Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Bántalmazott nők klubja!!! fórum

Bántalmazott nők klubja!!! (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6
64. 02db590b2c (válaszként erre: 63. - Anyky)
2010. márc. 31. 17:50

Pont ma olvastam itt egy hasonmas izemizee topikot,lehet te vagy az:)

En is orulok,hogy megismertelek,te is jo beszelgeto tars vagy!

63. Anyky (válaszként erre: 62. - 02db590b2c)
2010. márc. 31. 17:47

Szó se róla, nagyon jó beszélgető partner vagy, örülök, hogy megismertelek. És őszintén szólva nem hittem volna, hogy ilyen sok közös van bennünk.

Azt hittem, hogy belőlem csak egy van... de lehet, hogy mégsem? :-)))

62. 02db590b2c (válaszként erre: 61. - Anyky)
2010. márc. 31. 17:44
Passz,de szerintem paran biztos belekukkantottak:)En se birnam ki,hogy ne szoljak hozza,marha olyan a tema ami engem is erint vmilyen szinten.Lehet azt hiszik kettesben akarunk csevereszni:)
61. Anyky (válaszként erre: 60. - 02db590b2c)
2010. márc. 31. 17:40

Gondolod, hogy sokan olvasnak úgy fórumot, hogy nem szólnak hozzá? Én ki se bírnám! :-)))

És most hányan olvasták a történetünket?

60. 02db590b2c (válaszként erre: 59. - Anyky)
2010. márc. 31. 17:34

Igy alakult:)Remelem nem!En vagyok a ludas,kellett nekem olyan szemfulesnek lennem:))

Ketten vagyunk,akik irunk,de sztem tobben akik olvassak...


Na jo vege az off-nak,akkor adjuk vissza az eredeti celra!

59. Anyky (válaszként erre: 58. - 02db590b2c)
2010. márc. 31. 17:29

Hát, csináltunk egy másik fórumot ebből, egy témaváltással. :-)))

Szerinted ezt valaki zokon veszi? Bár ahogy látom, már csak ketten vagyunk...

58. 02db590b2c (válaszként erre: 57. - Anyky)
2010. márc. 31. 17:26

Igen,ertem mire gondolsz.Bennem gyerek korom ota van egy olyan (alaptalan)idiota felem,hogy beteg gyerekem szuletik.Ez nagyon rossz erzes es megmagyarazhatatlan,hogy honnan jon.Lehet lattam vmit kiskoromban,nem tudom.A masik,mikor kezdtem nagylany lenni anyukam a vedekezesrol valo beszelgetesunknel nagyon rampiritott,hogy teherbe ne essek,mert akkor igy meg ugy.Akkoriban meg kozel s tavol nem is eltem nemi eletet,de ugy belem ivodott,hogy azt nem szabad!Emlekszek,meg mikor vegig futott az agyamon,hogy ha esetleg megis,akkor inkabb nem mondom el anyunak,inkabb kiugrok az ablakon.Na persze ugysem tettem volna meg,meg amugy nem voltak beteges gondoltataim vagy hasonlok,de akkor a terhessegtol annyira feltem,hogy gondolati szinten inkabb a sajat eletemet dobtam volna el,minthogy kideruljon.

Persze kesobb mar mikor erett nagylany lettem es sexualis eletet eltem,akkor mar eszmbe se jutott emiatt ilyen szornyuseget muvelni,meg persze vedekeztem vilag eletemben,amkor nem akartam babat,de ki tudja,lehet anno ez ugy belem ivodott,hogy ez is egy lelki gat.

57. Anyky (válaszként erre: 56. - 02db590b2c)
2010. márc. 31. 17:18
Ebben lehet valami. A tested így reagál, mert még nem vagy felkészülve a kicsire, lelkileg. Szerintem valami olyasmire gondolhatsz, mint a vetélés, csak ebben az esetben még a kicsi fogantatását sem engedi a tested. Na hogy jobban értsd, a vetélést is úgy fogom fel, hogy valami gond volt a kicsivel, nem egészséges, ezért löki ki magából az anya szervezete. Nem akarok senkit megsérteni, de akkor már inkább egy megfogant, de még meg nem született baba menjen el, minthogy egy beteg gyerek jöjjön a világra. Ez így lehet, durván hangzik, de szerintem ez igenis mindenképpen jobb a szülőknek. Láttam olyan műsort, ahol igenis a beteg gyermek szülei elmondták, hogy éjjel, sírva gondolnak arra, bárcsak meg sem született volna a gyermekük. És akkor milyen életük lenne most. Ne érts félre, nem gonoszak ezek az emberek, csak kétségbe vannak esve. Reggel aztán felkelnek, és újult erővel próbálják meg gyermeküket gondozni, nevelni. De nagyon nehéz lehet egy beteg gyermekkel. És akkor inkább már gyermek nélkül élem le az életem. Nem vagyok vallásos, de igenis hiszem, hogy oka van annak, amiért nem lehet gyermekem. Testi oka. És szerintem ebbe nem szabad durván beleavatkozni. Nem arra gondolok, hogy ne keressünk fel orvost, mert lehet, hogy egyszerű beavatkozással mégiscsak lehet baba. Hanem itt gondolok egy lombikbébi programra, ami szerintem már durva beavatkozás a természet rendjébe. Meg kell húzni azt a bizonyos vonalat, ameddig még el lehet menni. Nekem a lombik már nem fér bele. Persze más másképp látja, én így gondolom.
56. 02db590b2c (válaszként erre: 53. - Anyky)
2010. márc. 31. 17:07
En azon is gondolkoztam mar,hogy lehet,hogy a lelkem "nem engedi".Annyi trauman vagyok tul,idoben,mert lelkileg meg szerintem nem,es lehet,hogy ez is kozre jatszik,nem csak a testi "alkalmassag".A sok halaleset,a bantalmazasok...ido kell mig ezt feldolgozom,mig igazan megnyugszok...sose lehet tudni.A tudat alatti sok mindenre kepes.
55. Anyky (válaszként erre: 54. - 02db590b2c)
2010. márc. 31. 17:07
Ezernyi ok van, köztük megmagyarázhatatlan is, hogy miért nincs baba. Ismerek olyan párt, akinél mindketten egészségesek, mégsem tudnak összehozni egy babát. Lehet, hogy párodnak tényleg igaza van, mint mondtam, évekig én sem könyveltem még el. Barátnőm pedig most terhes, közel egy évig próbálkoztak, már majdnem elkenődött, aztán meg csak beletemetkezett a munkába, nem is gondolt rá, és lám, akkor fogant meg a kicsi! Szóval, ne add még fel, nem azt mondtam, csak nem vagyok híve a "menjünk el a végletekig, mert baba kell" projektnek. Közben elfelejt az ember élni, pedig a legfontosabb, hogy tartalmasan és boldogan teljenek a napjaid, babával, vagy baba nélkül.
54. 02db590b2c (válaszként erre: 53. - Anyky)
2010. márc. 31. 17:01

Ertem.Koszonom a bo valaszt:)

Nos,nagyon is van fogalmam a lombikrol.Nekunk volt elotte 3 inszemunk,nekem egy laporoszkopias mutetem,neki vagtunk a lombiknak is...es igazad van,rament a hazassagunk.Igaz konkretan nem erre,de ez is kozre jatszott.Azota a volt ferjemnek mar van gyereke,tehat nalunk en voltam a ludas,azt hagyjuk,hogy utana meg is kaptam toluk,hogy bibibi nekem legalabb lehet,stb,na en ekkor ereztem ugy,hogy nem is baj,hogy ennek az embernek nem tudtam gyereket szulni.Ot csak a gyerek erdekelte,mert egy par hetes kapcsolatbol lett.Hat megkapta,azota is ossze-vissza csalja a csajt!Na az meg milyen elet?!

A mostani parom tud mindenrol.O igy fogad el.Meg mondta,hogy gyerek nelkul is kellek neki,es ha en annyira akarom,es par evig nem jon ossze es en ugy dontok,hogy vagjunk bele az orvosi dolgokba egyutt,akkor tamogat,de tole orokbe is fogadhatunk.

Bar olyan fura ez,o mindig azt mondja,hogy lesz babank,csak nem most hanem 1 ev mulva.Egyszeruen erzi:)Hat mondom noi megerzesrol mar hallottam,de ferfirol,meg nem,de neki legyen igaza!:)

53. Anyky (válaszként erre: 52. - 02db590b2c)
2010. márc. 31. 16:48

Én sem fogtam ám fel mindig ilyen könnyen. Volt idő, amikor nagyon bántott. Eleinte azt mondtam a baba után érdeklődő kollégáimnak, hogy még nem akarunk, majd később, előbb lakás stb. Mert bizony nehéz volt beismerni, hogy nem lesz. Most már nem keresem a kibúvókat, egyszerűen a szemükbe mondom, hogy nem lesz baba, és kész.

Lehet, hogy lehetne lombik, igazából ezt nem zártuk ki, mert addig el sem jutottunk. Abban maradtunk mostani párommal, hogy nem csináljuk végig a procedúrát. Ennek több oka is van. Egyrészt, bármennyire is TB támogatott, rengetegbe kerül. Nagyon sok és drága gyógyszereket kell szedni, van olyan ismerősöm, akinek lombik babái vannak. Több milliót áldoztak arra, hogy megszülethessenek. Lehet, hogy önző dolog, de nekünk nincs több milliónk rá, a lakásunk is hitellel terhelt, szóval nem akarunk koldusként szülővé válni. A gyerek felnevelése is sokba kerül, de miből fogjuk mindazt kifizetni, ha már a fogantatásra is milliók mennek el? Másrészt az egész procedúra lelkileg is megviseli a szülőket. Nem tudom, mennyit tudsz a lombik programról. Ott kezdődik, hogy az orvos mondja meg, mikor szeretkezhettek, mikor nem. Ez így lehet, hogy egyszerűnek tűnik, de nem az, amikor éveken keresztül ő mondja meg. Lehet, hogy kívánod a párod, de épp akkor nem lehet. Majd máskor hulla fáradt vagy egy nehéz nap után, de akkor kell! Ráadásul a mostani munkahelyek sem díjazzák, ha váratlanul jelented be, most kell orvoshoz menned stb, hiszen a tested és az orvos mondja meg, néha csak két nappal azelőtt, hogy mikor mi történik. Az ismerősömék is azért tudták végigcsinálni, mert saját vállalkozásuk volt, megtehették, hogy nem mentek be, egyszerűen magára hagyták akkor az alkalmazottakat, akik persze tudták a dolgukat. De mindezt hogy teszed meg alkalmazottként? A mai világban? Egyébként így, hogy volt pénzük, és idejük is az ismerősömnek, részben ráment a kapcsolatuk. Mindent alárendeltek a gyerekeknek, és most ugyan vannak, de látom, hogy mégsem boldogok. Nem mentek szét, de nagyon kikészültek. Nos, én azt mondtam, hogy ezt nem csinálom. A statisztika szerint sok esetben a házasság is véget ér, mire a lombikbébi megfogan. Mi azt mondtuk, ezt nem csináljuk. Lehet, hogy önzőség, de inkább élünk boldogan így, mint boldogtalanul és kiégve hármasban. Hát, röviden ennyit.

52. 02db590b2c (válaszként erre: 51. - Anyky)
2010. márc. 31. 16:25

Jo neked,hogy ezt(is)ilyen jol tudod kezelni,de vegulis igazad van.Nalad mar biztos,hogy nem lehet,lombikkal se meg sehogy se?!Ha nem akarsz,nem kell valaszolni,csak ahogy beszelsz abbol az jott le,hogy minden lehetoseg ki van zarva nalatok.


En ezt nem tudom ilyen konnyen elfogadni.Bar szerencsere most nincs porondon a tema,de nem vedekezunk es semmi.A volt ferjemmel evekig kinlodtunk...ahh.

51. Anyky (válaszként erre: 50. - 02db590b2c)
2010. márc. 31. 16:18
Semmi gond, csak lestem, hogy ezt nem ide írtam. De hát természetes, hogy több fórumon is jelen vagyunk. Elég nagy gond ez a gyerek nélküliség, bár igazából gondot mások csinálnak belőle. Mostani párom kezdetektől tudja, ez így volt fer, és elfogadott. Én már beletörődtem. Nekem ez így természetes. Más tud kéz, meg láb nélkül élni, mi meg gyerkőc nélkül. Lehet, hogy durva a hasonlat, de ez van.
50. 02db590b2c (válaszként erre: 22. - Anyky)
2010. márc. 31. 16:07

Tobb a hasonlosag,mint gondoltam.Eddig ugy nez ki,hogy nekem sem lehet gyerekem...nekem erre mar rament egy hazassagom(es az nem az volt akirol itt irtam)

Bocs,ezt most olvasram egy masik forumon,csak oda nem nagyon passzolt volna a hsz-em.

49. 5e470d6945 (válaszként erre: 25. - Gigi13)
2010. márc. 31. 14:21
Ehhez annyit fűznék, hogy egy percig se hibáztasd magad, tudod vannak olyan nők akik ebből gátlástalanul, gyomorforgató módon bulit csinálnának és még büszkék is rá hogy hányan...., és vannak azok a nők akik egy ilyen esettől egy életen át megundorodnak bizonyos dolgoktól...nem tudják az estet feldolgozni, és kihat a jövőbeni párkapcsolataikra életükre gyakorlatilag mindenre. Te az utóbbi vagy, és az egyetlen dolog amire koncentrálj, hogy ezen lelkileg túl légy. Azért lehet, hogy annyit érdemes lett volna megtenni, (persze ha van mögötted komoly lelki támogatás), hogy ott hagyod az egyetemet és az iskolalapba lehozatsz egy jó kis szaftos cikket...Még annyi, hogy ha én lennék az anyukád helyébe először helyre hozom a lelki sérülésed azt az állatot előveszem, egyetem ide-egyetem oda. És legfőképp nem állítom még én is a lányom hátába a kést, mikor most leginkább a támogatásomra van szüksége. Bocsi de nekem ez a véleményem!!!!!!
48. Anyky (válaszként erre: 47. - 5e470d6945)
2010. márc. 31. 14:20
A picire gondolj, és ne add fel! Amúgy egy jó kiadós sírástól megkönnyebbülsz, átmenetileg az is kell. Ki kell valahol engedni a gőzt.
2010. márc. 31. 14:03
Most bőgtem egy jót!!!!!!!!!............. A pici még lelkileg menthető, szerintem én már nem. Önbizalom 0, női mivolt 0, idegrenszer0, türelem0, majd megpróbálom magam összekaparni.
46. 5e470d6945 (válaszként erre: 36. - Anyky)
2010. márc. 31. 14:00
Köszike!!!Ha kell eladom a lelkem az ördögnek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
45. Gigi13 (válaszként erre: 44. - 02db590b2c)
2010. márc. 31. 13:51

Nagyon köszönöm, lányok! Igazán jól esik.., hogy együtt éreztek..

Én is veletek.. És.. nekem sokkal könnyebb feldolgozni, mert idegenről volt szó, ugye... Szorítok Nektek is, hogy sikerüljön..

Mégegyszer, köszönöm szépen..

44. 02db590b2c (válaszként erre: 41. - Gigi13)
2010. márc. 31. 12:20

Nem vagy/voltal ostoba liba!!!Mindenki hibazik neha.Te nagy arat fizettel ezert.Te max annyiban hibaztal(szerintem),hogy leittad magad,ami utanna tortent abban nem!!!

De nyilvan ha elore tudod,hogy igy vissza fognak elni a helyzettel,akkor te sem iszol annyit.Es megertem,hogy nem gondoltad,hogy ez fog veled tortenni.Abbol amit most leirtal nekem az jott le hogy aldozat voltal,mert attol,hogy te reszeg voltal meg senkinek sem volt joga ezt tenni veled!A reszegseg,meg az eroszak ket nagyon kulonbozo dolog!!!Ugyhogy szerintem nem vagy hibas,akarhany evesen is tortent ez veled.


Sajnalom,hogy anyukad igy latja a dolgokat!Azert en tuti egyutt ereznek a lanyommal,ha ilyen dolog tortenne vele,mindegy,hogy az o hibajabol e!

De ahogy elottem is irtak,probald meg lezarni a multat magadban,es nem haragudni tovabb magadra!Ezen mar sajnos nem tudsz valtoztatni.

43. Anyky (válaszként erre: 41. - Gigi13)
2010. márc. 31. 12:10

Megértem, hogy nem jelentetted fel a tanárokat. Én sem tettem volna ki magam a hosszas rendőrségi, majd bírósági procedúrának, ráadásul ők sokan vannak, mindenki úgyis ellened vallott volna, hogy te is akartad stb. Én azt vallom, ilyen tárgyalások során a nő maga jobban sérül, mint amennyire kárpótlást nyer egy esetleges ítélettel, már ha kárpótlást nyer, és nem felmentés a vége... Hogy édesanyád miért úgy reagált, ahogy, azt nem értem. De hát nem minden logikus ebben az életben.

Abban igazad lehet, hogy sokkal több ilyen eset létezik, mint amennyiről tudunk, hiszen sokan nem mondják el senkinek. Szomorú, de úgy gondolom, erre nincs megoldás, mert mint említettem, a jogi procedúrát sem találom szerencsésnek. Valahogy magában kell, hogy feldolgozza az ember, túllépjen rajta, és tudjon utána egészséges, normális párkapcsolatot létesíteni. Az viszont mindenképpen hasznos lehet, ha ilyen fórumokon kiadja magából az ember, kibeszéli a történteket.

42. Gigi13 (válaszként erre: 40. - Anyky)
2010. márc. 31. 12:01
köszönöm. Gondolhatjátok, azóta soha nem voltam részeg, csakis akkor engedem meg magam, h sokat igyek, ha biztos közegben, a szeretteimmel vagyok, biztonságban.. De ez már késő bánat..
41. Gigi13 (válaszként erre: 39. - 02db590b2c)
2010. márc. 31. 11:59

köszi.

a tanárok odaadták ennek a fasznak a szobájuk kulcsát, és amikor ez a f. meztelenül otthagyott a szobájukban, eszméletlenül, a szobatársamnak szóltak, hogy vigyen el.. hát így történt. Mégsem jelenthettem fel az egyetem tanárait (tesitanárok!), meg azután nem voltam már gyerek, szóval, nagyon szégyelltem magam, de anya is azt mondta, nem leheteke ennyire hülye, az én hibám. Ez esik az egészben a legszarabbul, mai napig, nem tudja nekem azt mondani anya, hogy, sajnál, mert nem ezt érzi, azt mondja, dühös rám, amiért ilyen ostoba liba voltam. Ez van. És azt gondolom, talán ilyen esetből lehet egy-pár.. csak a nők nem büszkélkednek vele.. A pasast egyébként láttam később az egyetem bálján, és jól tökön rúgtam... de, sovány vigasz, nemde.. - és megmondtam a vele flörtölő csajnak, hogy meneküljön, mert ez egy szemét... A pasi nem ismert meg, jött utánam, hogy mi bajom.

40. Anyky (válaszként erre: 38. - Gigi13)
2010. márc. 31. 11:55
Ha a véleményemre vagy kíváncsi, nem hibáztatlak, szerintem nem vagy hibás. Hányan leitták már magukat, mégsem történ ilyen becstelenség velük! Persze az kétségtelen, hogy többé nem fogod tudatlanra inni magad, hiszen akkor elveszik az önkontroll. De ne hibáztasd magad! A múlton már nem lehet változtatni, meg kell tanulni együtt élni vele, olyan, amilyen. Persze, tanulni lehet, sőt, kell belőle. Próbálj meg a jelenre, jövőre koncentrálni, s ne nagyon rágódj azon, mi lett volna ha... Annak nem sok értelme van! Az élet úgyis megbosszulja majd, megkapja, amit érdemelt, aki ezt csinálta veled. Lehet, erről nem fogsz értesülni, de bízz benne, hogy valahogy, valamiért nem alszik nyugodtan az illető, és elnyeri büntetését...
39. 02db590b2c (válaszként erre: 38. - Gigi13)
2010. márc. 31. 11:44

A te helyzetedre nehez egyertelmu velemeny irni.Bar en ugy gondolom,hogy akarmennyire ittas egy no vagy barmilyen okbol nincs egeszen tudatanal,gusztustalan dolog visszaelni a helyzettel.Ezek utan az a pasi vajon buszke volt magara,hogy igy "megkaphatott"?!Undorito!

Az,hogy te hibas lennel en nem mernem kijelenteni.Inkabb jobban kellett volna vigyaznod magadra,de hat nem tudhattad,hogy mire megy ki a jatek,es hogy ha mar nem leszel magadnal ilyen dolgok fognak tortenni.A tanarokat meg egyenesen enm ertem!Hogy a p.csaba aszisztalhattak egy ilyen dologhoz?Mert ha mar sikeresen le is ittad magad,ok legalabb vigyazhattak volna rad!Az lett volna a dolguk.

38. Gigi13 (válaszként erre: 34. - Anyky)
2010. márc. 31. 11:30

Igen, itt könnyebb beszélni erről nektek. Mert akivel így bánnak, az nagyon szégyenli, amit elkövettek vele szemben..

Engem érdekelne a véleményetek, hogy az én esetemmel kapcsolatban, szerintetek.. ez csak az én hibám volt?? Mert ezt a részét még nem sikerült helyreraknom magamban.. Köszi előre is, aki vélemyényt mond..

37. Gigi13 (válaszként erre: 35. - 5e470d6945)
2010. márc. 31. 11:25
Minél előbb lépd meg ezt az elköltözést, mielőtt még te és a pici maradandó lelki károsodást szenvedtek!!! Drukkolok én is, hogy mielőbb sikerüljön a "szökés".
36. Anyky (válaszként erre: 35. - 5e470d6945)
2010. márc. 31. 11:19
Remélem, valóban sikerül mielőbb megszabadulnod tőle! Drukkolok neked!
2010. márc. 31. 11:10
Végre tudok írni egy hozzászólást! (mert még ez sem egyszerű itthon). 9 éve vagyunk vagyunk együtt ebből kb 4 év volt a távkapcsolat ő Pest megyei volt én pedig Borsodi. Érdekes dolgai már akkor is voltak, állandóan féltékenykedett(persze ok nélkül) volt hogy megsértett és kicsúszott egy két nem odaillő szó a száján, de akkor ezzel nem igazán törődtem, mert nagyon szerettem és 1 talán 2 hétbe egy-két napot voltunk együtt, betudtam a távolságnak is. Állandóan hitegetett, hogy majd összefogunk költözni, ő nagyon szeret csak még a lehetőségek nem adottak. Már otthon a szüleimnél is tarthatatlan volt a helyzet mert dolgozni sem engedett el, mondván majd ott Pesten keresünk munkát mikor összeköltözünk,persze e miatt anyuékkal állandó veszekedések voltak (jogosan).Aztán nagy nehezen hozzáköltöztem, úgy éreztem rajta valahogy nem szívesen áll a dolgokhoz, de még akkor is csak azt bizonygatta mennyire szeret stb. aztán együtt dolgoztunk majd mindenáron gyereket akart, jeleztem, hogy én is csak még várjunk hiszen alig egy éve lakunk együtt, de terhes lettem.....és aztán jött a pokol mint aki 180 fokot fordult,elkezdett inni volt hogy megütött terhesen elindultam haza aztán hajonfogva rángatott vissza, hogy ez az ő gyereke...stb, mióta manóka megszületett elkezdődött a poklok pokla minden vagyok csak nem ember sehova nem járunk és nem is járhatunk,ugy bánik velem mint egy kivert kutyával mások előtt megaláz,a családomat is szapulja folyamatosan azok előtt meg olyan nyájas volt, hogy még a szüleim is azt mondták- hű milyen rendes fiú- állandóan mocskolódik piszkál a dolgaim között, és persze kiderült hogy van valakije, és csak megbocsátottam és megbocsátottam...... stb. A történethez még az is hozzátartozik, hogy anyósomékkal lakunk együtt, és ezeket az oltári cirkuszokat végighallgatva úgy csinálnak mintha meg sem hallották volna, csak ülnek és néznek és utána úgy szólnak a fiukhoz - kicsi fiam így kicsi fiam úgy- kell még mesélnem...ma nyugtatót szedek, ő pedig állandóan piás látom na akkor tudja csak igazán törölgeti belém a lábát, ha pedig józan és felmerül a hazaköltözésem ténye hallani sem akar róla és fenyeget, hogy elpereli a gyereket és kicsinál tönkretesz... azt hiszem eddig tűrtem....elég...csak 170 km-re megoldani egy hazaköltözést??....mindenesetre sutyiba tudok a szüleimmel beszélni és úgy tűnik megoldják nekem a problémát...nagy meglepi vár rá...
1 2 3 4 5 6

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook