Bölcsen döntöttem vagy gyáva vagyok? (beszélgetős fórum)

Ami Neked hiányzik, az a tűz, a romantika, az izgalom, amit most úgy érzel, hogy a férjed mellett nincs meg. Elmondtad neki, hogy megcsaltad, ő megbocsájtott.

Tegyél Te is a kapcsolatotokért. Ne csak Tőle várd el, hogy minden a régi legyen.

Ez a hozzáállás viszont a férjed irányába csúnya dolog. Most választottál, a fenekeden kellene maradni és nem a másik után vágyakozni. Hanem megpróbálni azzal az emberrel rendbe hozni a dolgokat aki adott még egy esélyt azután, hogy megcsaltad.

Így biztos a pad alatt fogod végezni.

Az biztos hogy elfogadta a lehetőséget és halálosan belém is zúgott, még meg is könnyezte a szétválasztásunkat és rámhagyott egy dokumetumot melyben el sírta rítta a gondolatait :-) Nagyon romatikus volt, teli érzelmekkel.

Csak mérges vagyok hogy miért nem tud harcolni értem, hogy tud így beletörődni a sorsába? Lehet én nem fejeztem ki magam elég egyértelműen...és azt gondolja nincs esélye.

És miért harcolna? Esetleg megvereti magát és majd te azt mondod neki, bocs de maradok a férjemnél.

Mi lenne ebben számára az üzlet?

Én úgy látom, hogy te vágytál változatosságra, erre találtál is egy delikvenst, aki az első akadálynál leverte a lécet. Nem állt melléd, nem harcolt érted. Ebből számomra az jön le, hogy ő csak egyszerűen elfogadta az adódó lehetőséget, ami persze neked is jó volt.

De szerinte ne gondolj erről a kapcsolatról többet, mit ami. Egy kaland, egy kiruccanás a tilosban.

A férjednek is jól jött ez, mert ráeszmélhetett, hogy az asszonykája a másnak is kellhet, jó lesz összekapnia magát.

Ha mindenki napirendre tért a dolog felett, te se foglalkozzál többet vele. Beszélgess el a férjeddel, beszéljétek meg a dolgaitokat, nagyon őszintén. Csak így szabad! Ki tudja? Talán sokkal jobb lesz ezután!:)

A döntésedről nem tudok véleményt mondani, mivel nem látok bele a házasságodba.

Viszont azt gondolom ezt a harmadik felet végleg elvesztetted. Legalább is én biztos nem lépnék újra feléd, akkor sem ha ismét lenne rá lehetőségem.

Elhúztad az orra előtt a mézesmadzagot azzal, hogy lefeküdtél vele, majd ezt követően mégis úgy döntöttél marad minden a régiben. Ráadásul még az is fennáll, ha ismét feltűnik a színen eltörnék csontocskáit.

"Nem vagy boldog azzal akivel 6 éve együtt vagy..."

1. Mióta érzem magam boldogtalannak vele? Mindig így volt vagy csak egy ideje, a nehéz körülményeink miatt?

Ez pl. egy jó kérdés...

Nekem először is furcsa ez a "tiszteletből belehal tipus"....ha engem akar, harcoljon..:)

Lehet ugyan, hogy a férjed harcol Érted, de ettől még a Te érzéseid nem fognak változni.

Szerintem Te máris két szék között a földön vagy.

Minden kapcsolatban van kompromisszum? Hát a mértéke nem mindegy. Egyszerű: képzeld el, hogy a férjeddel életed végéig és úgy, ahogy eddig.

Ha az oké érzést ad, akkor nincs kérdés.

Fórum alapján nem fogok és nem is akarok dönteni, csak magamra hallgatni, de szoktak felvetni okos kérdéseket, gondolatokat, amelyeken ha elgondolkozok, hozzásegítenek a helyes megoldáshoz.

Lehet nem teszem fel magamnak a megfelelő kérdéseket, ez is gond lehet nálam.