Csóróság ki mennyi pénzből él meg egy hónapba, hogyan viseli lelkileg? (beszélgetés)

Na, most kicsit söröztem, és őszinte vagyok:))

az a ti bajotok, hogy sírtok, rítok, hogy milyen rossz nektek, kiír valaki egy ilyen fórumot, hogy Csóróság... hogy találjon néhány lelki társat, aki ugyanolyan mint ő, és együtt lehet panaszkodni tovább... de vazz..ettől nem változik meg semmi, minden marad ugyanolyan xar, mint eddig..ez mér jó nektek? én sokótoknál csóróbb gyerek voltam, csak meguntam, hogy az legyek, és olyan emberektől igyekeztem mindig tanulni, akik sikeresek voltak abban, amit csináltak.Nem a szomszéd Mari néni sirámait kell átvenni és továbbadni, hanem meg kell nézni, hogy ki hogyan lett sikeres, mit csinált, és ami nektek is megy, közel áll hozzátok, azt utánozni kell.nincs itt nagy titok:))))

igen, nekem a tőzsde jött be, de pl van, aki a semmiből egy ötlet alapján felépített egy egyedi csokigyártó vállalkozást.. a lényeg, hogy minél egyedibb legyen.amit sokan tudnak, az nem termel sok pénzt, pl. krumplit termelni mindenki tud, vagy nem túl nagy energia befektetésével meg tudja tanulni..ezt csak azért írom, mert én is csináltam régen reggeltől estig, csak nem kerestem vele valami sokat:)

de a legfontosabb a nyitottság az újra!!!a világ folyamatosan változik, újabb lehetőségek jönnek, amit vagy kihasználsz és bejön, vagy nem, és akkor várhatsz a köv. lehetőségre, ami előbb utóbb jön, de megéred-e?:))))

ha pl az internetet nem csak fórumozásra meg chateleésre használnátok,akár az anyagi függetlenséget is meg tudnátok teremteni..

egy kábelen bejön a világ(piac) a lakásotokba, és nem tudjátok kihasználni..hmmm...szóval ne sírjon itt senki, hogy neki milyen xar, a siker v sikertelenség csak RAJTUNK MÚLIK!!!

:D

már késő:D

mi bajod az x-el?:D

szart nem szabad írni:Dcsak xart!cenzúráznak wazze!:D

:D

hát az nem csóróság wazze:D

1,2M/hó (nettó).és jól viselem lelkileg:))))

na most kíváncsi vagyok, hogy az jön-e, hogy mit arcoskodok itt én bunkó, vagy hogy hogyan lehet ezt megcsinálni?....

Egyetértek veled én is így látom. Az emberek nagyon felelőtlenűl gondolkodnak. Pár éve mi is (mások buzdítására)majdnem beleugrottunk egy lakáshitelbe de szerencsére még időben észhez kaptam, különben most mi is nagy bajban lennénk.Tavaly én lettem munkanélküli most pedig a férjem egyik napról a másikra zárt be a boltjuk.Nekem az utóbbi években már felettébb furcsa volt ez a nagy banki adakozás,fűnek-fának kölcsönkifizetések én éreztem, hogy itt valami lesz.

A másik amit én furcsálok az emberekben az még mindig a válogatás munkahelyekben, még akkor is mikor már hangoztatják, hogy kajára sincs pénzük,felélik az utolsó tartalékaikat még akkor is várják a csodamunkát mert ők iskolát végeztek. Valóban nehéz megemészteni, hogy a sok tanulást nem fizetik meg de az életösztönnek nem kéne eltünni.Mindenki tanulni akar dolgozni meg senki.

Nekem is nehéz volt feldolgozni, hogy 8 éve kerestem 90-et most meg keresek 60-70-et de még mindig több mintha otthon a plafont nézném tüntetőlegese, hogy én márpedig ennyiért nem dolgozom.

A másik amit én is tapasztalok a külsőségek.

Nekem nincs bajom azzal ha valaki nagylábon él de csak ha megteheti.Van egy kolléganőm aki szó szerint éhezik.(napi 3 vajaszsemle az adagja de hónapok óta, néha ha a szülei visznek főtkaját akkor eszik, mellesleg nem 20 éves 40-hez közeli) Egyedül él és tartja fenn a lakását és mire mindent kifizet kajára alig marad.

Megsajnáltam már én is, mások is és szoktam neki vinni ha olyat sütök-főzök.Legutóbb epret vittem mivel elmondta, hogy kb 3 éve nem evett.

Most viszont kicsit mérges lettem, ugyanis a napokban mutatta az új nadrágját, ami nem volt drága csak 2800Ft volt és elmondta már alig várja a fizetést bejelentkezett a szoláriumba mert már teljesen kifakult.

Szóval valahol igaz az, hogy minden ember a saját élete kovácsa.