Bölcsen döntöttem vagy gyáva vagyok? (beszélgetős fórum)

Szép a szerelem, de legyünk reálisak, a 3. fél elment amint rájött hogy estleg szabad a pálya. A tét most hogy a család egyben marad vagy sem.A boldogság nos , talán a tisztelet is számít. Ha nem tiszteled a másikat, akkor nem kell mellette maradni. Azért nem kéne itt hitvitákat folytani a szerelemről, a fórum inditója egydül maradt , nem álta volna ki a próbát a 3 fél.

Ha valaki látott vak szerelmet, tudja az keresztül megy mindenen nem mérlegle vagy osztozik... bár jó vége még nem lett azoknál akiket ismerek.

Ja és ne feledkezzünk el arról a gyermeről se aki a család tagja, és az érzelmi viharok szenvedő alanya. Hogy apu kiteszi anyut éjszaka, mert anyu nem volt jó ... A gyerek nem hülye, érzi hogy nincs rendben minden, amúgy már anya is, kutya kötelessége a gyereke számára nyugodt körülményeket biztosítani. Ha nem tud a férjével együtt maradni akkor si el lehet válni kultúráltan, hogy leg kevésbé sérüljön a gyereke, na erre már láttam példákat.

Ott rontottuk el már a beszélgetés legelején hogy A SZERELEMről beszéltünk, közben meg kiderült, hogy valójában két fajtája van, ezért őröltünk végig két malomban:

"A társadalomkutatók kétféle szerelem, a társszerelem és a szenvedélyszerelem között húznak éles határvonalat.

A társszerelem kiegyensúlyozottabb, mint a szenvedélyes szerelem. Ragaszkodás jellegű érzelem, melyet a törődés, a bizalom, a partner iránti tolerancia jellemez. A kölcsönös függőség és az erős érzelmi kötődés nő a kapcsolat időtartamának növekedésével. Az erős érzelmek a társszerelemben élő pároknál azonban elég ritkák, mivel kapcsolatuk a kölcsönös együttműködésre épül. Ezzel szemben a szenvedélyszerelem intenzív és teljesen áthatja a partnereket. Ebben a szerelemben az erőteljes érzelmi állapot, a szexuális túlfűtöttség, a féltékenység, a feldobottság és a fájdalom egyszerre jelenik meg. A szenvedélyszerelem kezdetben felfokozott érzelmi élményt jelent, de hosszú távú párkapcsolat kialakításához és fenntartásához vezető út gyakran megerőltető és nem túl izgalmas a partnerek számára.

Az egyenlőségre törekvő társszerelem a tipikus formája a tartós szerelmi kapcsolatnak."

Ezek szerint te társszerelemben élsz (és valszeg én is, csak nem tudtam, hogy ezt így hívják), és én eddig a szenvedélyszerelemről beszéltem, ami ez az extrafefokozott dolog volt.

"Az ideiglenesen tartó romantikus és túlfűtött szerelmi mámort követően, jobbik esetben a szerelem átalakulhat szeretetté, ami hosszútávon is megszínesítheti érzelmi életünket. A szerelem abban az esetben válik tartóssá, ha a partnerek fokozatosan megtanulják egymást a valóságnak megfelelően értékelni, vagyis tisztelik egymás tulajdonságait, magatartását és becsülik annak teljes személyiségét. Amennyiben ez nem valósul meg, a kapcsolat alapja sem a szerelem, sem a szeret nem lesz, mindössze az egymásba kapaszkodás és a megszokás lesz úrrá rajtuk. Mindezeken kívül szükséges a párok érzelmi, lelki harmóniája és szerelmi kapcsolatuk iránt érzett felelősség. Az érett szerelem további feltétele a párok egyenlősége és a kölcsönösség. A pszichológusok azt hangsúlyozzák, hogy egy párkapcsolatban csak egyenlő jogokkal rendelkező partnerek között maradhat meg tartósan a szerelem."

Létezik :)

Pl.

"A szerelem egy olyan mély és erős érzés, amely által szorosabban kötődünk a másik félhez, mint ha csak csupán szeretetet éreznénk iránta. A szerelem fogalmát a különböző kultúrákban és társadalmi közegekben eltérő módokon határozták meg. Tüneteként biztosan állítják a kutatók, hogy az agyban felszabaduló boldogsághormon (dopamin) mennyisége megnő, ha a szeretett személyről látunk egy fényképet. Ez azonban csak egy tünete a szerelemnek."

Attól mert nem láttál valamit, az nem azt jelenti, hogy nincs. Én láttam már. Az más kérdés, hogy előbb utóbb probléma lehet belőle, ha a testi vonzalom nincs meg.

Egyébként a cirógatás, egymáshoz bújás nem egyenlő a sexxel és a sexuális vonzalommal. Az az intimitás.

Ha valakinek más a véleménye mint neked, akkor az handabandál és ovis. Érdekesen ütközteted a véleményed. Érdemes még kicsit fejleszteni a stílusodat, mert ez így nem beszélgetés képes.

Elmondtam, amit akartam, te meg beszélgess tovább olyan emberekkel, akik lemennek a szintedre :)

Na pá :)

Te el tudod mondani hogy miért szereted a párod?

Egyébként nem bizonygatok,nem sok értelme lenne..

Figyi miért handabandálsz mint az ovisok?

Elterelő hadművelet?Nem ragaszkodom hozzá hogy elhidd amit mondok.Nem oszt nem szoroz. :)

Nyilván azt fog tenni amit akar,az ember mindig a legjobbat teszi adott esetekben a mag fejlődési fokán.Amint látom máris meg vagy győződve róla hogy megalkuvó vagyok. :D

A szeretetet nem olyan egyszerű magyarázni, mert sokkal több annál, mint ahogy az emberek ismerik és egész másként működik. Amit a szeretetről irok az közel sem lehet a teljesség, mert az annál sokkal több, hiszen én csak a saját, egyelőre még korlátozott megvalósításom alapján irhatok.

A szeretet tulajdonképpen a belső Isteni teremtő Erő, amely az emberben a lélek által a szív központon keresztül nyilvánul meg, egy valamilyen színten. Hogy milyen mértékben tud teret hódítani az emberi lényben, az szabja meg azt, hogy még mire marad hely az emberben.

De örülnék ha végre te is kifejtenéd erről a véleményed blablabla nélkül.

:))) Ugyanmár :) Matematikailag rakod össze a dolgokat :)

Nem tudod elképzelni, hogy valakinek a lelkébe vagy szerelmes?

Kezdem érteni, hogy miért nem ismeritek ezt az érzést.

Igaziból ezt nem lehet elmagyarázni, ezt érezni fogod. Remélhetőleg.

"Vagy hogyan teszel szeretet és szeretet között különbséget, amit a párod iránt érzel, vagy a szüleid iránt?"

Én leginkább úgy, hogy a szüleimet ha meglátom, nem akarok velük kufircolni:)))) Meg a páromban látom leendő gyerekeim apját, elképzelem kire fognak hasonlítani a lurkók, meg ilyenek.

Én szerelmes vagyok és így gondolkozom, ahogy leírtad.

A sexuális vonzalomnak nincs köze a dolgokhoz. Azt érzelem nélkül is lehet érezni. Ja és ha az nincs, akkor is lehetsz szerelmes :)

Hát az évek száma az égvilágon semmit nem jelent. Vannak, akik életük végéig is megalkusznak.

Világos, hogy csak te lehetsz tisztába azokkal a fogalmakkal, amikről beszélsz :) Én csak akkor leszek, ha annyi idős leszek, mint te :) Addig meg sem szólalhatok :)

Figyi. Felnőtt emberekről van szó. Látta, amit te írtál, látja, amit más. Hidd el, hogy úgyis azt fogja tenni, amit szerinte éppen akkor helyesnek fog tűnni. Szerintem te nem ismered azt az érzést, amiről beszélek, vagy átkeresztelted szeretetre :)

Ki tudod mondani, hogy szerelemes vagy a párodba?

Vagy úgy szereted, min taz apukádat?

Vagy hogyan teszel szeretet és szeretet között különbséget, amit a párod iránt érzel, vagy a szüleid iránt?

Sehogy?

Ezeken gondolkozz el és akkor lehet, hogy megérted, amiről beszélek :)

Jaj de édes! :D

Ha annyira rossz tapasztalatom lenne,gondolod hogy

benne lennék még így 25 év után?

Mondom hogy nem vagy tisztában a szerelem és a szeretet közti érzés különbségével..

Köszi de nagyon jól megvagyok a jelenlegi kapcsolatomban,nem is vágytam soha jobbra! :D

Na látod ebből látszik, hogy nem ugyanazt hívjuk szerelemnek. Persze az a baj, hogy nincs a nyelvünkben a szerelem fokozataira más szó. Vagy lángol, vagy nincs?

Nem, ott a különbség, hogy összeköt vele valami, ami senki mással. Ezért több, mint a szeretet, mert azt sok ember iránt érezhetjük.

Mosolyogsz, ha rá gondolsz. Nem halsz bele, ha nincs melletted és nem csak róla beszélsz :) Az nem szerelem, az rajongás :)

Gondolj egy finomabb szerelemre, mint amit megéltél. Az az igazi és az kell egy boldog párkapcsolathoz. :)

Mondtam,majd 20 év múlva...!

A szerelem tartós állapot is lehet,ez nem kétséges,ha megvan a harmónia de nem folyamatos állapot,időnként fellángol és jó esetben szeretetté alakul.

Persze hogy jobb! :)

A buli is jobb ha kinek-kinek kedve szerint valamivel fel van dobva.DE nem szükséges jó!

Anélkül is lehet az ember tökéletesen boldog!