Elítélendő az a fiatal nő vagy asszony aki abortuszra megy? (beszélgetős fórum)
ez bolond.
más is nevel egyedül, ááá, férfiak, ááá
és mit mondott, ő felneveli egyedül???
És miért hagyott el, ha szeretne gyereket??
Mit mondott, miért lett vége, képtelenség, ilyen csak egy férfi lehet.
szerintem tartsd meg a babát, és ha normális a kapcsolatod a szüleiddel, akkor költözz oda.
Ezt a babát terveztétek, ergó vágytál rá.
Most ne büntesd a kis életet azért, mert a párkapcsolatod tönkrement.
Egyedül is feltudod nevelni. Ráadásul még később találhatsz egy tisztességes párt magadnak, akivel összeköltözhetsz.
Nem 18 éves vagy, és szerintem nem kilátástalan az életed.
Bocsánat, ha esetleg nyers voltam.
én bánni fogom, az biztos. akartam ezt a babát. és belehalok a gondolatba.
nem kellünk neki, bár azt mondta, nem akarja hogy elvetessem. mivel más is nevel egyedül gyereket...
semmi elítélendő nincs benn. mindenki maga tudja, hogy akar-e vagy sem. képes-e vagy sem.
lakhatnék. de akkor onnan nem tudoik később eljönni. vagy ott hagyom a gyereket. azt meg nem akarom.
rohadt önző vagyok??
NEM ! Egy nönek a döntes lehetösege hogy , meg-e tartja a gyermeket , mindeg adottnak kell lenni ! A nemkivant gyermek sorsa borzaszto.
Nem lehet, hogy csak megijedt? Lehet megbánnátok mindketten. Terveztétek, akkor lehet akarja, csak besokkolt. Nem lehet vele beszélni. Szerintem erős lelki truma ér, ha elveteted, rosszabb sokkal, mintha megtartod. Beszéld meg a barátaiddal, szüleiddel, hogy mi lenne Neked jó.
nem lakhatnál a szüleidnél? akkor nem kéne albérletet fizetni.
mást se csinálok, de nem látok egyéb lehetőséget. legszívesebben öngyilkos lennék.
Sokszor a fő ok a körülmény. Így nem mindig lehet ítélkezni mások felett, hogy miért az abortusz mellet döntött
Igen!Elítélném a tettem, ha Én lennék az a fiatal nő vagy asszony.
Ha más teszi, azt sem értem meg, de az Ő döntése, és nem könnyű döntés
sziasztok!
mi terveztük a babát a párommal. első próbálkozásra összejött. most vagyok 10 hetes és a múlt héten elhagyott. nem tarthatom meg a kicsit, egyedül nem tudom vállalni anyagilag. tanári fizetésből, albérletben..azóta sírok fogytam 2 kilót, nem bírom a tudadot elviselni. úgy érzem gyilkos leszek, soha nem leszek ezen túl. ellopta az életemet és még neki áll feljebb.
valaha jobban érzem majd magam? vagy soha nem felejtem el?
Szerintem nem elítélendő!
Mindenki maga tudja mit akar.
Persze a megelőzésre kell odafigyelni.
Múltkor én is kijelentettem hogy én aztán soha nem tenném! De közben sokat gondolkodtam és rájöttem hogy volt olyan helyzet az életemben amikor ez lett volna az egyetlen megoldás. De szerencsére nem kerültem ilyen csapdába, és arra bíztatok mindenkit hogy ha nem akar terhes lenni akkor tegyen is meg mindent hogy ne legyen az! Persze előfordulnak véletlenek is, de elég gyakori hogy csak felelőtlenségből fogan meg egy gyermek. :(
Sziasztok!
Én az abortuszt - mint tettet - meredeken elítélem, gyilkosságnak tartom, én semmilyen körülmények közt nem tenném.
Viszont az is igaz, nem láthatunk bele mások életében, és ismeretlen embereket nem okos dolog elítélni. A tettet el lehet ítélni, az embert nem. Ezer oka lehet, ha valaki ezt az utat választja, ezt mindenki maga érzi - bár sajnos legtöbbször az önzés, a tudatlanság, a gyávaság viszi rá a nők nagy részét - akinek nem inge, ne vegye magára.
Nagyon fáj a szívem minden egyes abortuszért, amit a világon elkövettek.
Remélem, azok a nők, akik ilyet tettek, mélyen megbánják, és bocsánatot kérnek az eldobott kis lélektől!
