Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Amikor közeledik a 70... fórum

Amikor közeledik a 70... (beszélgetős fórum)

Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Amikor közeledik a 70...

28. Napsugár8 (válaszként erre: 27. - Maruszja)
ma 06:19
Ahogy mondani szokták: Így kell ezt csinálni. :))
tegnap 23:25

Jövőre leszek 70. El sem hiszem, nem érzem. Bár előfordul, hogy itt fáj, ott fáj, de utána mégis minden okké. Sajnos lányunk 12 éve elhunyt, nincs unokánk se. 57 évesen jöttem nyugdíjba, majd az egyik ismerősöm jóvoltából ide a Hoxára. Azt hiszem, hogy a Hoxa az életemet mentette meg, mert érdekelt. Elkezdtem dominózni, már rég óta az első vagyok.Már annyira nem érdekel, mint kezdetben. Éjszaka nem kelek fel miatta. Aztán Hoxa találkozókat szerveztem, pontosan nem tudom, de talán 14-et. Jól sikerült valamennyi, megismerkedtünk, beszélgettünk, tapasztalatokat cseréltünk. Utána elkezdtem képeket gyártani. Majd jött a face és most ott vagyok főként aktív. 2 zenei csoportot vezetek. A mai napig járok koncertekre, főleg NEOTON-ra, mert ők a kedvenceim. Ha minden igaz szept. 8-án meggyek legközelebb. Nagyon sok barátot szereztem, mindig ír valaki. Lelki szemetes lettem, ha úgy vesszük, de önként vállaltam.Mindenkinek segítek, tanácsokat adok aztán vagy megfogadják, vagy nem. Sose unatkozom. Van egy kis havanese kutyusunk, kettő volt, de 4 hónapja az egyik meghalt. Szívbeteg volt szegénykém. Most ez, aki van a mindenünk, de már Ő is 9 éves. Imádjuk! Gyerekünk, unokánk, Ő a mindenünk! Sétálunk vele. Néha 100 évesnek érzem magam, néha meg bakfisnak. Szeretem a viccet, a humort. Hát ennyi! Szivesen barátkozom.

Jó éjszakát mindenkinek!

26. globus (válaszként erre: 24. - Fincsi5)
tegnap 11:09

Ne viccelj, nincs semmi bajod. Legalább 30 szép éved van még :)

Az "itt fáj-ott fáj" nem ér.

25. Hanka101 (válaszként erre: 24. - Fincsi5)
tegnap 11:07

Azt hiszem rettegni felesleges, mert úgyis meg van már írva a sorsunk előre.Próbáljuk irányítani:de azt hiszem hiába. Miért ott lépett le egy gyerek a busz mögül a járdáról.???Miért pattant ki egy szikra az ócska kályhából, amíg anyuka kilépett 5 percre KI mondja meg?

Miért ölik egymást az emberek??Miért éheznek és fáznak????

24. fincsi5 (válaszként erre: 22. - Hanka101)
tegnap 08:09
Én sajna rettegek a 70-től, de csak addig tervezem lenni. Max. 73, mert félek, mi jönne elesetten.
23. Napsugár8 (válaszként erre: 22. - Hanka101)
aug. 18. 11:50
Persze, megértjük, sőt tudjuk is, hogy nem könnyű. Ilyen idős korban már szinte mindenki küszködik ilyen-olyan bajjal, betegséggel. De éppen ezért, keressük a szépet, keressük azt az elfoglaltságot, ami a lehető legjobban eltereli figyelmünket a napi bajainkról. Hidd el, annyival könnyebb elviselni mindazt, amin már változtatni nem tudunk. Próbáld meg, neked is sikerül! Legyen szép napod, legyen szép hétvégéd.
aug. 18. 11:42

Hello


Köszönöm mindenkinek, aki méltatott arra, hogy elolvassa a cikkemet .Tudom csak azok értik meg igazán, akik valóban közel állnak ehhez a korhoz.

Persze, sokkal jobb eset ha valaki egészségesen éri el, mint sok nyavajával . DE ebben sem mi döntünk.

Én magam is sokkal többet járnék a távol élő gyerekeimhez, látogatnám a színházat és koncerteket.

Sőt a Balázs Fecó koncertet nem is tudtam kihagyni.

aug. 15. 17:36
Nekem már csak 3 évem van a hetvenig. De minden kornak megvan a jó és rossz oldala. Beletörődtem, hogy már nem bírom úgy az iramot mint eddig.Nem zavar ha egy nap csak egy ablakot tudok megpucolni. A halál eszembe jut, mert elég sok komoly nyavalyát sikerült begyűjteni. De rájöttem panaszkodni se jó, nem érdekli az embereket. Ezt érdemes a dokinál megbeszélni. A net egy új ablakot nyitott ki az emberek felé. Lehet beszélgetni, új dolgokat tanulni, zenét hallgatni.Képet szerkeszteni. Egyszóval 70 fele is van élet , csak rajtad múlik, hogy milyen.
20. domimama (válaszként erre: 19. - Papája)
aug. 15. 10:53
Igazad van.
19. papája (válaszként erre: 18. - Domimama)
aug. 15. 09:17

Oh, a lényeget kihagytam, én is épp így gondolom, mint Te, hogy

"Szeretek nyugdíjas lenni, szeretném nagyon sokáig élvezni."

Sokszor gondolom, hogy érdemes volt 40 évig dolgozni, hogy ezt a csodát megéljük, fiatalon nyugdíjasok lehessünk.

aug. 14. 21:49

Többen írtok a készülésről, fiatalok vagyunk még arra. Szerencsés valaki, vagy sem, sok múlik rajtunk. Nem szabad tunyulni, befordulni, csak a 4 fal között maradni. Lenni kell célnak, terveknek, az sokat segít. Alig töltöttem be 30. évemet, napi 3 órát töltöttem szüleimmel, fürdettem, etettem, beszéltem, olvastam, ápoltam édesanyámat (4hónapon át naponta), míg egy este úgy jöttünk haza, talán most beszéltünk vele utoljára, így is volt, meghalt édesanyám. Mindez másfél évvel nyugdíjba vonulása után történt. Az ő korosztály még 55 évesen ment nyugdíjba. Én már a 64-ikbe lépek és 3 és fél éve nyugdíjas vagyok, de nem sokat unatkoztam még. Amikor a gyerekeim születtek, nem voltam GYES-en, mert házat építettünk, majd a második gyerek születésekor meghalt a férjem, egyedül maradtam egy 4 éves kislánnyal és egy 4 és fél hónapos kisfiúval. Így dolgoztam, bölcsődébe hordtam őket 6 hónapos koruktól, egy jó dolog volt, szüleim segítsége és hogy óvónő vagyok. Amikor eljöttem nyugdíjba, azt mondtam a gyerekeimnek, most bepótoljuk ami kimaradt. Húsz évet kértem a teremtőtől, hogy most sokat együtt lehessünk. Van 4 unokám, nagyon sokat vagyok velük.

Olvasok, rejtvényt fejtek, írok, beszélgetek, de szeretem a csendet is. Terítőt hímeztem, szeretek varrni, és kicsit tudok is. Szívesen főzök, sütök, alapítványnak vagyok elnöke, bírósági ülnökként is dolgozom. Szívesen szörfözök a világhálón, örülök, hogy nem csörög az óra, "nincsenek munkahelyi kötelezettségeim, nincs főnököm". Azt csinálok amit akarok, és akkor amikor én akarom. Szeretek nyugdíjas lenni, szeretném nagyon sokáig élvezni. (van betegségem, de nem panaszkodom) Jártam külföldön, repültem, fürödtem a tengerben, kerékpározom a településen belül. Igyekszem sokat lenni a levegőn. Ezt másoknak is jó szívvel tanácsolom.

aug. 14. 19:14
Kiegészítés az alábbi íráshoz: tehát a szimpatikus pedig tehet bármit (akár árthat is komoly dolgokban) idővel megbocsátást nyer..
16. PanniBp. (válaszként erre: 15. - Papája)
aug. 14. 19:11
Szia, szerencsés vagy, vannak barátaid, kedves szomszédaid. Akad akinek ezek nem adatnak meg, s nemcsak amiatt, mert Ő nem akarja. A szomszédok a gyerekek, unokák szeretetéért áhítoznak, a munkatársak zöme elfáradt az évek alatt, a női barátnők (?) 2-3 témán túl képtelenek beszélgetni. Az emberek nagy részét nem érdekli hogy vagy, szükséged van-e bármire, azok különösen nem, akiket anno kisegítettél a bajból. "Ilyenek az emberek" szokták mondani... De miért ilyenek? Azt tapasztalom, tehet bármit az, aki nem szimpatikus, tehet bármit (akár árthat is komoly dolgokban) idővel megbocsátást nyer. Bocsánat e gondolatokért. Szubjektív vélemény.
15. papája (válaszként erre: 13. - Guruljka)
aug. 14. 15:22

Az én bakancslistám egészen hétköznapi.

Végre lett szép virágoskertem.

Végre olvashatok eleget, nézhetem a kedvenc tudományos csatornáimat, szépíthetem a házunkat.

Varrhatok, kézimunkázhatok, sétálhatok, heverészhetek, beszélgethetek a szomszédokkal.

Hála az új telefonos rendszernek, korlátlanul "ingyen" telefonálgathatok.

Lényeg, az csinálhatok, amit akarok és nem amit a munkahely elvárt tőlem.

A munkám emberek között, zajlott, emberekkel való szoros kapcsolat, sok utazással.

Most élvezem a csendet, a 4 falat. Persze most is jut nyaralás, unokázás, de legjobb otthon.

14. Napsugár8 (válaszként erre: 13. - Guruljka)
aug. 14. 14:10

Valóban nem mindenütt fér bele az igazi bakancslista a kasszába. Ha beleférne, én már 6x körbe utaztam volna a világot keresztbe-hosszába.

De örülök, hogy reggel nem csörög a vekker, örülök, hogy nem azon kell nyomni magam, hogy a szombat-vasárnap, vagy sokszor csak a vasárnap van, amikor meg kell itthon csinálni minden házimunkát, amikor azt mondhatom, hogy most nem főzök, mert... szóval lehet annak a bakancslistának az aprópénzes verzióját is megírni. És még úgy is széppé lehet tenni.

13. Guruljka (válaszként erre: 12. - Papája)
aug. 14. 13:45

Ennek azért vannak anyagi feltételei is.

Én a nyugdíj mellett ugyanígy dolgozni fogok, remélem, egészségileg megtehetem majd.

12. papája (válaszként erre: 11. - Napsugár8)
aug. 14. 10:04

Hallgattam egyszer egy előadást, amiben elmondták, hogy a nyugdíjas kor az önmegvalósítás kora. Amire nem jutott idő munkás éveink alatt, arra kerítsünk most és élvezzük az életet amennyire és ameddig lehet.

Most ezt bakancslistának hívják, de a lényeg ugyanaz.

aug. 14. 09:32

A 35 éves érettségi találkozónkra (akkor voltunk kb. 55-57 évesek) üzente az o.főnökünk. (ő már arra személyesen nem jött el):


"Ekkorra már elértük azt a kort, hogy szakmájában szinte mindenki eljutott arra a csúcsra, amelyre lehetőségei, tehetsége engedte.

A családból is már igencsak kiröppentek a gyerekek.

Eljött az idő, hogy mindenki visszagondoljon, fiatal korában milyen álmokat dédelgetett, mit is szeretett volna egész életében csinálni, de a mókuskerék... hát eljött az idő, és kezdjük el!"


No most így a nyugdíjas évek elején, közepén, akármikor itt van erre még a második lehetőség!


Gondoljunk vissza fiatalkori álmainkra, és ha nem is akkora lendülettel, ha nem is akkora mértékben, de csináljuk, legalább kezdjük el, és ami még erőnkből, egészségünkből, időnkből telik, hát csináljuk! :)))

aug. 14. 09:13
A 70 év nem egy öreg kor. Persze ha valaki az életét elherdálta, elitta, vagy most jut eszébe, mi mindent hagyott ki, annak nagyon nehéz pótolni. DE az elmúlás is része az életnek. Nem szabad rá gondolni. Kell sétálni, normálisan étkezni, és vigyázni az egészségre amennyire lehet.
9. syria (válaszként erre: 7. - Simple)
aug. 14. 08:42

A halálra sose korai felkészülni, mert senki nem lehet biztos abban, hogy lesz-e másnapja; csak nem kell betegesen csinálni.

Számodra azért furcsa, mert még távol lehetsz a 70-től.

Igen: vannak olyan 80-90-100 évesek, akik lepipálnak sok 40-50 évest. De nem tudhatod, hogy milyen áron, mert nem reklámozzák, hogy itt fáj, meg ott fáj, ilyen, meg olyan bajok vannak. Ők is utálják, hogy az évtizedek alatt a testük brutális változáson ment keresztül, ami megnehezíti, jelentősen lassítja a megszokott módon élést, viszont képesek a megváltozott helyzethez alkalmazkodni (nem könnyű!!!), ezért tudnak derűsek maradni.

aug. 13. 20:13

Nagyon jól írtad, lassan közeledünk egy életkor felé, és igen sok minden változik átalakul, de mindig van valami amiért ne gondoljunk arra, hogy mi lesz. Mikor következik be, mert minden napnak van értelme!

Szép napokat, jó egészséget kívánok!

aug. 13. 19:35
Szerintem 70 évesen nagyon korai még a halálra készülni. Akiket ismerek és 70 évesek, frissek, fittek. Persze nem hagyják el magukat, vannak céljaik amiért érdemes élni. Van aki 80 évesen még maratont fut... Nekem kicsit furcsa ez a cikk.
aug. 13. 19:02
Igen, ez valahogy tényleg így van. Bár nekem még inkább 60, mint 70 és unokám sincs még, de ezek ismerős gondolatok.
5. papája (válaszként erre: 1. - Hanka101)
aug. 13. 10:52

Olyan szépen és jól leírták a többiek, hogy én csak kiegészítem a magam véleményével.

Igen, közeledik, el sem hiszem, mert nem érzem magam annyinak, mint amennyi vagyok. Persze van bajom, de örülök neki, hogy "csak"ennyi. Amíg egészség van, addig vagyunk fiatalok. Messze vannak a gyerekeim, - 180 km. és 3000 km. Testvérem szüleim nem élnek, de mellettem van a legdrágább a férjem. Úgy érzem, amíg Ő itt van, addig fiatal vagyok, addig ÉLEK, talán utána csak vegetálok.

Igen, lassabb, fáradtabb, kövérebb vagyok, de vagyok. minden szülinapomnak örülök, hogy megéltem - osztálytársaim sokan már elmentek.

Örülök mindennek, ami van, körülvesz, amit még észreveszek.

Sok fiatal 70éves van közöttünk és fiatalos 80-as. 90 évesen is sokan tevékenyek és Bálint Gazda 100 évesen.

Örüljünk a 70-es éveknek, mert ez talán az utolsó szép évtizedünk, utána jön az öregedés.

4. Napsugár8 (válaszként erre: 1. - Hanka101)
aug. 13. 10:28

Talán nézőpont kérdése. Amikor eljöttem nyugdíjba 9 évvel ezelőtt, előttem az lebegett, hogy most jött el az az idő, amikor úgy tölthetem a napjaimat, ahogyan nekem tetszik.


És bár még egy hónap, és a 71-et is átlépem, még mindig nem gondolok az elmúlásra, még mindig találok olyan célt, elfoglaltságot, amellyel ki tudom tölteni a napjaimat.


Az életünk során összegyűjtött tapasztalatok, tanítások, sikerek és kudarcok továbbadásával még sok-sok fiatalnak tudunk segíteni.

Ne fordulj be, ne várd, ne keresd még a végét. Az majd eljön, amikor már valóban itt lesz idő. Addig pedig igyekezz minél több szép napot teremteni önmagadnak és a körülötted élőknek. Használd ki a még rendelkezésre álló időt. Az élet szép, csak lásd meg benne a szépséget. A reggeli napfényt, a madárcsicsergést, az áldott májusi esőt, mely símogatja bőrödet... keresd a szépet!

aug. 13. 10:04
Köszönöm, hogy megírtad a cikket! Kétszer is elolvastam és csak megerősítette bennem, amit eddig is tudtam. Bizony van mit tanulnunk az idősektől, akik csenden teszik a dolgukat. Nem hangoskodnak, nem elégedetlenkednek és nem akarják megváltani ezt a romlott világot. Pusztán csak élni szeretnék az életüket, amíg lehet. Tanuljunk tőlük sok mindent, de elsősorban emberséget! Jó egészséget kívánok őszinte szeretettel kedves Hanka néni!
aug. 13. 09:43
Nem volt jó olvasni:(
aug. 13. 09:35
Lelassulsz, elfásulsz, nehezen állsz fel, nyögve ülsz le, UTÁLOM. Valahogy pedig tudomásul kell vennünk, hogy nem pöröghetünk 100-zal vagy épp 1000-rel. Kezdünk kimenni a divatból, egyre kevesebb a barát és a gyerekeid is ritkábban kérdezik meg "hogy vagy"?

Ugrás a teljes cikkre: Amikor közeledik a 70...

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook