Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Amikor közeledik a 70... fórum

Amikor közeledik a 70... (beszélgetős fórum)

Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Amikor közeledik a 70...

1 2
45. Babi11 (válaszként erre: 44. - Kicsi Fecske)
okt. 5. 11:52
tetszik
okt. 4. 14:47

Hanka Kedves!

Érdekes de többször belefutottam az írásaidba, bármilyen néven is írtad azokat. (Akár Hanka, Joanna51, Dory,  Noraaa, stb.) Többször akartam reagálni, de keveset vagyok itt, inkább a levegőn vagyok, amit ajánlok szívből neked is. Valamint, ezt sokan megtették itt, bátorítva téged a változtatásra. Azt gondoltad talán, ha több néven írod ki a bajaidat, még könnyebbnek érzed magad?! Sok fotót is raktál ki mindig a családodról, ezért remélem, valakinek a három gyereked, nyolc unokád közül, talán elmondhatod a gondjaidat, bajaidat. A sok nickneved a negatív írások miatt maradt meg bennem. Meg egyébként sem regisztél ki, de főleg azért, mert mindig a halál, a keserűség, a sok-sok panasz hatotta át soraidat.


Azt hittem, ahogy telik az idő, a sok vigasztaló és pozítív hozzászólás meghozza hatását és javít a keserűségeden, magadbafordulásodon. Tudom, hogy ez nem megy "parancsszóra", de gondoltam hátha javult a helyzeted?! 

De úgy látom nem! Most újfent a halál gondolata foglalkoztat, arról írsz minden írásodban, cikkedben (Megalkudtuk, Már nincs időm, Szórásos temetés  stb.). Vagy, az öregek otthonának a keresése, hát nem volt egy üdítő olvasmány. (Jó, hogy ezekről a családod nem tud!) Mert ettől van jobb elfoglaltság! És kell is, hogy legyen,  de ezt neked is keresned kell! Főleg a vidámabb témákat.Fiatal vagy még ahhoz, hogy állandóan a halállal, az elmúlással foglalkozzál, Normális esetben mindenki foglalkozik vele, de nem betegesen. Fejtsél rejtvény, de én például szeretem a csendet is. Van amikor a csend többet mond el, mint sok felesleges szó. Szóval, nincsenek már kötelezettségeid sem, nem csörög az óra, szeressél nyugdíjas lenni! Sokan szerettek volna, de nem lehettek azok! Én szeretnék az lenni!


Annyi minden szép van az életben, próbálj meg szétnézni magad körül. Olyan sokan és szépen leírták itt a fórumtársaid, hogy milyen boldogok, hogy eljött számunkra a nyugalmat, örömet okozó nyugdíjas élet és bizonyára úgyis van. Nem kell időre kellni, nem kell megfelelni a főnökök kénye-kedvének, nem kell rohanni. A nyugdíjas magának osztja be az idejét. Van aki olvas, van aki köt, van aki varr, próbáld meg te is! Kerékpározzál, vagy valami hasonlóban próbáld megtalálni az örömödet, nyugalmadat.  Menjél sokat sétálni, annál is inkább, hogy a túlsúlyodról is írtál sokat, akkor meg pláne kell mozognod, és nem ülni és szörfözni a neten. A testet is ki kell kapcsolni, nemcsak az agyunkat! Kapcsolódj ki a jó levegőn a természetben. Legyenek mindig céljaid is. Ne nagy dolgokra gonolj, csak mindig kicsi, általad is teljesíthető dolgokra. Próbálj meg vidámabb lenni, nem keseregni a múlton ( azon morfondírozni, hogy mi lett volna ha, meg ki halt meg, mit kellett volna másképp csinálni.)

A sorsod kerekét úgysem fordíthatod vissza, fogadd el a jelent! Ne kesereg állandóan a múlton!Az sem jó, ha még mindig panaszkodással vezeted le a napjaidat, mert így nem tudsz túllépni a gondjaidon. Próbálj meg kevesebbet netezni, mozdulj ki a lakásból, járj és nézelődjél, menetközben beszélgessél emberekkel, máris boldogabb leszel estére, meglásd.

Tiszta szívvel kívánok néked sok boldog perceket, napokat, éveket, és életet!

