Csak a gyerek vagy azért más is számít? (beszélgetés)

Simán lehet kicsi mellett egyetemre járni, zongorázni tanulni és utazni is.

Nehogy már elhidd, hogy ez lehetetlen. Hányan csinálják így, köztük én is:D

Nekem gyerek mellett nem csak dolgozni, tanulni, de még sportolni is volt időm:D

Mindent bele!!!!

Szép bakancslista az elkövetkezendô évekre.

Csak szépen, sorban, amit szeretnél!

Aki pedig nem támogat, repül veled... nos, az lemarad!

Soha ne hagyd, hogy az álmaidat kinevesse, hogy lehúzzon!

Az anyaság nem börtön, hanem lehetôség!

Ugyanmáááá királylány! Nagyon fiatal vagy! Bármit elkezdhetsz, bármibe belevághatsz, még előtted az élet. Ha 30 éves korodra valamit befejezel, és nekiállsz karriert építeni, még mindig marad rá legalább 30 éved!!! 30 év nem kevés. Én 40 elmúltam, s azon gondolkodom, merre váltsak, hogyan. Pölö a zongorázás nálam 5-10 év múlva van betervezve.

Csináld! Ugorj neki! Hidd el, sok év múlva csak azt fogod bánni, aminek nem mertél nekikezdeni, amit elmulasztottál. Azt sose bánod meg, amit elkezdtél, kipróbáltál.

Bocsi, de nagyon vaskalapos és idejétmúlt az a felfogás, hogy ha van 1 gyerek, megáll az élet és csak a család! Ezt úgy fordítanám le 19. századiból, hogy asszonynak a konyhában a helye! Ez butaság! nézz szét! Hány nő szül az egyetemi évei alatt és meg tudja csinálni! Fiatal vagy, tele tervekkel és előtted az élet! Menj és csináld!

Szerintem a háttérben egy bizonyos 'szerelemféltés' van. A párod azt hiszi, ha kikerülsz egy másik közegbe, elveszít. Ezt kell nagyon alaposan átbeszélni!

Ha levelezőn végzed, akkor csak konzultációkra és a vizsgákra kell bejárnod. Érdeklődj utána pontosan hogy hol-mi az elvárás és tényekkel állj a párod elé, hozzátéve, hogy te ezt nagyon szeretnéd és ha ő szeret téged, akkor támogat ebben. Húzni az időt nem érdemes, mert a megtanult dolgokból is felejt az ember. :)

Az biztos, hogy gyerek és család mellett nem lesz egyszerű, de összefogással, szeretettel megoldható.

nem keso, de picit lehet, hogy varnod kene.

legyen a pici legalabb 3 eves.

es legeyn segitseged, mert egyreszt az egyetemre jaras, masreszt pedig a tanulas rengeteg idodet el fogja venni.

meg nagyon oici a gyermeked, szerintem most ra kene koncentralni, de utana, amikor mar neki is lesz napi elfoglaltsaga, ovi, iskola, ha van segitsegewd, mindenkeppen valtsd valora az almaidat.

20 evesen leirni magadat, nevetsges... :-D

masok 35-40 evesen kezdik az egyetemet es valositjak meg az almaidat.

te orulj neki, hogy ilyen fiatalon vannak celjaid, almaid.

soha ne add fol oket, habar most egy kicsit celszeru lenne elhalasztani. :-)

Szerintem nagyon jó,hogy szeretnél továbbtanulni és sok megvalósítható vágyad van. Ne add fel!Remélem sikerülni fog minden!

A gyereknevelés nem feltétlenül jár lemondással,bár még pici azért előbb babázz kicsit.

Olyan hamar felnőnek :(

Miért kellene lemondanod?

Attól, hogy szültél egy gyereket, nem szűntél meg élni, mint önálló személy.

Nem tudom mostanság hogy van, de régebben még támogatták is azokat az anyukákat, akik gyed/gyes mellett felsőoktatásban tanultak.

Sokan tanulnak gyerek mellett.

Szia! Szerintem mindent el lehet érni, csak akarni kellene. A fiad nemsokára mehet közösségbe, te pedig egy kis segítséggel hétvégente az iskolapadba.

Mit szeretnél tanulni amúgy?

Sziasztok!

Csak kíváncsiságképpen kérdezem.20-as éveim közepén járok 1 éves kisfiammal.Annyi mindent szeretnék még csinálni,de a párom szerint egy anyának nincs ilyesmire is ideje és addig kellett volna,míg még nem született meg a gyermekem.De én nagyon szeretnék egyetemre menni,levelezőn,persze.Minden álmom,hogy elvégezhessek egy szakot,amit gyerekkorom óta szeretnék.Zongorázni is szeretnék megtanulni,igaz,csak magamnak.Van egy utazás,ami szintén régóta dédelgetett álmom,és amire ugyan még gyűjtögetnem kell,de szeretném valóra váltani.Nem akarok életem végéig alkalmi munkákból élni vagy bolti eladóként,esetleg takarítóként vagy hasonlók,amiket egy gyerek mellett elvállalhatok ebben a világban...Az előző munkahelyemre ugyanis nem mehetek vissza,már várandósan kirúgtak...az egyetem után viszont azt csinálhatnám,amit mindig is akartam.Szerintetek késő?Ne is álmodozzak ilyesmiről,és foglalkozzak csak a gyerekkel?Szerintetek a gyerekvállalás csakis lemondással és alárendeltséggel jár?Őszintén szólva én nem így képzelem,de a fiam még csak 1 éves...szeretnék esetleg pro és kontra véleményeket,akár tapasztalatokat.