Egy könyv tényleg megváltoztathatja az életedet? (beszélgetés)

Lehet..

De ennyi erővel a hitet is megmagyarázhatnák, meg bármit.. Oké, tényleg ez a tudomány dolga. Megmagyarázni a lehetetlent :):)

A tudomány eddigi fejlődése azt igazolta, hogy szinte mindenre talált fizikai magyarázatot, amit régebben valamiféle felsőbb hatalomnak tulajdonítottak. Pl. említettem a villámlást, d még sok dolgot mondhatnék, elektromosság, evolúció, genetika, stb.

Persze mindenre nem valószínű hogy lesz magyarázat, de ez nem jelenti azt, hogy nincs is.

Einstein soha nem mondott ilyet. Ezt viszont mondta:

„Természetesen hazugság az, amit vallásos meggyőződésemről egyesek írnak, s ezt a hazugságot újra meg újra megismétlik. Nem hiszek a személyes Istenben, s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes.”

Egy felmérés az USA-ban a vallásosság és a tudományos tevékenység összefüggéséről:

Válaszolók „Hiszek istenben (és a túlvilági életben)”

USA átlag 90%

Tudósok B.S. végzettséggel 40%

Kiemelkedő tudósok 10%

matematikusok 40%

biológusok 30%

fizikusok 20%

Nincs ellentmondás.

[link]

A tudomány már csak ilyen, mindig mindent meg akar magyarázni. Elég sikeresen is tette az idők során, kezdve a villámlástól, az agyi folyamatokig.

Mondjuk én spec. nem nagyon csípem, mikor mindent meg akarnak magyarázni tudományos oldalról. Én nem mondom, hogy az agy oxigén hiánya nem játszik közre.. sőt, valamilyen szinten biztos hat a tudatra..

Csak amikor több ezer ember mondja ugyanazt, akkor már nem lehet mindent csak a tudományra fogni. Szerintem.

A legnagyobb tudósok hisznek egy felsőbb hatalomban. ;)

"Evolúció kontra teremtés, materializmus kontra teizmus. Az univerzum eredetét firtató természettudósok nem kerülhetik meg Isten létezésének kérdését.

„Az első korty a tudomány poharából ateistává tesz. A pohár alján pedig ott van az Isten!” – vallotta Isaac Newton, aki amellett, hogy a modern fizika és matematika alapjainak lefektetésével felforgatta kora tudományos világképét, ideje nagy részét a Biblia tanulmányozásának szentelte. Többször leszögezte, hogy az általa felfedezett gravitáció „megmagyarázza a bolygók mozgását, de nem képes megmagyarázni, hogy ki állította őket pályára. Isten irányít mindent, és tudja, mit lehet és mit nem.”

Paul Davies és Stephen Hawking, világhírű fizikusok részt vettek a „Nagy Bumm”-ról szóló nyílt vitában, amelyben felmerült az a probléma is, hogy elég lehetett-e a kezdetekhez atomi méretűnél kisebb részecskék szerencsés találkozása, vagy mindez nem történhetett volna meg egy „Nagyfőnöki” gondolatmester nélkül

Paul Davies az utóbbi mellé tette le voksát. Közel húsz éve foglalkozik a világegyetem első és utolsó három percének lehetséges történetével, miközben megpróbál hidat verni tudomány és kereszténység közé. Ezért 1995-ben Templeton-díjjal jutalmazták. Hozzá hasonlóan John Polkinghorne, a részecskefizikusból lett anglikán teológus is szereti a világot legalább két különböző optikával figyelni, s lehetséges kapcsolódási pontokat keresni a megfigyelési módok között: „nem akarok vasárnap pap lenni és hétfőn fizikus, hanem mindkét napon mindkettő” – mondja, eleve torznak tartva a szélsőségekhez vezető szembeállító diskurzust.

A zsidó származású, eredeti vallását sohasem gyakorló Einstein gyermekként mélyen keresztény érzelmű volt. Később is fontosnak tartotta a lélek fogékonyságát a vallásos hit iránt, amelyet szerinte a művészetnek és a filozófiának is támogatnia kell. Sőt, ahogy mondta: „a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak”

Egy-egy könyv komoly változásokat indíthat el egy emberben. Nem csak az ilyesmi, de akár egy regény is.

A halálközeli élmény tudományos magyarázata, az agy oxigénhiánya.

Mami otthon halt meg. Anyák napján tudtuk meg a borzasztó hírt: meg fog halni, május 13-án pedig sajnos be is következett az elkerülhetetlen. (Rákos volt). Onnantól kezdve, hogy megtudtuk a rossz hírt, az állapota is egyre rosszabb lett. Én, az unokája pelenkáztam, cumisüvegből etettem.. szóval az ellenségemnek sem kívánom mindazt, amin át kellett mennünk. És még három év távlatából is kísért az a kép, amivé tette az én erős Mamikámat ez a betegség. Néha, amikor átmegyek a Tatámhoz és bemegyek a szobába, ahol meghalt: érzem őt. De tudom, hogy ő már egy jobb helyen van. Emlékszem, mikor meghalt.. alig vártam, hogy vele álmodjak. De az istenért sem sikerült.. aztán kb 3-4 hónap után sikerült.. túl nagy részletekre nem emlékszem, de arra igen, hogy újra egészséges volt, és mint régen: pattogott, mint a nikkelbolha :):) mikor felkeltem, jót mosolyogtam. Egy kicsit megnyugodtam.. de nem telik el nap, hogy ne gondoljak rá. Fura, de az ember természetesnek veszi, hogy örökre mellette lesznek a szerettei. Én három éve nőttem fel igazán.. már semmi sem ugyanolyan, amióta elment, és nem is lesz.

Ez a könyv nekem azért is volt nagy segítség, mert elképzeltem: neki most tényleg jó. Eddig is hittem, de most már biztos voltam benne. Vagyis: biztos vagyok benne.

tudod, utoljára egy kóma-szerű állapotban láttam...és olyan volt, mintha ébren lenne, de nem reagált, beszéltünk hozzá...azt se engedték, hogy hozzáérjünk (hosszú...mármint az, h miért nem)

csak egyszer eljutnék oda, h ne ez a rettenetes kép legyen a szemem előtt, ez a 10 perc, amikor utoljára láttam a legfontosabb embert az életemben

(megjegyzés: valóban kómában volt. mindegy)

Részvétem :(:( Talán most sovány vigasz: de idővel tényleg elviselhetőbb lesz az egész. Szándékosan nem azt írtam, hogy jobb.. mert onnantól kezdve, hogy valaki elveszíti egy szerettét, már semmi sem lesz jobb.

Hozzászólni.. érdekes téma ez, mert amióta meghalt a Mami.. nagyon ritkán szólok hozzá. Általában mikor kezdek megint átmenni Hisztisbe, akkor szoktam fennhangon kérdezni tőle, hogy "most mi lesz, mit csináljak??". Aztán idővel minden elrendeződik.. így hiszem, hogy egy másfajta válasz létezik.

Egyébként én sokszor szoktam esténként kiosonni az erkélyre, mikor a párom már bedobta a törölközőt. Kiülök és magamban.. de dumálok :):) ettől még mindig nem leszek hülye.. de néha tök jól esik így "beszélni".

nekem Apám halt meg egy hónapja.

nem hiszek benne, h valaha a szó hétköznapi értelmében találkozunk vagy tudok szólni hozzá (úgy, h meg is hallja), de sok segítséget kaptam...és keresem a válasz-kereséseket (szerintem válaszok nincsenek)

Ahha.. én úgy értettem, hogy néha úgy éreztem, hogy az írónő tényleg átlibben ama bizonyos ló túloldalára, ennek ellenére tetszett a könyv. Én azt hiszem, részben így képzeltem az egészet.. főleg, amióta meghalt a nagymamám, nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy vajon milyen lehet neki? Ha szólok hozzá meghallja? És ilyenek.. most már hiszem, hogy igen.

De az ima rész tényleg sokat segített. Mert én is olyan voltam, hogy képes voltam egyezkedni.. és rájöttem: nem az a lényeg, hogy jó előre megegyezem az égiekkel, az angyalokkal vagy akár Istennek - kinek mi szimpatikus -, a segítség az jön. Hú, én most nagyon remélek :):)

Köszönöm a linket, meg is nézem, el is mentem. :):) majd megírom mekkora bummal volt rám, biztos, hogy lesz hatása :)

Hogy sok volt azt úgy értem, hogy akkoriban volt sok.. mert az, hogy könyvtárban sétálgat odafent meg tudomisén.. meredeknek tűnt.. nem így képzeltem a túlvilágot, nagyon föld szerű volt.. erre a Lelkünk útjában minden páciens ilyennek festi le. ott azért már elgondolkodtam, hogy talán tényleg egyfajta paradicsomi lét van odaát és ennek a földnek a grafikája készült hasonlóra mint az.. mint ahogy a számítógépes játékok is hasonlóak a valósághoz.. :)

Egyszómintszáz'.. szerintem olvasd el a könyveket, ezekből is rengeteg erőt meríthetsz ;)

Fent vannak a neten, itt az első rész. Sokat írnak pl a babalelkekről is.

*****

szó mi szó.. a könyv néha tényleg túl sok. Nekem se tetszett minden benne. De azért mégis tudott nekem újat mondani. Pedig nem egy hasonló témájú könyvet olvastam már, és mégis ez volt az, ami "fejbe vágott", a hibái ellenére is.

Az általad ajánlott könyvet el fogom olvasni! Remélem kezdetnek könyvtárba fellelhető lesz, mert nagyon-nagyon kíváncsi lettem :):)

Nekem ez a könyv kicsit sok volt.. egyébként sokkal régebbi, szerintem még gyerek fejjel olvastam..

De nemrég akadtam a Lelkünk útja című sorozatra. ez is nagyon hasonló, mármint hasonlóan írja le a túlvilágot.. csakhogy nem egy ember tapasztalatai alapján hanem sok-sok ember tapasztalatai alapján. A könyvet ugyanis egy híres pszichológus írta aki regressziós hipnózissal viszi vissza a pácienseit az előző életükbe és a köztes létbe.

Ez a könyv rengeteg esettanulmányt dolgoz fel és életem egyik legmeghatározóbb olvasmánya. Őszintén ajánlom figyelmedbe. :)

Én nem mondom azt, hogy az Átölel a fény kitaláció.. csak az biztos, hogy a Lelkünk útja hitelesnek tűnik mert lenyomozható az írója.

ez egy fontos film, jó h említed. (csak nem könyv. de nem baj, mert amúgy meg tényleg jó)

pl. olvastam Nádas Péter beszámolójáról, de sose láttam még, úgyhogy köszi.

Ó igen! Pár napja mutatta nekem sógornőm.. komolyan hallgattam és nem is tudom..

Lehet, hogy most azért vagyok fogékony erre, mert úgy érzem: fogékonynak kell lennem. Talán muszáj valamibe kapaszkodnom..

[link]

[link]

Ha van időd, akkor ezt hallgasd meg. Engem ez fogott meg hasonlóképpen.