Az Etna kitörése, veszélyei

A kitörés során az Etna délkeleti kráteréből indultak ki a robbanások, melyek miatt jelentős mennyiségű hamu és láva került a levegőbe. Május 13-án este a kitörés intenzitása elérte csúcspontját, ekkor két kisebb lávafolyam indult el a vulkán déli és keleti lejtőin, lassan közelítve a völgyek felé. Bár a lávafolyamok nem érintettek lakott területet, a vulkáni hamu ráhullott a közeli településekre, például Zafferana Etneára, fekete porral borítva be az épületeket.

Az Etna kitörései ciklikus jellegűek: rövid, néhány órás robbanásos epizódokat 3-5 napos nyugalmi időszakok választanak el egymástól. A mostani aktivitás a vulkanológusok szerint a Hawaii-típusú robbanásos kitörések közé tartozik, látványos, de mérsékelten veszélyes eseményekkel.

Június elején az Etna ismét kitört, fekete füstöt bocsátva ki, amely akár 6400 méter magasra is felszállhatott. Az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet szerint a kitörések intenzitása növekszik és a szeizmikus aktivitás is magas szinten van. Bár a kitörések általában nem érintik közvetlenül a lakott területeket, a hamufelhők és a lávafolyamok veszélyt jelenthetnek, különösen a turistákra, akik kifejezetten a kitörések megtekintése miatt látogatnak a vulkánhoz.

Az Etna vulkán pajzsvulkán jellegű, több kráterrel rendelkezik, amelyekből különböző irányokba indulhatnak lávafolyamok. A lávafolyások legnagyobb kockázata a hegy keleti lejtőjén található, ahol több település is fekszik, így a lakosság és az infrastruktúra jelentős veszélynek van kitéve.

Az Etna kitörései két fő típusba sorolhatók:

Stromboli-típusú kitörések: Enyhén robbanásosak, lassú lávafolyásokkal, amelyek általában csak pár száz méter hosszúak. Ezek a kitörések új hamu- és piroklasztkúpokat hoznak létre vagy a meglévőket építik tovább.

Robbanásos paroxizmusok: Ezek nagyobb intenzitású, rövid ideig tartó robbanások, amelyek több kilométer magasra lövellik a vulkáni anyagot, beleértve a hamut és a lávafoszlányokat. Ezek a kitörések nagyobb veszélyt jelentenek és sajnos egyre gyakoribbá váltak az elmúlt években.

A vulkáni hamu nemcsak a környező településekre hullik, hanem a levegőben is veszélyt jelent, különösen a légzőszervi problémákkal küzdők számára. A hamufelhők emellett a repülőjáratokat is befolyásolhatják, ahogy azt a 2025-ös kitörések során is tapasztalták, amikor a Catania repülőtér forgalmában fennakadások voltak a rossz látási viszonyok miatt.

Az Etna történelme során számos jelentős vulkánkatasztrófa történt, amelyek emlékeztetnek a vulkán kiszámíthatatlan erejére és a környező lakosság veszélyeztetettségére. Bár az Etna viszonylag kiszámítható vulkánnak számít, a múltban is előfordultak súlyos kitörések és földrengések, amelyek komoly károkat okoztak. A vulkán kitörései során a lávafolyamok gyakran áttörtek a hegy oldalán lévő településeken, elpusztítva házakat, infrastruktúrát és mezőgazdasági területeket.

Az elmúlt 150 évben a környék népessége jelentősen megnőtt, így a vulkáni veszélyek hatása is fokozódott, mivel a modern infrastruktúra érzékenyebb a lávafolyamok és a földrengések okozta károkra.

A legnagyobb kockázatot a keleti lejtőn fekvő települések jelentik, ahol a lávafolyamok leggyakrabban haladnak át. A vulkanológusok folyamatosan térképezik és elemzik a lávafolyások várható útvonalait, hogy jobban felkészülhessenek a jövőbeni kitörésekre és csökkentsék a károkat.