Nekem az ismerősöm a szexből sportot űzött és űz jelenleg is sokunkat átver"t" és elvetette a magzatát
én hülye meg még érte aggódtam és nem a picit sajnáltam ma már miattam fel is akaszthatja magát a nő
sziasztok...
olvasom ezt a sok mindent,nem nevezem se jónak sem pedig rossznak...én 8 hetes kismama vagyok,nem terveztük ezt a babát,de megfogant...arra kényszerűltem,hogy táppénzre jöjjek,mert olyan helyen dolgozom,ahol mérgező ragasztókkal dolgoznak,nem tudom,hogy fognak alakúlni az anyagi dolgaink,eddig is éppen kijöttünk a pénzböl,de ez ne lehet akadálya annak,hogy megtartsam...amikor megcsináltam a tesztet,a párom magán kivűl volt,és azt mondta vetessük el,én mondtam neki,hogy inkább elhagyom,de nem vetetem el...lehiggadt és azóta sem emlegeti ezt a szörnyűséget...azóta hazahoztam az első UH képet és már alig várja...
nem itélem el az abortuszt,de mellette sem vagyok,ez szerintem mindenkinek a saját döntése kell,hogy legyen,és mindenkinek saját magának kell elszámolni a lelki ismeretével...én ha már megszültem,nem tudnám odaadni,én belerokkannék...
emlékszem,amikor az első gyermekemmel voltam a kórházban,volt bent a nőgyógyászaton egy csaj,olyan természetességgel mondta,hogy már az x.gyerekét veteti el,mintha nem is tudom mi lett volna...természetessen nem volt helye közöttünk,valahogy senki sem akart vele barátkozni....az ilyet utálom...
Sziasztok,nagyon rossz olvasni benneteket,így hogy én is babát várok,de még bármi történhet.(5hetes)Oda adom,ez nem így működik,és sajnos ezt nem érti aki nem szült még.A rokonságba is van akiknek nem lehet,többen is,de mégsem szülök nekik is egyet egyet,hiába sajnálom őket.Higgyétek el,hogy akik itt vannak,és netre telik,annak pelenkára is.
Nem ítélkezem,de nemtududom elképzelni,h valaki önként fekszik be abba a székbe és öleti+ a gyermekét.... Nekem 5napja volt egy kaparásom, mert a babámnak a 8.héten már nemvolt szívhangja. Nagyon megrázó, felkavaró érzés volt,h kivették belőlem úgyis,h tudom már nem vert a kicsi szive...
Ezzel szerintem csak az a "baj", hogy ha már kihordtad, megszülted, akkor már kötődsz is hozzá és úgy elég nehéz lemondani róla. Ennél lelkileg sokkal egyszerűbb megoldás az abortusz. Azon utólag nem agyalsz annyit, de ha megszülöd, akkor óhatatlanul ott motoszkál: ma egy éves, milyen lehet? ma kettő, ma tizennyolc stb... milyen a karácsonya, boldog-e? Nagyon erősnek kell lenni lélekben (vagy oltári gyengének), hogy egy már megszült gyerekről örökre lemondjunk. Persze ez csak egy vélemény. Tudom, hogy vannak olyan párok, akiknek ez az egyetlen reményük...
Tényleg nagyon szomorú amiket itt olvasok, de kérem ha van valaki akinek nem kell a baba anyagiak miatt vagy egyébb okok miatt az kérem ha tudja irjon nekem, vagy menjen olyan helyre ahova beadhatja, rengeteg olyan pár van aki arra vár legyen egy kisbaba akit örökbefogadhat. Kérem akinek van ilyen ismerőse van ő maga ilyen irjon!!
Ő szeretné megtartani,de az első terhességwmnél sem volt itthon,szóval nemtudja min mentem keresztül.Én mindenféleképpen szeretnék majd babát,csak nem most,ha a kisfiam egy kicsit önállóbb lesz,mert őt még most tanítani kell.Talán 3-4 év múlva.És elhiheted,nekem se volt könnyű meghozni ezt a döntést!!!
A párod is úgy látja hogy nincs más megoldás? Azt megértem hogy segítség nélkül nehéz lenne végigcsinálni egy problémás terhességet, pici gyerek mellett.
Ne izgasd magad ezen,soha nem fogják megérteni,soha aki nem éli át.....könnyű kivülröl szövegelni mikor senki nem segít...nem elég egy virtuális segitség az életben valós helyzeteknél....én tudom....
Én az első terhességem alatt is végig hánytam,sőt lefogytam,az elején nem fejlődött a pici rendesen,szóval gondolhatod mennyire voltam képes ellátni magam?!De mostmár nemcsak rólam van szó,van egy kisfiam,akivel foglalkozom kell,de ilyen állandó rosszullét miatt hogyan???De te ezt úgysem érted meg!Ja és nem fogom egy idegennek adni a babám!!!
Akkor így jártál. Ha nem tetszik nem kívánom hogy átéld amit mi. ha nyomulás ne olvasd és ennyi.
nekem már terhes a nyomulásod,én sajnos annak nevezem.megértelek hogy kétségbe vagy esve,de nem te vágysz egyedül babára.Minden fúrumon ebbe botlok sajnos,mármint a te "hirdetésedbe"...sajnállak,de a gyerek nem árucikk és szerintem zsani megtartaná ha lehetne,nem hiszem hogy nála arrol lenne szó hogy csak kihordja és odaadja.....
Szerintetek a mai világban nagyobb szégyen lemondani a gyerekről, mint elvetetni? Persze ha valaki 8-at szül és mindet intézetbe adja, azt elítélem. De ha csak 1 gyerekről van szó?
További ajánlott fórumok: