Be tudod engedni a jót és a szeretetet az életedbe? (beszélgetés)
Hozzáteném még az elengedés rítusát.
Elengedem amire nincs szükségem, példádnál maradva, ami nem szolgálja az egészségem.
A kineziológia szerint az elfogadás, önátadás!
Nem akaratból történik, hanem ellazulásból, megadásból.
De ez lényegében ugyanaz amit te írtál... :)))
Nyitott vagyok az egészségre...
Elfogadom, és a javamra fordítom...
Engedem, hogy ragyogó közérzet...
Nyitott vagyok - elfogadom - engedem.
Ez a tudatalatti elfogadás "szentháromsága".
Ezt a mondatot átvitt értelemben kell érteni.
Szóval persze hogy nem jó a gyűlölködés.
De itt azon van a hangsúly hogy nyugodtan különbséget tehetünk jó és rossz között, de soha nem szabad elfelejtenünk hogy az ember jóval több a saját bűneinél, mert fejlődőképes és magasabb szempontból JÓ!
:)
Oké. :)))
Szóval nem egy hétköznapi pap volt.
Az ő kijelentései igen kemények.
Mégis a szeretet szolgálatában álltak.
Krisztus szolgálójává, tanítványává, tanítójává lett avatva. Nagyon erős spirituális képességekkel volt megáldva, ezért még most is sokan kételynek vagy csodának tekintik őt.
"Sohasem jut el az igazi szelídséghez és szeretethez az, aki nem tud nemes haragra lobbanni az igazságtaalanság és ostobaság láttán."
/Rudolf Steiner/
Jó idézet, szép.
De szerintem a bűnt sem jó gyűlölni.
Amit gyűlölsz, annak energiát adsz. Aminek energiát adsz, azt erősíted.
Mért tennéd ezt pont olyasmivel, ami nemkívánatos, ami nem visz előre senkit és semmit?
"A bűnt el kell választani a bűnöstől. A bűnt lehet gyűlölni, de a bűnöst szeretni kell!"
/Pio atya/
Igen, ez egy emberi reakció volt. Egy nagyon emberi reakció.
Én nem az indulatok ellen beszélek ..... az indulatok az emberi természet velejárói .....
- én csak azt mondtam, hogy szerintem nincs olyan ember, aki annyira GÖMBÖLYŰ, hogy sosem billen ki .... de ez a távoli cél .....
- aztán azt is mondtam, hogy nem jó, ha az indulatainkat elnyomjuk, elrejtjük a mosoly vagy a türelem álarca mögé, elhitetve magunkkal, hogy milyen toleránsak vagyunk, miközben belül fortyogunk ..... fontos, hogy tudatosítsuk magunkban ezeket az érzéseket, elfogadjuk, hogy jelen pillanatban ezek is mi vagyunk .... és persze próbáljuk ezeket oldani ..... akár azzal, hogy ezeket kifejezzük, ott és akkor és annak a személynek, akivel kapcsolatos, ha ez megoldható, persze megfelelő formában, nem túlreagálva ..... vagy egyéb "technikákkal" ....
- aztán említettem az elfogadás és a megbocsájtás fontosságát és szükségszerűségét .....
- és azt is mondtam, hogy tökmindegy, mitől billentünk ki .... ha nem állítjuk helyre magunkban az egyensúlyt, elsősorban magunknak ártunk vele, meg persze a környezetünknek is .....
Nem tudom Entsy mit hajigált(lehet, hogy valóban malomkövet, mint az említett Miklós:D), én akár villámokat is szórtam.
Ma már sokkal finomabb vagyok, sőt...nagyon megválogatom mire veszítem el a türelmem...:DD