43. fincsi5 (válaszként erre: 27. - Maruszja)
szept. 23. 06:51

Érdekes, én is haláleset után jöttem, bár nekem Anyum halt meg, ami köszönőviszonyban sincs a te fájdalmaddal.

Nekem is csak a Hoxa tudta elterelni a figyelmemet.

42. tumbo (válaszként erre: 41. - Hanka101)
szept. 22. 12:43
gondatlanságára.hát szerintem is.
41. Hanka101 (válaszként erre: 24. - Fincsi5)
szept. 22. 11:50

Azt hiszem ezt én is aláírom.KI TUDJA MI JÓN MÉG??

Tehetetlenül tengődni idegen emberek gondjára bízva, ami még csak gyerek cipőben se jár MO-on.

Na azt nem , inkább a korai halál.

40. tumbo (válaszként erre: 39. - A_Tiéd__)
szept. 5. 08:59
másnak meg az élete volt a kapálás,mint az anyámnak.
39. a_Tiéd__ (válaszként erre: 1. - Hanka101)
szept. 5. 08:48
Sajnos ezen nincs mit szépíteni. Kell ilyen jellegű dolgokat olvasni. Van öregkori depresszió is pont az elmúlásról,öregedésről. Ilyeneket olvass. (ezzel nem azt akarom mondani,hogy depis vagy csak,hogy hátha találsz valami kapaszkodót)családba van aki 70 lesz,és Ő is nagyon kivan,pedig jó egészségnek örvend.ez az utolsó állomás a tényleges öregkorhoz.Ungár Anikó most lett 70,olvasd Őt,hallgasd meg,bár őt azért kímélte rendesen az élet.
38. Memeske (válaszként erre: 37. - Memeske)
szept. 4. 10:07
15kg fogytam vannak még célok ;)
37. Memeske (válaszként erre: 1. - Hanka101)
szept. 4. 10:05
Nagyon jól írtad ,és ilyenkor jó életmódot váltani! 4x vagyok benne,igaz 75felé megyek itt van már de voltam az alján ,és igen is nincs és nem szabad feladni!Nekem is vannak céljaim,és megszólnak a saját testvéreim mert nem vagyok banya típus. Nem is leszek! Ritkán jövök ide nethez ,de se baj ...mindenkinek kitartást és HAJRÁ!!!!
36. Babi11
szept. 1. 13:30
"A kor nem kór" mondja Gunagriha (dr.Fülöp Sándor ) előadásában
35. fincsi5 (válaszként erre: 33. - Tumbo)
aug. 31. 08:34
Vannak helyzetek, mikor tényleg Isteni csodának tekintünk helyzeteket.:)
34. syria (válaszként erre: 25. - Hanka101)
aug. 30. 11:19
Mert sokan vannak, akiknek érdeke mások nyomora. :(
33. tumbo (válaszként erre: 25. - Hanka101)
aug. 30. 09:20
én ateista vagyok.de mikor a gyerekem 18 évesen kilépett a busz mögül,elütötte egy autó,már nem tudom hány métert röpült,de hiszem,hogy valaki vigyázott rá.mikor Pestről fölhívott a kollégiumi tanár,megismertem a hangját,tudtam,hogy baj van,én is hiszek abban,hogy előre meg van írva a sorsunk.
32. fincsi5 (válaszként erre: 31. - Globus)
aug. 30. 08:59
DD
31. globus (válaszként erre: 30. - Fincsi5)
aug. 30. 08:09
Te anyjuk! Ha valamelyikünk meghal, én beköltözöm a városba.
aug. 30. 08:06

Van erről egy vicc, legyen itt kis mosoly is:

Nem tudjuk ki hal meg előbb, de én a sarokról fogom hordani az ebédet. D

aug. 24. 12:44

Minden tiszteletem a tiéd , egy gyermek elvesztése szinte mindenkit padlóra küld.

De csak "majdnem" itt vagy te élő példa, Én sosem lennék rá képes.

28. Napsugár8 (válaszként erre: 27. - Maruszja)
aug. 21. 06:19
Ahogy mondani szokták: Így kell ezt csinálni. :))
aug. 20. 23:25

Jövőre leszek 70. El sem hiszem, nem érzem. Bár előfordul, hogy itt fáj, ott fáj, de utána mégis minden okké. Sajnos lányunk 12 éve elhunyt, nincs unokánk se. 57 évesen jöttem nyugdíjba, majd az egyik ismerősöm jóvoltából ide a Hoxára. Azt hiszem, hogy a Hoxa az életemet mentette meg, mert érdekelt. Elkezdtem dominózni, már rég óta az első vagyok.Már annyira nem érdekel, mint kezdetben. Éjszaka nem kelek fel miatta. Aztán Hoxa találkozókat szerveztem, pontosan nem tudom, de talán 14-et. Jól sikerült valamennyi, megismerkedtünk, beszélgettünk, tapasztalatokat cseréltünk. Utána elkezdtem képeket gyártani. Majd jött a face és most ott vagyok főként aktív. 2 zenei csoportot vezetek. A mai napig járok koncertekre, főleg NEOTON-ra, mert ők a kedvenceim. Ha minden igaz szept. 8-án meggyek legközelebb. Nagyon sok barátot szereztem, mindig ír valaki. Lelki szemetes lettem, ha úgy vesszük, de önként vállaltam.Mindenkinek segítek, tanácsokat adok aztán vagy megfogadják, vagy nem. Sose unatkozom. Van egy kis havanese kutyusunk, kettő volt, de 4 hónapja az egyik meghalt. Szívbeteg volt szegénykém. Most ez, aki van a mindenünk, de már Ő is 9 éves. Imádjuk! Gyerekünk, unokánk, Ő a mindenünk! Sétálunk vele. Néha 100 évesnek érzem magam, néha meg bakfisnak. Szeretem a viccet, a humort. Hát ennyi! Szivesen barátkozom.

Jó éjszakát mindenkinek!

26. globus (válaszként erre: 24. - Fincsi5)
aug. 20. 11:09

Ne viccelj, nincs semmi bajod. Legalább 30 szép éved van még :)

Az "itt fáj-ott fáj" nem ér.

25. Hanka101 (válaszként erre: 24. - Fincsi5)
aug. 20. 11:07

Azt hiszem rettegni felesleges, mert úgyis meg van már írva a sorsunk előre.Próbáljuk irányítani:de azt hiszem hiába. Miért ott lépett le egy gyerek a busz mögül a járdáról.???Miért pattant ki egy szikra az ócska kályhából, amíg anyuka kilépett 5 percre KI mondja meg?

Miért ölik egymást az emberek??Miért éheznek és fáznak????

24. fincsi5 (válaszként erre: 22. - Hanka101)
aug. 20. 08:09
Én sajna rettegek a 70-től, de csak addig tervezem lenni. Max. 73, mert félek, mi jönne elesetten.
23. Napsugár8 (válaszként erre: 22. - Hanka101)
aug. 18. 11:50
Persze, megértjük, sőt tudjuk is, hogy nem könnyű. Ilyen idős korban már szinte mindenki küszködik ilyen-olyan bajjal, betegséggel. De éppen ezért, keressük a szépet, keressük azt az elfoglaltságot, ami a lehető legjobban eltereli figyelmünket a napi bajainkról. Hidd el, annyival könnyebb elviselni mindazt, amin már változtatni nem tudunk. Próbáld meg, neked is sikerül! Legyen szép napod, legyen szép hétvégéd.
aug. 18. 11:42

Hello


Köszönöm mindenkinek, aki méltatott arra, hogy elolvassa a cikkemet .Tudom csak azok értik meg igazán, akik valóban közel állnak ehhez a korhoz.

Persze, sokkal jobb eset ha valaki egészségesen éri el, mint sok nyavajával . DE ebben sem mi döntünk.

Én magam is sokkal többet járnék a távol élő gyerekeimhez, látogatnám a színházat és koncerteket.

