság. Ha tehetném visszacsinalnám. A kislányom miatt. Mert én hiába nem voltam boldog, ő az volt. Vagyis úgy tűnik most is az, de családban azért mas.

Szerintem a szerelem nem, ez meg nem az volt...

Jött valaki, aki szépeket mondott, ígért, meglépted, bebuktad. Sajnálom, mert nagyot tettél a (vélt) boldogságod érdekében, de elkapkodtad.

Próbáld felépíteni az életed a kislányoddal, és hagyd a faszikat egy ideig, ne légy olyan, mint a majom, aki az egyik liánt nem engedi el, míg nem fog meg egy másikat.

Elmúlhat.

Mert egy álomképbe voltál szerelmes.

Mert hiába a telefon, beszélgetés, video.. az mégsem olyan, mint egy személyes találkozás, randi, kapcsolat, még akkor sem, ha szerelmes vagy.

Helyes!

Keress és meglátod, hogy jobb lesz kettecskén, mint rossz kapcsolatban.