Elegem van... (beszélgetés)

sziasztok!

hogy teljes legyen a kép, tegnap még a családommal is jól felhúztam magamat:(((((((((((((((

hát akkor sajnálom...

akkor a pároddal nem tudsz mit tenni...

és hogyan? itt a két gyerek, a fiam soha nem ragaszkodott úgy az apjához, mint most......

nagyon nehéz.

Én sem egyik napról a másikra döntöttem, mert nekem is elegem volt, volt neki. Szóval, érted ... És ha valaki állandóan csak nyafog, elégedetlenkedik, rosszkedvű, savanyú, akkor egyszercsak tényleg elfordulnak felőle az emberek. Mert egy idő után unalmassá is válik, meg kinek hiányzik az?!

Persze, a bíztatás nagyon fontos! De azt írta, hogy vannak, akik támogassák itt is, de az nem elég, másra van szüksége.

Hát ezért írtam azt, amit ... :)

ő még csak most indul el azon az úton,hogy változtasson..és ha nem érdeklődnek felőle nem biztos az ő hibája..ezen nem tud változtatni..felőlem sem érdeklődik senki a családomon kívül meg néhány másik baráton kívül..sőt..

mégis megtanultam úgy élni,hogy ez egyáltalán nem érdekel..itt kibeszélem magamból néha a bajom..lettek közeli barátok is..

és van akire számíthatok ha nyomja valami a lelkem.

Nekem az egyik lábam megbénult 42 évesen!!!!

És közben "elegem volt", mint most Neked.

Nem azt választottam, hogy évekig orvoshoz járás, hanem elgondolkodtam, hogy mire is van szükségem az életben igazán.

Most fizikailag is 20 évesnek érzem magam .....:)))

Ja, hogy valaki szegény?! Nálam és a páromnál biztos nem szegényebb:) De nem is boldogabb ... ;)

hát már sajnos ott tartok: a hasam, a gyomrom, a fülem, a torkom, most már a térdem is:(((((((((

sírni tudnék.

Tudod, lenne valaki, de:

-messze van,

-és még szegényebb, mint én

-talán valamikor jelentkezik....

de én már éveket nem fogok várni senkire:((((

már minden idegesít......

igen, magányosnak érzem magam.

a családom nem foglalkozik velem, a férjem megkukult még jobban, a "barátnőim"-et sem érdeki már mi van velem, csak akkor, ha én kérdezek.

SENKIVEL nem tudom megbeszélni a gondjaimat:((((((