(CSAK) Idézetek - Szerelem, becsület, barátság, érzelem, csalódás, stb. (beszélgetős fórum)



A szív halkan törik össze. Azt hittem, hangos lesz. (...) Azt hittem, túlharsog minden mást. De nem volt hangosabb egy suttogásnál. Egy apró, tiszta hasadás. Egy pillanat alatt megtörtént, és csak annyira fájt, mint egy szúnyogcsípés. Az utóhatása azonban halálos volt.

Cora Carmack

A levertség és szomorúság jól elvan önmagával, örömünket és boldogságunkat azonban csak akkor élhetjük meg igazán, ha van kivel megosztani.

.

Müller Péter

Ne szólj,

szól helyetted a csend.

Ne nézz,

hunyt pillád mögött vagyok.

Ne hívj,

hívnak az álmaink.

Ne keress,

hisz úgyis ott vagyok.

Szólj,

fújja hangod felém a szél!

Nézz,

szemed tükrében ragyogok.

Hívj,

érezzem, hogy lobogva vársz.

Keress,

szeress, lásd melletted vagyok.

Szabolcsi Erzsébet

Az érzések nem jók vagy rosszak (...). Csak erősek vagy gyengék. A szeretet például gyenge: szeretnek téged, te szereted őket, aztán egy darabig boldogok vagytok, és az egész elmúlik. De ha az egyik szerelmes elárulja a másikat, az igazi érzelmeket szül, az erőteljes, az nyomot hagy, amitől sosem szabadul meg az illető.

.

Dan Wells

"Oly kevéske mit szeretnék

csak szeretet lehetnék

s oly sok mint a hópihe

szállnék mindenki szívére

lennék gond nélküli a gondban

lennék gazdag minden otthonban

tisztára mosnék minden gonosz lelket

lennék kertész benne ki virágot termesztett

összetenném imára sok kezet

fejekbe vésném ne bánts csak adj szeretetet

én lennék a csillag fenyőfa csúcsán

én lennék dallam hegedűk húrján

gyógyítanék beteg gyermeket

fognám kicsinyke két kezet

enni adnék sok-sok éhezőnek

elosztanám a javakat a pénzkeresőnek

De kicsiny vagyok és ilyet sajnos nem tehetek

csak gyarló vagyok, és mindent tudó nem lehetek

Csak kívánni tudom, hogy jobb legyen

s amennyi tőlem telik osztom szeretetem!"

(forrás: Internet)

Nyitott könyv a lelkem,....

Nyitott könyv a lelkem,olvasd csak bátran,

Engedem,hogy meglásd,mi a titkos vágyam.

A barátság szent dolog,védeni,óvni kell,

Ki mit fektet belé,annyit vihet csak el.

Kell egy hely a szívben,egy csendes szép zene,

Hol,társra lel az érzés,és élhetsz majd vele,

Állunk majd a fényben,vagy boldogan megyünk,

Mert úgy szép az élet,ha mindig szeretünk!!!

Egy barát lehet közel, vagy akár távol,

De a szívedben mindig ott lesz, ne keresd máshol.

Egy barát lehet kedves, őszinte,

Minden problémát megoszthatsz vele.

Mert a baráti szeretet összekötő kapocs.

Méltatlanul bízunk, méltatlanul adunk, méltatlanul hiszünk, méltatlanul szeretünk minden egyes nap, mert olyannyira nagyon azt szeretnénk, ha igazán létezne mindaz, amit elképzeltünk. És mégsem. Egyszer aztán nem bízunk és nem hiszünk többé, akkor sem, ha méltó volna, mert már olyannyira belénk ég a méltatlanság-érzés, a méltatlanság-félelem, hogy elveszítjük a bízás-hívés képességét.

Tisza Kata

A valódi szerelem nem birtoklás, hanem összetartozás

Két lélek mély összekapcsolódásán keresztül születik meg.

A legmélyebb szereteten és barátságon alapszik, nemcsak akkor, mikor jókedved van, hanem akkor is, mikor a bánat van jelen.

Nemcsak akkor, amikor pontosan emlékszel Ki Vagy, hanem akkor is, amikor nem. A valódi szerelmet őszinte és támogató beszélgetések jellemzik.

Ebben a kapcsolatban mindkét fél szabadon önmaga lehet, és mindkét fél elköteleződik társa fejlődése mellett.

A mosoly értéke

“Semmibe se kerül, de sokat ad.

Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják.

Egy pillanatig él csak, de az emléke örökké megmarad.

Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle.

Boldoggá teszi az otthont, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a barátság biztos jele.

Nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen.

Mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, mert nem áru, csak önként lehet adni.

….

Mert senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni!

Ha tehát meg akarod szerettetni magadat az emberekkel, ez a második szabály: Mosolyogj!”

(Dale Carnegie: Sikerkalauz)

“Egyetlen házasságot sem nevezhetünk valóban sikeresnek, ha a házastársak nem egymás legjobb kritikusai. A barátságról is ugyanez mondható el, mégpedig a hagyományos elképzelés ellenére, mely szerint a barátság konfliktustól mentes kapcsolat, kölcsönös szívességek és bókok viszonya. Az ilyen kapcsolatok azonban felszínesek, és nem érdemlik meg a barátság nevet.

Minden emberi kapcsolatnak lényeges része, hogy szükség esetén a két fél bírálja egymást. Enélkül minden kapcsolat sekély vagy sikertelen.

A kritika a vezetés, illetve a hatalom gyakorlásának egyik formája. Ami nem más, mint kísérlet arra, hogy előre megfontolt módon befolyásoljuk az eseményeket. Azért bírálunk, hogy megváltoztassuk valakinek az életét. Természetesen a befolyásolásnak nem egyetlen s nem is a legmagasabb rendű módja a kritika. Lehet befolyásolni példával, javaslattal, példázattal, jutalmazással, büntetéssel, tiltással vagy engedélyezéssel, tapasztalat révén, szervezéssel stb. A hatalom gyakorlásáról köteteket lehetne írni. Mi azonban beérjük azzal, hogy azt mondjuk: aki szeret egy másik embert, annak gyakorolnia kell ezt a művészetet, mert ha valakit érdekel egy másik ember lelki fejlődése, akkor fel kell készülnie arra, hogy az adott pillanatban a lehető legmegfelelőbb módon segítse azt elő.”

“Végre hazaérsz. Kutyád nyakadba ugrik.

- Hol jártál eddig? oly sokáig elvoltál!

Hiányoztál, hiányoztál, hiányoztál!

Szeretlek, szeretlek, szeretlek!

Mi van a szatyrodban? Ugye az enyém?

Juj, hadd nyaljalak gyorsan fülön!

Ham, most egy picit megrágom a kesztyűdet.

De jó! Itthon vagy végre!”

(Pam Brown)

1. "A barát az, aki akkor van melletted, amikor máshol kellene lennie."

2. "A barát az, aki mindent tud rólad, és mégis szeret."

3. "A barát ismeri a szívemben lévő dalt, és eldúdolja nekem, amikor kezdem felejteni."

4. "Az igazi barát a legnagyobb kincs - és minden kincs közül ennek megszerzésére gondolunk legkevesebbet."

5. "Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. Barátság, abban az értelemben, szűkszavúan, ahogy két ember, kézfogás és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért."

6. "A jósors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat."

7. "Két ember attól fogva számít igaz barátnak, amikor hallgatásuk már nem jelent kínos csendet."

8. "Az igazi barát az, aki akkor jön, amikor mindenki más megy."

9. "Barát az, aki akkor is velünk tart, amikor az egész világ ellenünk fordul."

10. "...nincsen szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem a barátjainkban leltük fel az egész világot."

11. "Nagyra becsülöm azt a barátom, aki időt talál számomra a naptárában, de még jobban szeretem azt, aki elő sem veszi a naptárát, ha rólam van szó."

12. "Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep."

13. "A mi barátságunk legyen az álom egy felébresztett perce, mely végigkíséri hosszú álmunk, s melynek élet a neve."

14. "A barátság nem nagy dolog, hanem milliónyi apróság."

15. "A barátok azok, akik megkérdezik, hogy vagy, és várnak a válaszra."

16. "Lényed által. Nemcsak azért szeretlek, ami vagy, hanem amivé válok, amikor velem vagy. Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted, de azért is, amivé engem teszel. Szeretlek, mert minden hitnél többet tettél velem azért, hogy jó legyek, és jobban bármily végzetnél tetted, hogy boldog is legyek. Egyetlen érintés nélkül tetted ezt, szavak nélkül, jelek nélkül. Puszta lényed által művelted ezt. S talán épp ez a barátság lényege."

17. "... csak a régi barátok tudnak összeveszni, majd kibékülni, mivel barátságuk kiállta az idő próbáját."

18. "Elhagynak ha bármi ér. Otthagynak bárkiér.Ez a barátság?"

A barátságot fel lehet építeni, csak meg kell találni a közös pontokat, közös érdeklődési kört, olyat, amit együtt tudnak folytatni. Két ember újra közelebb kerülhet egymáshoz, újra barátok lehetnek és helyreállíthatják a kapcsolatukat, mert amikor erősödik a barátság, együtt nő a szeretet érzése is.

Adam J. Jackson

Ha nem vagy itt

Vagy a levegő, amelyet beszívok,

a táplálék, melyet visz a vér,

a látásom vagy - tán meg is lepődném,

ha tenszemeddel rám tekintenél -:

vagy, észrevétlen, mint ahogy a kéz,

a szív, az agy, a gondolat, akármi,

életem része, melyet bármikor

keresetlen is meg tudok találni: -

s mint a bonyolult óramű, ha elvész

egy alkatrésze, s tiktakja kihagy,

olyan lennék nélküled: és csak akkor,

csak akkor tudnám igazán: ki vagy.

Ádám és Éva

Ha Te Ádám lennél, én szeretnék Éva lenni,

Szeretnék Veled még egyszer bűnbe esni.

Új napra ébredni Veled a Paradicsomban,

Almát szakítani és megenni nyomban.

A szűz dzsungelben felfedezni a forrás vizét,

Egymás karjában ízlelgetni az édenkert ízét.

Szeretnék féltékeny lenni minden ágra, mit érintesz,

Minden csepp vízre, mit fürdéskor a testedre hintesz.

A tenger minden gyümölcsét hordanám eléd,

S elérne a kezem, ha kinyújtanám Feléd.

Ha hívnálak, jönnél, megvetnéd föveny-ágyam,

Ha kívánnálak, örömmel elégítenéd ki minden vágyam.

Mert akkor tudnánk, hogy minket egymásnak teremtettek,

Az egyetlen férfi mellé egyetlen nőt rendeltek.

Én csak Téged szeretnélek, Te csak engem szeretnél...

Ha én Éva, Te meg Ádám lennél.

Mindvégig egy húron

Mindvégig egy huron.

Súlyos keresztet hord a vállam.

Szomorúbb ember van-e nálam?

Mindvégig egy huron.

Járom a csöndes Golgotát.

És nem tudom, hogy' bírom ezt tovább.

Mindvégig egy huron.

Mágnesből van az én keresztem.

Tovább húz térden, ha elestem.

Mindvégig egy huron.

Vagy élő fából van talán

S nem korhad el bus életem során.

Mindvégig egy huron.

S hogy jött egy síró lány megettem:

Én a keresztet elvetettem.

Mindvégig egy huron.

Tövis helyett, kereszt helyett:

Te hajtsd vállamra mirtuszos fejed.

Mindvégig egy huron.

Bár a keresztet elvetettem,

Ujat, picinyt a te nyakadra vettem.

Mindvégig egy huron.

S bár mennybe visz a szerelem:

Én azt a hangot mégis kiverem!

Sajnos nem egyszerű az életem, nem is volt soha!

De szívembe és lelkembe elhoztad a reményt és a hitet,

A reményt, hogy még lehetek boldog ezen a földön,

A hitet, hogy higgyek abban, hogy jó az élet!

A lelkemben megszűnt létezni a remény,

A hitem elveszett úgy érzem örökre,

Hogy az élet jó lehet még egyszer!

Meglegyintett az élet keserű íze ismét,

Életemben újra és újra, ezt érzem,

Ez a keserűség tönkre tesz Engem,

A Vágy az után, hogy nem érezhetlek,

A vágy, hogy nem az enyém lehetsz,

Ez a Vágy, az ami fölemészt Engem!

Lehetnek, orvosok kik keresik a gyógyírt,

De Én tudom, hogy a gyógyszerem nem a pirulákban van!

Lelkem szenvedése a testemet fölemészti,

És, úgy érzem, hogy lassan az elmémet is!

A hiányod pótolni nem tudom senkivel,

Így, lassan elsorvadok és az elmém is elhagy!

Életem értelme

A szívem csak érted dobog,

lelkem csak miattad boldog.

Szemed mint a legfényesebb csillag,

úgy ragyog rám nap mint nap.

Gyönyörű vagy szebb mint bárki,

vigyázok rád mint egy bátor királyfi.

Megvédelek örökre mindentől,

én veled maradok ne félj semmitől.

Életem értelme te lettél,

érted élek szívem csak jót remél.

Veled leszek a végsőkig,

kezed el nem engedem jöhet bármi!

Hajnali vallomás

Miért oly gyöngék szavaim,

Ha lopva Terád gondolok?

Miért halvány a gondolat,

A hosszan húzódó sorok?

Miért foszlik szerte hangom,

Ha ébren fordulok feléd?

Már nem lelem a legszebb képet,

Mi eddig bizton bennem élt.

Miért feledem, ki vagyok,

Mikor megfogod kezem?

Félembernek érzem magam,

Ha nem vagy itt velem.

Gyermekként félem válaszod

Fürkészvén az éji eget:

Mert ez kapcsolatunk Hajnala...

Korán vagyon szeretnélek.

Messze még a napfelkelte,

Ez éltető, forró pára...

S óh, bárcsak tudnám: nem

Vágyom a reggelt hiába!

Ringatom magam csöndesen,

Várva még a Hajnal alatt.

Várok, hiszen piciny szíved

Hű szívemhez tapadt...

Jó éjt!

Majd az álom, mikor valóra válik,

és szerelmesen lopkodunk cseppnyi kéjt,

árva szívemből hiányod eltűnik,

fülembe suttogod édesen: Jó éjt.

Szelíd szépségű e szerelem-sugár,

nem csak álom vagy a csillagok között,

hol a nap megáll, mikor lelkem rád vár,

jó éjt kívánva számolom már jöttöd.

Pár nap, mégis forgatom a párnámat,

miközben neved suttogom csendesen,

tudom, te ugyanezt teszed, Kedvesem.

Ma még álmodom meleg-barna szemed,

ma még álmodj velem forró vágyakat,

jó éjt... jó éjt... varázslatos álmokat.

Te vagy

A harmatcseppen megcsillanó napfény,

a csillagokra vigyázó Hold,

e hazug világban a tiszta erény,

jelenem, ki múltam is volt.

Őszi erdőn aranyló levél vagy,

ágon didergő jégszárnyú madár,

ha átölellek, már nem érhet fagy,

legyen bármilyen zord is a határ.

Édes csók vagy, forró ölelésem,

mellemben dübörgő szenvedély,

a világtól vagy menedékem

ha álommá olvad a csendes éj.

Elmondani

Elmondani nem lehet mindig

Mit is érezhet olykor a szív

Álmok és vágyak ölelnek át

Egy sóhaj, egy szívdobbanás.

Milyen a boldogságnak íze?

Sokáig azt hittem, nincsen

Amikor első csókod égette szám

Szívemben felizzott a boldogság.

Mikor kezed markolta kezem

Könny áztatta két szemem

Magam sem tudom, miért van így

Félek, nehogy csalónak higgy.

Oly sokat vagy tőlem távol

Egyedül fekszem hideg éjszakákon

Hallgatnám a csendet, ha szólna

Míg ragyog rám Holdanyó mosolya.

Vajon te is némán fekszel?

Talán gondolatban engem keresel?

Szemedben tükröződő csillagok

Sajnos te ott, én meg itt vagyok.

Gondolataim bejárják tested

Ismerem minden szegmented

Emlékezni a jácint-holdfényre

Bőröd lágy, puha selymére.

Kockát vetettem a sorssal

Előbb ő, majd én dobtam

Halhatatlan lelkem volt a tét

A te örökkön-örök szerelmedért.

Most itt vagy végre, szorítlak

Elvenni tőled senki nem tudhat

Szeret-e szív az utolsó dobbanásig

Kérlek hozzám légy hű, mindhalálig.

Hideg és sötét van nélküled.

"Kérdezik sokan arcom miért halovány?

Mert nem süt rám fényed soha tán.

Minden éjjel megalkotlak.

Nézek az éjboltra, ott kutatlak.

Láttalak ezerszer holdas éjszakán.

Minden fénysugárból te nézel rám.

Vártalak már sokszor! Kínoz a láz.

Lelkemet széttépi maró vágy.

Tükörképed mindenhol ott ragyog

De nem rám sugárzod mosolyod.

Vágyaim veled az égig érnének

Most neked mondom nem az égnek.

Kellesz nekem, mint tükörnek a kép

Holdnak a nap, csillagnak az éj

Mint tónak a folyó,

Mint télnek a hó

Mikor lesz, hogy csókodra ébredek fel?

Mikor hajolhat ívbe testem testeddel?

Mikor lesz, hogy mindig ott leszek veled?

Mikor simítja arcom bársonyos kezed?

Hideg és sötét van nélküled."

Boldog álmod

Arcod fürkészem,

Úgy tűnik,

Mintha nevetnél,

Pedig álmodsz.

Mintha rám mosolyognál

S mondanád,

Nyúlj felém,

Érints meg,

Simogasd arcom,

S nyugtasd meg álmom.

Kezed összekulcsolod,

Mintha engem

Szorítanál magadhoz,

Mintha féltenél,

S várnád, hogy

Visszabújjak melléd.

Boldogan alszol,

Mert tudod,

Hogy itt vigyázol rám,

S hogy a hajnal

Együtt ér minket.

Boldog vagy,

Hogy közös az ágy,

Az éj, a szoba,

A ház, a szív,

S a szerelem."

(S.I. részére)

Sóhajt az öreg szél,

vad vihart már nem kavar,

s mint ifjúsága idején,

fodrokat ejt víztükrén,

és fiatal fák között

szerelmet susog.

Te vagy nekem



Behunyom a szemem

A lelkem vár halkan,

Érzem a fényedet, ahogy

Lassan áthatol rajtam.

Felvillan bennem most újra

Egy kép, gyönyörű látvány.

Minden együtt van benn,

Remény, szerelem, szivárvány.

Szívem megnyílt előtted,

De szemem bezárom újra.

Lelkünk csak így lehet

Teljesen egymáshoz bújva.

Nincs kiút innen többé,

Te vagy nekem az álom.

Gyönyörű testedet ezután

Szerelmem szirmaiba zárom.

El nem húzhat tőled

Már semmilyen örvény,

Mert szerelmünk az élet,

Ez az igazi törvény.

Valóravált álom



Szeptemberi este volt, mikor ajkunk összeért,

Valórávált csodás álmom, mit szívem remélt!

Te vagy kire mindig vágytam,Te vagy kit kerestelek,

Most, hogy végre megtaláltam, boldogabb nem lehetek!

Ígérem szeretni foglak, hisz Te vagy minden kincsem,

Hihetetlen szerelmünknek akadálya nincsen!

Nap



Látom a napot ha szemedbe nézek,

Ajkad íze akár a méznek.

Leírni nem tudom milyennek látlak.

Csoda vagy szívemnek és imádlak.

Azt akarom, amíg lehet szeressél,

Rajtam kivül mást ne keressél.

Feledd a múltat s gondolj a jövőnkre,

Gondolj a következő szép időkre.

Csók

Pici csókod az arcomat kereste.

mikor elbúcsúztál tegnap este.

Ajkamra cuppant és megpihent,

izzó szerelmedet átadva üzent.

Üzente hogy szeretsz nagyon,

és velem lennél egész napon.

Egész nap csak szeretkeznénk,

s gyönyörünkbe feledkeznénk.

Ugye jó lesz mond, hogy nagyon,

de hisz nem pihensz a vállamon.

Mondhatnád de nem vagy velem,

csupán csak játszik a képzeletem.