Van olyan név, amit nem adnátok semmiképpen a gyermeketeknek? (beszélgetős fórum)

Nem a gyerekeken nevetett szerintem, sokkal inkább a szülők névválasztásán.

Én nem tudom, ki hogy van vele, én nem hogy nem tartom magam álszentnek, de vállalom, hogy vannak olyan helyzetek, amikor igenis nevetnem kell.

Minden szakmában, minden munkaközösségben mennek a poénok. Többféle területen dolgoztam eddig (takarítottam, voltam pénztáros, egészségügyben, oktatásban, jelenleg az igazságszolgáltatásban), és mindenütt voltak olyan szituk, amikor a legváratlanabb pillanatban kellett nevetnünk.

Tűnhetek érzéketlennek, sőt, talán az is vagyok, de ez van.

Én szeretném, ha a gyerekemnek olyan óvónénije lenne, mint Fittnagyi! Imádja a gyerekeket, pedig nem minden gyerek cukimuki ám.

56.ENISSA: Nem ítélem meg, vagy el az illetőt. Nem a személyével van a baj. Lehet aranyos, kedves, de a név az ami taszít. Van egy hülye szám: "Margit, szép Margit, tudnál-e szeretni....stb." Azóta van ez bennem. Szóval nevet kell változtatnia, ha elfogad. Nem mindegy a külső, belső de más névvel már lehet válogatni mondjuk ha a külső, vagy belső nem szimpatikus.

59. GYÖNGY: sajnálom, ez van.

Végig olvastam, eddig.

Mert ez már szőrszál hasogatás!

Semmi rosszat nem írt az a szerencsétlen pedagógus. Zárt ajtók mögött ennél rosszabbak is vannak.

Igenis megakadályozása a szekálást azzal hogy szépnek nevezte az adott neveket.

Itt sem szégyenítette meg őket, ebből ti csináltok ügyet!

Tyű!!! nehéz lehetett!

Szerencsére én nemigen találkozom személyesen az ügyféllel. Még csak szokatlan nevekkel sem találkoztam eddig a szövegekben.

Utolsó hozzászólásom. Az általam említett óvóné, aki már nem az, saját maga adott hülye beceneveket a gyerekeknek,a szülők kérése ellenére. Ha van gyereked, vagy gyerekkorodban volt hasonló élményed, akkor értened illene, ha meg nem élted át, akkor fogalmad sincs miről írok.

A stílusából nagyinak, az általam ismert óvónő jutott az eszembe, hogy megkeserítette a gyerekek és szülők napjait, amíg tehette.

Hát az én fiamat Zoltánnak hívják. Mondtam az óvónőnek, hogy Zolinak hívjuk. Nem Zolika Zoli.

Erre direkt Zolcsikának kezdte hívni, amit a gxerek utált, a többi meg nevetett rajta.

Elvittem másik oviba.

Na, ennyit az aranyos, finom humorú óvónőkről.

Sok mindent nehéz kiállni nevetés nélkül. Nekem volt egyszer egy Gilicze Vince nevű ügyfelem, nagy önuralmamba került a komolyságomat megőriznl.És ráadásul valami drámai szomorú ügye volt.

De a csúcs a Kolompár Nebojsza -aki egy nagyon jóvágású pasi volt ráadásul.

Úgy gondolom ez nem lehet kérdés. Egy óvónő általában nem maga ad becenevet a gyerekeknek, hanem úgy hívja őket, ahogy a szülő is.

Még a Taksira azt mondom kitalálhatta volna ő is, nem sok képzelőerő kell egy ilyen becenévhez. De a Felíciánról soha nem jutna eszembe saját magamtól, hogy úgy becézzem Felkó.

Kérdés, hogy a szülők adták a becenevet, vagy az óvónéni?

Ez nem derült ki.

Elvonulok és ott röhögöm ki magam

Azt megteheted, így helyes, de nem szégyeníthetsz meg a világhálón védtelen embert, gyereket.

Az tök jó, ha van öniróniád, van humorod, kell is ez.

Csak mindennek meg van a helye.Hol és kivel tehetjük meg.

Naponta találkozok ilyennel, mégsem vágtam eret sem magamon, sem pedig azon aki kinevet.

Neveztek már mikulásnak, Hagridnak, Hobónak. Szerettek volna már engem befogadni a BV intézetbe, néztek hajléktalannak, de soha nem tettem semmit, csak jót röhögtem a történteken. Méghozzá azért, mert vastagon az én hülyeségem is. Ha egy kicsit jobban adnék a külsőmre, többet és hatékonyabban használnám a borotvát és az ollót nem esne meg velem ilyen dolog.

A lenti történetben is vastagon benne vannak a szülők. Nem elég, hogy egy szokatlan nevet adnak a gyereknek, ráadásul megtetézik szörnyű becenevekkel.

Én tisztelem az embert, de ha valami megmosolyogtató, azon biztos elmosolyodom, vagy úgy csinálok mint a kolléganő. Elvonulok és ott röhögöm ki magam.

Mindegy, nekem nem. Egy felnőttnek legyen annyi esze, hogy nem szórakozik a rábízott gyerekek nevével. Egyébként, ha visszaolvasod, akkor a két kisfiú egyszerre ment a csoportba, gondolom ez nem mindennapos történet.

Nem dramatizáljuk túl, csak próbáljuk tisztelni az EMBERT.

Mint már írtam, más civilként és más munkából kifolyólag.

Te mit szólnál bemennél egy hivatalba, vagy orvoshoz, és belefutnál egy fórumba később a világhálón, ahol éppen rajtad vihog, aki kezelt, vagy ügyeid intézte?

Részemről ennyi, vagy érted mire célzok, vagy nem.

Kellemes éjszakát!

A mondat második fele olyan szép, hogy menten elsírom magam.

Pontosan ti vagytok azok, akik valakit kipellengéreztek. Ő csak elmondott egy kedves történetet. Ezek után nem csodálom, hogy miért csak a mit eszel, mit iszol, mikor mostál hajat utoljára fórumok pörögnek.

Túl komolyan veszed a hívatásod és a főnököd is. Én is világéletemben emberekkel foglalkoztam, de bizony, ha olyan névvel találkoztam, vagy találkoztunk a kollégákkal jót nevettünk.

Egyébként pedig ismét hangsúlyozom nem a teljes nacionáléjukat írta ki a gyerekeknek a fórumtárs. Mivel valószínű, nem ma kezdte az óvónői pályafutását a hölgy, bár ritka név a Taksony és a Felícián is, több megfordulhatott keze az óvodában pályafutása alatt. Azaz nem történt semmi megengedhetetlen.

Sokkal elfogadhatatlanabb az, amit ti csináltok vele.

"... amit csináltok már órák óta..."

helyesebben: amit csinálunk már órák óta, mert ugye te is lelkesen benne vagy.

Ne téveszd össze,amit az utcán látunk, TV-ben. Egyszóval civilként és más, amikor a hivatásunk, munkánkból kifolyólag.

Olyan helyen dolgozom, ahol nagyon sok emberről fordulnak meg, adatok, információk a kezeim, kezeink között, DE egyszer kellene meghallani a felettesünknek, hogy valakin kuncogunk, azonnal repülnénk, az padig egy szűkebb közösség.

Tehát Fittnagyi visszaélt a gyermekek személyiség jogaival, hiszen nevük miatt és kihez járnak, jártak óvodába, beazonosíthatók.