Babát tervezünk és a párom megaláz (beszélgetős fórum)
Szia nagyon szepen koszonom a megertesed es az irasod. Igen teljesen minden igy van ahogy irtad .
Van pszichologusom kb 6-7 honapja. Sokat segitett ezert erzem magam egyre erosebbnek de meg o sem jott ra hogy miert sajnalom meg v miert vagyok tul jo szivu stb stb . Igeen tudom hogy jobb helyzetben vagyok mint rengeteg mas no es erre is nagyon sokat gondolok hogy basszus amit en mar az elozo ket kapcsolatomba atelten az pokil volt ahhoz kepest ez tokeletes es mas nok miket elhetnek meg . Barcsak tudnek rajtuk segiteni.
Visszaolvastam és megdöbbentem. Olvasni is fájdalmas volt. Az első gondolatom az volt, hogy menekülj, amilyen gyorsan csak tudsz.
Ugyanakkor megértem a nehezítő körülményeket, amik miatt még benne vagy.
1. Egyedül vagy. Nincs egy támogató család, baráti kör, akik melletted állnának, így sokkal nehezebb neked, de tarts ki és hagyd a francba ezt az férfit, mert hidd el, hogy erősebb vagy, mint gondolod.
2. Írod, hogy kedves, segítőkész ember vagy. Gondolom, odaadó, érzékeny és empatikus is. Az ilyen típusú embereket könnyebb kihasználni, mint azokat, akik önzőek, hiszen "natúrban" sokat adnak magukból. Ez egy kincs, vigyázz rá, ne osztogasd fűnek-fának.
3. Beletettél 6 évet a kapcsolatba, nem akarod elveszíteni. Ezt úgy hívja a pszichológia szakirodalma, hogy "elsüllyedt költségcsapda". (sunk cost fallacy). Ezen alapul az is, amikor a kaszinóban valaki vesztésre áll, de újra megpörgeti a rulettet, hogy "most biztos a piros jön". Ezen alapul a rengeteg vállalkozás, amikor nem bírnak kiszállni, csak nyomják bele a pénzt, mert sajnálják, amit beletettek és nem gondolnak arra, hogy ha kiszállnak, jobban járnak. Ezen alapul az, amikor 10 éve vagyunk egy munkahelyen, de még mindig az előléptetésre várunk. Valószínűleg lélekben te is ebben a csapdában vergődsz.
4. A gyerek utáni vágy arra késztet, hogy maradj, talán azért, mert félsz, hogy nem találsz mást, de ilyen apát nem akarsz a gyerekednek, az tuti.
A párod verbálisan bántalmaz téged, megaláz, nem segít semmiben. A leírásból tiszta sor, nem kérdés. Minél tovább tűröd, annál rosszabb lesz. Minden bántalmazó, alkoholista, drogos leígéri a csillagos eget is az égről, ha el akarja érni a célját. Ha párszor elhiszed, oké. Ha sorozatosan elhiszed, az nagyon nem oké.
Csak azt tudom tanácsolni, hogy keress egy jó pszichológust, aki segít megérteni, hogy miért sajnálod meg. Miért nem tudsz vigyázni magadra.
Hívd fel a Nane egyesületet. Ők bántalmazott nőknek segítenek. Van ingyenes telefonszám a honlapjukon és önsegítő csoportokat is szerveznek. Szükséged lesz valakire, aki megerősít, hogy ki tudj lépni és ne tudja visszakönyörögni magát az az ember, aki nem képes méltó társad lenni.
Jobb helyzetben vagy, mint sok bántalmazott nő, akinek nincs lakása, nincs munkája, stb. Ne engedd, hogy tönkretegyen.
És végül, de nem utolsósorban: ez a viselkedés nem a te hibád, nem a te szégyened. Kizárólag a férfié.
Sok erőt kívánok és drukkolok, hogy megszabadulj tőle.
Boldog nem vagyok es ezt o is tudja. Volt ido mikor boldog voltam mellette de mar nem. Es mar mondtam is neki… de annyi nincs benne h megkerdezze h mi a baj v miert nem vagy barmi.
Igen szerintem is csak ezert tunik jonak de erre csak most jottem ra .
Hat sajnis igen be akard tudni miket eltem at…. Tul jo szivu vagyok es tul naiv voltam mindig. Es mivel egyedul vagyok a vilagba hamar ragaszkodok es nagyon szeretek sajnos.
Magamat kene neznem…. De ma is akartam neki mondani h menjel el vagy h talalt e akkir helyet maganak mert mikor ez megtortent ugye elkuldtem. De ranezek es megsajnalom de hogy miert azt nemtudom
Szerintem csak azért tűnik jónak mert ahogy te magad írod is:az előző kapcsolataid rosszabbak voltak.Az nagyon nem jó,ha csak azért ragaszkodsz hozzá.Elgondolni is szörnyű lehet miket tapasztalhattál meg az előzőktől..
Nem érzed magad jól vele ez látszik az írásaid alapján(ami nem is csoda).A döntés a tiéd,magadat nézd,te hogyan érzed magad.
Igen, ez is jellemző az effajta bántalmazóknál.
Eleve, "kedvelt" szokásuk, minden csúnya eset után látványosan játszani a bűnbánót, minden erejükkel megpróbálni kiengesztelni a partnert, fogadkozni, hogy megváltoznak, és egy darabig tényleg hitelt érdemlően játsszák is a jó fejet. Csak addig, és csak olyan mértékben, hogy ezzel elérjék, amit akarnak.
És, igen, ha a partner szakít, akkor mindent bevet, hogy visszakönyörögje magát. Kérleléssel, lelki zsarolással, mézesmázossággal, és hitelt érdemlőbben játssza a jó fejet, mint korábban valaha is. Nem szabad hinni neki, nem szabad engedni, mert akkor újrakezdi az egész játszmát.
Úgy gondolom én is, hogy okosabb dolog nem nyelni évekig.
Azonban a fórumindító nyilván nincs pszichésen túl jól, gondolom, az átélt megaláztatások eredményeként esetleg padlón az önbecsülése, ezért nem (sem) az ítélkezés a legjobb, amit jelen helyzetben tenni lehet.
Ráadásként az ilyen bántalmazó emberek nem az első napon, vagy az első héten kezdenek el így viselkedni! Ha így tennének, könnyebb lenne azonnal felismerni és idejében otthagyni őket.
Az ilyen notórius partnerbántalmazók az udvarlás időszakában eszméletlenül romantikusak, gálánsak, lovagiasak és mindenestől elbűvölőek. Bántalmazni általában csak akkor kezdenek, amikor a másik fél már teljesen beléjük bolondult és elkötelezte magát.
Ez nem érdem kérdése, azt hiszem. Nem is értelemé.
Van, aki élete során annyira hozzászokott ahhoz, hogy tűrnie kell, mert azt kellett tapasztalnia: még mindig ez a kisebbik rossz, hogy sajnos természetesnek veszi.