Élet felnőtt "gyerekkel". Tanács kell (beszélgetős fórum)
Szia!
Először is, valóban könyvet kellene kiadnod, remek a stílusod :-)
Másodjára, a válaszom: nem, nem jó a szituáció, teljesen jól érzed.
Harmadjára: nehéz helyzetben vagy, mert ezek szerint a feleségednek jó így és nem kíván változtatni.
Ami nekem eszembe jutott, az az, hogy ha megtehetitek, utazzatok el hosszú hétvégére, egy hétre..stb. kettesben. Ott meghittebben együtt tudtok lenni, ha megvan köztetek a harmónia, akkor a feleséged is élvezni fogja a kettesben töltött időt. És ha azt látod, hogy élvezi, hogy így együtt vagytok, akkor mondd el neki, hogy bár nagyon szereted a 35 éves csepp fiát, de olyan jó lenne, ha mondjuk este 6-7 óra után már csak kettesben lehetnétek otthon (vagy tök mindegy, amit te jónak látsz). Mert neked hiányzik a kettőtök közös élet-ideje. Ha ő ennek hatására nem kezd el beszélni az érzéseiről, nem áll elő saját ötletekkel, hanem elzárkózik mindennemű változástól, akkor viszont már gond van!
A gyerek valószínűleg direkt csinálja, nyíltan nem konfrontál, de nem sikerült felnőnie, leválni anyukájáról, így próbál meg téged leválasztani.
Nem hiszem, hogy ebben a helyzetben nyertes leszel. A feleséged nem áll ki melletted, a párkapcsolatotok mellett. Majd amikor - ha egyáltalán a fiúcskának lesz egy nője, talán változhat. De egyrészt valószínűleg akkor sem költözik el, csak eggyel többen ülnek a fotelban. Csak azon gondolkodhatsz el, neked jó-e ez a helyzet, rendben van-e, hogy max. akkor kaphatsz többet a feleségedből, amikor a szülők eltávoznak, a kisfiát meg elviszi egy nő. De csak magadért nem tesz semmit. Nem szabja meg a határokat, nem írja felül azokat a szabályokat, amikor még nem volt férfi az oldalán.
Sajnálom, de ebben a helyzetben te nem nyerhetsz. A kérdés, hogy meddig viseled el.
És tök mindegy, hogy tettél-e pénzt a házba vagy sem, ez nem erről szól. Ha nem tettél volna, akkor sem a cselédszoba jár neked egy házasságban. De a jelek szerint óriási hiba volt minden fillér.
Mekkora a ház? Ha kicsi, akkor esélytelen elszeparálódni.
Nem lehet valahogy a nagyszülőkkel helyet cserélni? Lehet, hogy ők vannak jobb helyen a házban?
Simán lehet, hogy a feleségednek nincs igénye arra, hogy kis családja nélkül tegyen valamit. Egyébként, én is nagyon szeretek velük lenni, de ugye nálunk vannak külön programok.
Mindenkinek van valami olyan tevékenysége, amihez nem kell más.
Azért nehéz a helyzeted, mert 5 vagy hány évvel ezelőtt belementél, így ennyi idő után már figyelem felkeltő lenne egy drasztikus változtatás, ezért szép lassan kellene csepegtetni.
A gyereknek csak 1 szobája van? Vagy van más is a lakrészében?
Mi úgy alakítottuk ki a házat, hogy a fiúnknak van 2 szobája, nappali konyhával, fürdő és előszoba, nekünk szintén van ennyi+még egy fürdő. És a két lakrész között van egy beltéri ajtó, hogy ne zavarjuk egymást mindig.
A házat át lehetne úgy építeni vagy csak helyet cserélni egymással, hogy mindenkinek legyen egy kis helye, ahová elvonulhat?
Én a " másik oldal " véleményét hiánylom, mit szól a fiatalember, hogy hozzájuk költöztél. Erről a szituról van tapasztalatom, feleséged korabeli özvegy vagyok, jelenleg 32 éves fiammal lakunk egy elég nagy családi házban.Viszonylag jól keresek, jól is főzök, és kedvező életkörülményeim miatt nem is vagyok ,lepusztulva, igy elég sok ajánlatot kapok férfiaktól. Érdekes módon, mind hozzánk akar jönni lakni, egy kivételével, aki szerette volna ha segitsek neki a háza körül. Én sokkal jobban szeretem a kényelmet, minthogy a fiamon kivül bárkit a legminimálisabban is kiszolgáljak, elégedett vagyok az életemmel.
És amiért irtam ezt a hsz-t :
fiam véleménye " Nem szeretném, ha egy vén f@c ideköltözne, persze ez a veszély nem is fenyegeti.
Így van.
Max az elején lehetett volna "megfogni" a helyzetet,,a beköltözéskor meghúzni a határokat.
Bár akkor meg az ember még alkalmazkodik,beilleszkedik,,és nem gondolrá hogy mi lesz ha ez így marad.
Szia! Hianyolom az infót, hogy mit mond feleséged arra, hogy a helyzet kenyelmetlen. Rejtetten ugyan benne van, hogy számára nem, mert élvezi a megszokottat.
Én vele beszélnék elsősorban. Milyen téren van szüksége párkapcsolatra, mennyire szeret téged, mire hajlandó érted. Sajnos úgy tűnik, családja mellett másodhegedűs vagy ☹
Hiányolom meg az előző férj tapasztalatait, miért váltak szét a fiú apjával.
Nekem is tetszik az írás:)
Sajnos sok okosat nem tudok.
Még nem házasodtunk össze,,anyósoméknál 3 generáció(6fő) lakott együtt.
A férjem akkor albérletben,,hétvégenként mentünk oda,,hely is volt bőven ,,kedveltem mindenkit. DE,, rögtön tudtam hogy ettől az életmódtól záros időn belül bezizzennék:)
Viszont azt is tudtam,,hogy ezen én nem változtathatok.Tehát szóba sem jött hogy odaköltözzünk,,pedig szerették volna.
A megfogalmazás, az idill és az én vizuális képzelőerőm szerint igen, adj ki egy könyvet. 😄
Bocs, nem a szitun nevetek, de az én humorérzékemnek megfelelt.
Nem tudom mit tegyél. Ne haragudj. 😞
Szórakoztató az írásod.
Lehet írnod kellene egy blogot .
Tanácsot nem tudok adni.
Párszor a “gyerekkel” szemben vágtáznál Ádám-kosztümben, lehet, hogy átgondolná, mennyit és mikor lődörögjön anyu lakrészében.
35 éves, semmi olyat nem fog látni, amiért kijönne a gyámügy.
Ezelotti is volt felnottkent gyerekes kapcsolatot, de felnottem es onalloak voltak.
Nekem nincs gyerekem, en gyerek vagyok, allandoan a faterommel locsogok magyarul. Vagy odaasom a telefont, es blablaznak a politikarol.
Ha itt van mindketto van a napsugarrol beszelsz meg az en elvonulok. Bar nem a gyerekkel.
Te hozzamentel. De miert?
A felnottkent gyerekes exem meg nagypapa lett. Neha beszel veluk. Tobbet velem. Soha nem lattam az anyjat sem, de minding en veszek neki ajandekot, akiket megesz, ,elolvas, meghallgat, elhasznal. Meg el is modja, hogy jo, csak tolmacs kell hozza. A konyveknel neha hosszu, de legalabb tudom, hogy arrol beszel :P
Az unokatesom meg tehetnek erzi a volt, et tukmalom neha oda.
Maskent mas lenne
Ezt vegig se olvasom.
Ki mint...
Egy regi baratom ma benyogte, hogy beallt "ket gyereket apukanak".
Fel-egy ev, es visszamegy az edzoterembe.
Nem mindegy, mi volt előtte, mert ebben a helyzetben te vagy, aki belépett. Volt választásod, kell, vagy nem. Döntöttél, hogy kell, és most elvárod, hogy egy 35 éve így élő család megváltoztassa az életét.
Megsúgom nem fogja... A feleséged nem fogja kirakni a saját gyerekét, ha mindketten ebben szocializálódtak, és láthatóan nekik ez így megfelel. Hiába esik ez neked rosszul, tipikus megszoksz, vagy megszöksz...
Kimaradt miért nem zavarnak az idősek.
Nem mondják meg milyen filmet milyen politikai vagy gazdasági beállítottsággal szabad vagy nem szabad nézni.
Nem adnak folyamatosan feladatot, hogy ezt meg azt hozzunk ha véletlenül arra járunk.
Nem ülnek a hallban hajnal 1 kor.
Eleggé nagyot hallanak tehát nem kell zavarban lennem ha pl...
Ha mondjuk kint maradt a köntösöm akkor nyugodtan fènysebességgel vigigvágtázhatnèk (Ádám kosztümben) a folyosón mert tudom, hogy nem jön szembe. Ellenben a gyermek a fénynél is gyorsabban tud bárhol otteremni a semmiből :)
Igazából élik az életüket, nem zavarnak kicsit sem.
Hála Istennek! Nem a megsiratás volt a célom :)
Egyszer kb 2 éve felvetettem, hogy jó lenne a folyosóra egy ajtó. Demokratikusan azaz 1 az egy ellen le lettem szavazva :)
Ez érdekel :)
Minden szabadidőt együtt töltötök? Ha éppen nem tudtok együtt lenni akoor mondjuk messengeren él e tovább a kapcsolat?
Ami szerintem nálatok nincs (mert lehet élni tekintettel a másikra gondolom) az az állandóság. A köldökzsinórt jól elvágta a doki :)
Neki egyenlőre nincs úgy intimitása és úgy néz ki igény sincs rá. Lehet, hogy tudja de nem vesz tudomást róla.
Nem igazàn ez volt a kérdés és nem is értem mi vele a célod. Talàn ha nem tettem volna akkor más lenne a "beosztásom"? Magyarázd el légyszíves.
De tettem. Bőségesen. Ki is veszem a részemet minden olyan munkából is ami sokak számára még furcsa is lenne. Nem részletezem. Sőt a gyereket is segítem ahol és amikor tudom de szintén nem látok osszefüggést.
Fogalmam sincs, hogy alakulhat ez ki.
Mi is egy olyan házban élünk, ahol a két lakás össze van nyitva. A ház elejében a fiam és a leendő menyem (aki még állandóan nem lakik itt), a ház hátsó felében én és a férjem élünk.
A mi fiúnk is lassan 35 éves. Mi is sokat beszélgetünk, és mi szeretünk együtt kávézni reggelente, ha úgy adódik együtt ebédelni és vacsorázni is, de simán történik olyan, hogy órákon át nem találkozunk. Illetve, azért más dolga is van mindenkinek, mint egymást zargatni.
Tehát, ha úgy adódik, akkor átmegyünk egymáshoz reggelente és van, hogy napközben is, de sok-sok óra van a napból, amikor nem kommunikálunk.
Én is jókat vidultam az írásodon:DDDD
De biztos nem ilyen vicces számodra. A nyagyszülők is állandóan ott lepzselnek nálatok? Mert őket csak megemlítetted és csak a srácra hegyezted ki az írásodat. Miért pont ő zavar annyira?
Egyébként biztos vagyok benne, hogy a "gyerek" tudja, hogy vannak intim dolgaitok.
További ajánlott fórumok:
- Pszichés betegségeimmel nehéz élnem a felnőttek életét 44 évesen. Sokat szenved a lelkem. Fel sem növök talán soha?
- Közös hang a felnőtt gyerekkel
- Ti hogyan kezdenétek új életet egyedül 2 gyerekkel?
- Három gyerekkel az élet!
- Milyen az élet 3 gyerekkel?
- Fiam elettarsa a kisgyerekkel tavasszal elkoltozott. Most mikor mar nincs munka visszamenne. Legyen a haz atjarohaz? A munka nem tetszik.