Egy könyv tényleg megváltoztathatja az életedet? (beszélgetés)

hogy eltaláltad. Itt a pont!!!

Hidd el, nem ellened van, de most is azt teszed.

Hát szerintem van nagy jelentősége, aki ennyit foglalkozik a fizikával.

De ettól még szerintem tényleg nem kell tulmagyarázni a dolgokat...

semmi köze annak, hogy ennyire mindent tudsz??

Kiváncsi vagyok rá!

A világegyetem "végtelensége" nem ilyen egyszerű kérdés. Ha végtelenről beszélünk akkor gondolhatunk térre és időre. De mi a tér, és mi az idő? Einstein óta tudjuk hogy a két dolog, a tér és az idő nem független egymástól. De ez már a relativitáselmélet, ebbe ne menjünk bele!

Az hogy a világegyetem tágul, abból tudjuk, hogy bármerre nézünk a világegyetemben, azt látjuk, hogy a galaxisok távolodnak tőlünk, és egymástól.

Ellenkező esetben a gravitáció összehúzná a világegyetemet, és nem tágulna, hanem összehúzódna. Ez a felfedezés vezetett végül az ősrobbanás elméletéhez.

Nem csak az embernek van fejlett agya. Viszonylag fejlet agya van még a többi főemlősnek, a delfineknek, polipnak, stb.

Az kétségtelen, hogy az emberé a legfejlettebb, és a legnagyobb agy az állatvilágban, de nem kiugróan fejlett, bár ez megitélés kérdése. Talán azért fejlődött jobban mint a többi állaté, mert az evolúció során az ügyes kéz, és a fejlett agy erősítették egymást.

Nem hiszünk a földönkívüliekben. Lényeket azért találunk ki, mert az emberi agy folyamatosan értelmezhető mintázatokat keres a természetben, a fák görcseiben. Ez a túlélést szolgáló tulajdonság volt az erdőben élő őseink számára.

Ahogy a fantázia is valószínűleg fontos tulajdonság, evolúciós szempontból.

Erről egy érdekes cikk:

[link]

honnan az égvilágból tudjuk, hogy az universumból végtelen? vagy hogy növekszik? Vagy miért csak nekünk van ilyen fejlett agyunk? MIért hiszünk földönkivüliekben? Miért találnak ki emberek olyan lényeket/dolgokat, amik nem lehetségesek? miért van fantáziánk??

Folytassam? Többiek?? Még hasonló kérdések, Bucika biztos arra is kiváncsi...

tényleg nem lehet mindent elmagyarázni.

Simán tudnénk mindannyian pár olyan kérdést feltenni, amire alig van válasz, tudományos oldalárólról nem beszélve.

Tiszteletben kell tartani mások gondolkodását

Szerintem is próba az egész, biztos van oka az egésznek.

A bankos dolog tényleg olyan volt,de azt probálta vele inkább mondani, hogy ne frusztráljon minket, mert ezzel csak a anyagi bajok vannak a fejünkben, ami nem segit ki belöle.

Én pont ilyen dillemában vagyok:Külföldre akartam menni tanulni, de most diákhitellel nem akarok ki menni, mert nem akarom az életemet egy halom adósággal kezdeni, hanem inkább gyerekkel, amire amugy is kell az elején sok pénz.

Jaaa.. mondjuk én ezt úgy csinálom, hogy leírom egy papírra amit szeretnék..

Azt hiszem ilyenkor van meg a próba.. mikor valami nem történik meg, pedig nagyon szeretnénk, akár már érezzük is a siker ízét, aztán kiderül: mégse. De próbálom úgy felfogni: hogy tényleg minden okkal történik.

A filmet láttam.. igaz nem teljesen, de nagyon imádtam. Rengeteg igazság van benne.. bár persze nem mindennel értek egyet. Pl. adósság.. ha van adósságod, a levelek jönni fognak.. na, érted..? Azért mert azt szugerálod, hogy ne cseszegessenek mondjuk xy bankból, még fognak, mert az a dolgok. Te meg csak annyit tehetsz, hogy törekedsz a legjobbra: hogy megszabadulj a pénzügyi gondoktól.

Az álomtáblára kapsz választ a titok című filmben.(Toutube-on egészben fenn van)

Lényegében annyi, hogy az álmainkat valamilyen formában kirakjuk egy nagy karton papirra, vagy egy parafára (nekem pl.boldog és egészéges család, jólét, tervezett házunknak a tervei,stb.)

Én is rosszul jártam egyszer nagyon, de mindig ugy probálom látni a dolgokat, hogy biztos megvan az oka annak is.

Pár hónapja voltam külföldön egy állásinterjun, ami csodásan sikerült, és mindig arra gondoltam, hogy már benne vagyok, és hogy én ezt akarom ( vonzás törvénye) Másfél heten át ez ment napi 2 szer. Erre azt mondták, hogy nem, igen hülye indokokkal. Ekkor nagyon padlon voltam, de azt hiszem, hogy jó oka volt a sorsnak rá, hogy megvédjen valamitöl.

Egyébként nálam is igy van, hogy miota a jó dolgokra koncentrálok, inkább a jókat vonzom magamhoz, és a rosszakat jóval kevésbé.

Te már láttad a filmet is? Mert én csak láttam és nem olvastam, kivi lennék, hogy miben más.

Még én is csak tanulom és alkalmazom, de nem olyan nehéz. Persze vannak szituációk, amikor az..

De tudod mit vettem észre? Lehet, hogy csak véletlen, vagy talán erre is van valamiféle tudományos magyarázat.. de amióta változtattam a hozzáállásomon.. valahogy kevesebb rossz történik velem. Úgyhogy azt hiszem jól állok.. :):) most megpróbálom a baba projektbe is átültetni a hozzáállásomat, mert eddig ebben az egyben nagyon pesszimista voltam.. meg még vagyok is egy kicsit.

De megpróbálom itt is az elméletet.. hátha!

Álomtábla? Ez mit takar?

De én is így vagyok. Amióta a könyvet elolvastam, teljesen máshogy állok mindenhez. Azt is mondhatnám: máshogy állok a világhoz, és ami talán a legfontosabb, máshogy állok önmagamhoz. Minden apróságért hálás vagyok, és nem azért, mert hálásnak KELL lennem.. egyszerűen csak.. magától jön. Pl. amikor azt mondom magamnak, hogy "minden rendben lesz", hiszem és ezáltal érzem is, hogy igen, valóban minden rendben lesz. Nehéz ezt teljes egészében megmagyarázni, de gondolom érted mire gondolok. :):)

Vagy.. volt idő, mikor csak akkor imádkoztam, amikor már nagy volt a baj. Könyörögtem, alkudoztam.. aztán ha nem történt az, amit én akartam, irtó dühös voltam mindenre: a világra, istenre.. nem tudtam elfogadni az adott helyzetet. Nem mondom, hogy most lepereg rólam bármi rossz, de ma már elfogadom, mert a könyv ráébresztett arra: hogy ebből is tanulok és tapasztalok. És ha még történik is velem valami rossz, a célom akkor is megmarad, legfeljebb egy lépcsőfokkal többet kell megtennem.