Sőt a Balázs Fecó koncertet nem is tudtam kihagyni.

aug. 15. 17:36
Nekem már csak 3 évem van a hetvenig. De minden kornak megvan a jó és rossz oldala. Beletörődtem, hogy már nem bírom úgy az iramot mint eddig.Nem zavar ha egy nap csak egy ablakot tudok megpucolni. A halál eszembe jut, mert elég sok komoly nyavalyát sikerült begyűjteni. De rájöttem panaszkodni se jó, nem érdekli az embereket. Ezt érdemes a dokinál megbeszélni. A net egy új ablakot nyitott ki az emberek felé. Lehet beszélgetni, új dolgokat tanulni, zenét hallgatni.Képet szerkeszteni. Egyszóval 70 fele is van élet , csak rajtad múlik, hogy milyen.
20. domimama (válaszként erre: 19. - Papája)
aug. 15. 10:53
Igazad van.
19. papája (válaszként erre: 18. - Domimama)
aug. 15. 09:17

Oh, a lényeget kihagytam, én is épp így gondolom, mint Te, hogy

"Szeretek nyugdíjas lenni, szeretném nagyon sokáig élvezni."

Sokszor gondolom, hogy érdemes volt 40 évig dolgozni, hogy ezt a csodát megéljük, fiatalon nyugdíjasok lehessünk.

aug. 14. 21:49

Többen írtok a készülésről, fiatalok vagyunk még arra. Szerencsés valaki, vagy sem, sok múlik rajtunk. Nem szabad tunyulni, befordulni, csak a 4 fal között maradni. Lenni kell célnak, terveknek, az sokat segít. Alig töltöttem be 30. évemet, napi 3 órát töltöttem szüleimmel, fürdettem, etettem, beszéltem, olvastam, ápoltam édesanyámat (4hónapon át naponta), míg egy este úgy jöttünk haza, talán most beszéltünk vele utoljára, így is volt, meghalt édesanyám. Mindez másfél évvel nyugdíjba vonulása után történt. Az ő korosztály még 55 évesen ment nyugdíjba. Én már a 64-ikbe lépek és 3 és fél éve nyugdíjas vagyok, de nem sokat unatkoztam még. Amikor a gyerekeim születtek, nem voltam GYES-en, mert házat építettünk, majd a második gyerek születésekor meghalt a férjem, egyedül maradtam egy 4 éves kislánnyal és egy 4 és fél hónapos kisfiúval. Így dolgoztam, bölcsődébe hordtam őket 6 hónapos koruktól, egy jó dolog volt, szüleim segítsége és hogy óvónő vagyok. Amikor eljöttem nyugdíjba, azt mondtam a gyerekeimnek, most bepótoljuk ami kimaradt. Húsz évet kértem a teremtőtől, hogy most sokat együtt lehessünk. Van 4 unokám, nagyon sokat vagyok velük.

Olvasok, rejtvényt fejtek, írok, beszélgetek, de szeretem a csendet is. Terítőt hímeztem, szeretek varrni, és kicsit tudok is. Szívesen főzök, sütök, alapítványnak vagyok elnöke, bírósági ülnökként is dolgozom. Szívesen szörfözök a világhálón, örülök, hogy nem csörög az óra, "nincsenek munkahelyi kötelezettségeim, nincs főnököm". Azt csinálok amit akarok, és akkor amikor én akarom. Szeretek nyugdíjas lenni, szeretném nagyon sokáig élvezni. (van betegségem, de nem panaszkodom) Jártam külföldön, repültem, fürödtem a tengerben, kerékpározom a településen belül. Igyekszem sokat lenni a levegőn. Ezt másoknak is jó szívvel tanácsolom.

aug. 14. 19:14
Kiegészítés az alábbi íráshoz: tehát a szimpatikus pedig tehet bármit (akár árthat is komoly dolgokban) idővel megbocsátást nyer..
16. PanniBp. (válaszként erre: 15. - Papája)
aug. 14. 19:11
Szia, szerencsés vagy, vannak barátaid, kedves szomszédaid. Akad akinek ezek nem adatnak meg, s nemcsak amiatt, mert Ő nem akarja. A szomszédok a gyerekek, unokák szeretetéért áhítoznak, a munkatársak zöme elfáradt az évek alatt, a női barátnők (?) 2-3 témán túl képtelenek beszélgetni. Az emberek nagy részét nem érdekli hogy vagy, szükséged van-e bármire, azok különösen nem, akiket anno kisegítettél a bajból. "Ilyenek az emberek" szokták mondani... De miért ilyenek? Azt tapasztalom, tehet bármit az, aki nem szimpatikus, tehet bármit (akár árthat is komoly dolgokban) idővel megbocsátást nyer. Bocsánat e gondolatokért. Szubjektív vélemény.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook