Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Te mit tennél ha a párod állandóan lelkileg bántalmazná a 15-éves lányotokat? fórum

Te mit tennél ha a párod állandóan lelkileg bántalmazná a 15-éves lányotokat? (beszélgetős fórum)


1 2 3
83. dafke
2011. dec. 10. 23:09

Hogy lehetne az a "párom", aki bántja a gyerekemet, testileg vagy lelkileg, akárhogy??

Amúgy diszkréten megveretném.

2011. dec. 9. 16:44
letekerném a fejét.
2010. máj. 16. 08:55
Az én anyám élettársa,folyton ezt csinálta velem!Nem napi szinten,de ha jöttek,mindig belepiszkált a lelkivilágomba!Ha én anya lennék,mehetne a picsába az a férfi,aki bántaná a gyerekemet!
2010. máj. 16. 08:45
Azt gondolom nem sok új gondolattal tudom gazdagítania fórumot de én egy olyan családban éltem élek ahol ez hétköznapi. Ugyan már 18 vagyok ( lassan ) és megtanultam milyen összeszorult gyomorral hazajönni, de neked mégis azt tanácsolom hogy hagyd el a párod. Én úgy gondolom, hogy ha egy édesanyának gyermeke lesz onnantól kezdve a gyerek az első nem az esetleges szeretet szerelem. Természetesen tudom, hogy ez a lépés nehéz anyukám nem tudta elhagyni az apámat de ez az egész gyerekkoromra rányomta a bélyegét hidd el ez egy gyereknek maga a pokol. Én anorexiás vagyok nem mondom hogy összefügg az egész a psichologus szerint igen, mert ha valakit mindig ba**ogatnak ( elnézést) akkor kettő dolgot fog tenni vagy aztmondja hogy menj a francba és az utcára megy inni és féktelenül bulizni egy idő után mindent elutasít vagy azt mondja hogy akkor is meg fogok felelni! és anorexia vagy depresszió vagy minden leselkedik rá ami a túl nagy elvárások miatt alakul ki egy gyermekben. És ráadásul még az anya iránti szeretete is eltűnik egy idő után, mert ez egy bizonyos színtű árulás. Na jó nem szabad erős kifejezéseket használni hiszen lehet nem helytállóak de én így éreztem. Tudja a gyerek ha az anya nem védi meg hiába kedves hozzá mindig no egy szó mint száz, légy erős:) ne hagyd hogy olyan élete legyen mint nagyon sok beteg fiatalnak.
2010. márc. 26. 20:19

A lányomat igyekezném minden idegszálammal megvédeni, hiszen most már nagyon érzékeny korban van és milyen apa/férfikép lesz benne??? Aztán a hímneművel is elbeszélgetnék de nagyon komolyan!! A gyerekünk az első, akiért felelősek vagyunk!!

Ha csak a "párod" (bocsi az árnyalt kifejezésért), esetleg nem leplezni akar egy esetleges érzést?? Szóval tisztázni a helyzetet mindenképpen, nincs joga az életeteket megkeseríteni.

2009. ápr. 20. 11:54
Azért mielőtt elválnék, elmondanám neki, hogy megutáltuk és rendes apára, férje vágyok.
77. 093599874c (válaszként erre: 76. - Klenca)
2009. ápr. 20. 11:52
Nagyon igazad van. Legyél kitartó, sok erőt kívánok hozzá. Meglesz az eredménye, nagy nyugalom, béke, meghitt családi hangulat. És mindez pótolni fogja -remélem- az esetleges anyagi kiesést.
76. klenca
2009. ápr. 19. 15:16

Elolvastam a hozzászólásaitokat, s most jöttem rá, hogy miért haragudtam annyi éven át az anyámra: A saját kényelme érdekében nem mert konfrontálódni az apámmal, aki rendszeresen lelki terrorban tartott.


Tegnap este egy hasonló jelenet szem- és fültanuja voltam, de akkor az apuka a saját lányaival veszekedett.

Mondta, hogy ő tartja el a családot, így az van, amit ő akar...

Igazából csak a tv-ben focit akart nézni, egyedül, úgy, hogy senki ne zavarja.


Én eldöntöttem, hogy megadom neki ezt a szabadságot, s nem tántoríthat el semmi a válástól. Sem a pénzhiány, sem más dolgok.

Nem nőhetnek fel a lányok állandó frászban.

75. kedike
2008. aug. 1. 17:47

Nekem pont 15 évesen kellett elköltöznöm anyámtól, mert a férje nem bírta elviselni a jelenlétemet. És én voltam akinek mennie kellett.

Bár eltelt azóta 15 másik év, de még mindig elborul az agyam, ha eszembe jut néhány dolog. Fizika bántalmazás ritkán volt, max a fejem volt a leveses tányérba verve, mert csúnyán néztem, de a lelki terror azért mindennapos volt. És egy olyan embertől aki idegenként furakodott be hozzánk.

2008. júl. 16. 12:21
Ott hagynám,mert első a gyermekem mindenki előtt
73. Aksika
2008. júl. 16. 03:56
Ott kell hagyni,sajnos ebben a cipőben jártam én is.Állandóan belekötött a gyerekbe mindig azt leste,hogy hol talál rajta fogást,sajnos elég sokáig húzodott ez nálunk,bár csak nevelő apja volt de úgy megbántam,hogy nem vetettem előbb ennek véget.
2008. júl. 14. 12:22
Nem lenne már a párom. A lelki terror kegyetlenebb, mint a fizikai. Nem tudnék szeretettel fordulni egy olyan ember felé, aki terrorizál egy vele szemben kiszolgáltatott helyzetben lévőt. Gondoskodnék róla, hogy ugyanazt érezze, amit a gyerekem érzett miatta.
2008. júl. 12. 16:08
ÉN MIT TENNÉK? NEM KÉRDÉS...MÁR RÉGEN NEM ÉLNE VELÜNK, DE MÉG A GATYÁJÁBÓL IS KIFORGATNÁM!!!!
70. Strucy
2008. jún. 2. 21:50

Most láttam meg ezt a fórumtémát.Őszintén szólva teljes mértékben ismerem ezt a helyzetet.Cska én már lassan 19 leszek,most érettségizem.Legtöbbször iszonyat nehezen viselem.Ha szabad ilyet kimondani,és akárhogy is mondják sokan, hogy ezt ne tegyem,én már nem szeretem az apámat.És tett érte rendesen.Kis koromban ez még csak szigorúságnak tűnt,és nem mondhatnám, hoyg bármiben hiányt szenvedtem,tehát akkor nem tűnt fel.Aztán ahogy nőttem főleg mikor eljött a pubertás,ez rendesen visszaütött.Nem tudom, hogy ez e az oka, hogy állandóan a jóval idősebb pasikat nézem ki magamnak,de szerintem ez lehet a háttérben.És ez például sok problémát okozott.Sok veszekedést,rengeteget.És nálunk is előfordulnak apofonok.Régebben mégtöbb volt.Most csak nagy ritkán.Talán nyáron ütött meg utoljára.De volt, hogy belém rúgott és meg is tépett.Ilyen csak egyszer fordult elő.És ez azért történt mert elhagytam a pénztárcám és az övtáskám.Szóval nagyon jól tudom milyen az érzelmi zsarolás,az állandó elégedetlenség,ordítozás...

Most vagyok ott, hogy elmehetnék jövőre.Csak elég nagy célt tűztem ki magam elé, hogy állatorvos leszek,és nehéz bekerülni.Cska azt az egy helyet jelöltem be,így vagy maradok,vagy megyek.Nem bírnám ha maradnom kellene.Az állandó pesszimizmus,mások lehordása,szinte egy nyugodt perc sem...Immár 19 éve lassan..

69. senico
2008. jún. 2. 16:50
Nagyon sajnállak Titeket! Próbáld meg megvédeni a lányodat és rengeteget beszélgetni vele, hogy ő nem tehet semmiről, és egyáltalán nem igazak a dolgok, amiket a párod állít róla. Mostanában olvastam a Mérgező szülők c. könyvet, hallotál már róla?
68. sodrak
2008. ápr. 3. 14:08
megvédeném vagy ha kell, el is hagynám a "páromat"
2008. márc. 27. 13:38

Jéé, anya, Te vagy az?? Najó, nem...

De detto ez volt a helyzet velünk is... engem elüldöztek otthonról

2008. márc. 14. 23:50
megvedenem
65. o.andi
2008. márc. 8. 13:28

Soha sem hagynám hogy a gyerekemet bántsák...igen is az anyjának kell megvédeni a gyerekét!!

Amig él!!!

szerintem ez nem is kérdés!!!NEKEM

2008. márc. 8. 12:40

Ja, és addig lépj, amíg szegény kislány még egyáltalán hazamegy a hétvégére.

Nem akarlak bántani, tényleg, sőt sajnállak, de nem félsz, hogy a hétvégére talál magának jobb elfoglaltságot, esetleg inkább valami rossz társaságba keveredik, barátnőknél, barátoknál alszik, hiszen ha jól értem, nemrég óta kollegista.

2008. márc. 8. 12:30

És ez az "édesapa" nem fél attól, hogy a kislányának egyszer lesz egy jó nagydarab pasija?

De tudod mit, ilyen pasi mellett nekem lenne egy jó nagydarab pasim. Méghogy nem mehetek sehová.

Egyértelmű (bár nem ismerem) hogy nem tisztel téged, és nem úgy szereti a lányát, ahogy kellene egy apának.

Néha az én párom is próbálja játszani a szigorú apát, amit meg is köszönök neki, amíg jogos.

De amikor azt kérdezte tőlem, hogyan bűntessük meg a lányomat a 3-asért (amikor a lányom tudott a doliról, de nem volt kedve tanulni rá- tehát valamilyen szinten jogos a kérdés), azt mondtam, pont úgy, ahogy a tegnapelőtti 5*-ért megdícsérted. Nem jó a gyereknek a túlzott terror, nekem sem volt mindig kedvem tanulni anno.


Egyébként apucika milyen tanuló volt? Ne is mondd, sejtem. Rossz, épp ezért nem szeretné, ha a lánya is rossz tanuló lenne. Mondjuk, nem hiszem, hogy ez a történet erról szól.

A lányomat az édesapja is csak egyszer ütné meg mondvacsinált dolgokért. Úgy tökön rúgnám, ahogy tettem ezt egyszer egy hasonszőrű emberrel. Ezen kívül van még forró levesem fenyegetésnek, sőt vasalni is szoktam, az is elég forró.

Egyáltalán nem vagyok híve az erőszaknak, de szerintem elrettentésnek nem rossz megmutatni, hogy veled ezt nem teheti meg.

Szeretem, és tisztelem a férfiakat, kivéve az ilyen gyáva fajtákat, akik visszaélnek a testi adottságaikkal, és a gyengébbik nemen vezetnek le minden szart.


Nehogy már azt hidd, hogy nélküle nem tudnál boldogulni! Dehogynem, csak bátran! Nekem nem kellene, min. a gyerek kedvéért megpróbálnám megváltoztatni, ha nem megy, szevasz! De előtte én is jól megverném, nem lehet bűntetlenül pofonokat osztogatni.

Tudod, Chuck Norris féle körbepörgő forgórúgás kukira, és amikor eléggé elgyengült és meghatódott, egy kis vese meg egyebek.

2008. márc. 4. 16:21
Ezt nálam csak egyszer tenné meg, akkor is csak a feléig jutna. Aztán csak egy kívánsága lenne, hogy bárcsak meg sem született volna.
2008. márc. 4. 15:28

Biztos,hogy nem hagynám!

Inkább szakítanék vele,de a lányom nem hagynám!

2008. márc. 4. 14:41
kiállnék a lányom mellett , nehogy már lelki beteg legyen egy ilyen..... miatt!!!
2008. febr. 20. 13:48
Menjen az ilyen a fenébe! Ne hagyd, hogy lelki beteget csináljon a gyerekedből!
58. I 35
2008. febr. 20. 13:12
Azt hiszem repülne,de hogy előtte behúznék neki egy párat,az biztos.
2008. febr. 19. 22:07
NEm lenne a párom...
2008. febr. 19. 22:06
Ott hagynám, a helyedbe a lányod legyen fontosabb ne egy ilyen ember.
55. nila
2008. febr. 19. 21:56
Valószínűleg már nem lenne a párom ...
2008. jan. 15. 20:44
Hogy mit tennék? Nos, vannak válogatott módszereim. Először is a fitymájánál kezdve kifordítanám a bőréből. Aztán szépen lassan gondolkoznék a következő lépésen.
1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook