Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Álom-átjáró fórum

Álom-átjáró (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Álom-átjáró

1 2
2010. okt. 8. 21:10

Sziasztok!


Sajnos nem találtam olyat topicot, ami teljesen megfelelne annak amiről kérdezni szeretnék.

Talán ez van a legközelebb ahhoz amiről kérdezni szeretnék.

Mostanában egy két furcsa dolog történt. Illetve történik.

Kora reggel mikor még nem térek teljesen magamhoz, vagy pedig este lefekvéskor éber és alvás állapota között, félálomban hangokat hallok. Ez hol női , hol férfi hang. Zengőek, mintha egy kis torzítót raknának rá. Mivel félálomban vagyok nem mindig emlékszem arra, hogy mit mondanak. De arra viszont emlékszem, hogy nem pozitív dolgokat és az érzés mindannyiszor bennem marad. Volt olyan, mikor sikolyra riadtam fel, vagy máskor pedig szidnak, káromkodnak. Tegnap az utolsó férfi hang maradt csak meg: " Csak vesztegeted az időnket ". Olyan idiótán néz ki ahogy leírom... Nem is tudom mit gondolok igazából.

A nővérem, akivel hiszünk ezekben a spirituális dolgokban azt mondja álmodom. Na de mindig? És tudom, hogy nem álmodom, vagy pedig csak magamat győzném meg? Akkor és ott teljesen valóságos. Ráadásul akkor hasonlót kellene álmodnom aznap éjjel, de nem ehhez hasonlóról szólnak.

Érzékeny lelkű ember vagyok, hiába is próbálom ezt a végsőkig eltitkolni, az biztos, hogy nem vagyok bolond. Normális háttér van mögöttem, szeret a családom és a barátaim, úgyhogy nagyon lelki eredetű dologra se tudok gondolni, hacsak nem valahol mélyen van eltemetve bennem valami bánat.

Elég ijesztő, hogy ilyen negatív dolgokra ébredek...Egyik este azt sem tudtam, hol vagyok, pedig a saját ágyamban ébredtem. Ez még egy dolog.. De közben azt a kérdést dünnyögtem, hogy ki vagyok én...? Hát ezt is elég furcsának találtam.


Remélem tudtok nekem valamit mondani,

előre is köszönöm a segítséget.

41. Lhara (válaszként erre: 40. - Lhara)
2010. szept. 30. 16:53

Ez lenne az...


Megint valami tapasztalás...

A folyamatok áradattá szélesednek időnként parttalan medrükből kitörve. Ismét a felszínre tört egy felismerés: "Az időtlenből horgonyvet az időbe régmúlt tetteink árnyéka, hogy a tudás élhessen."


A tekintet


Finom puha… meleg. Színe kicsit erős, de mégis nyugalmat áraszt. Barna… barna ló és kis csikó. Azonnal megveszem. Este kéjesen takarózom bele, és békét remélve alszom el.

Reggel jó kedvűen összehajtom… és jön az újabb este. Kedves, új takaróm az ágyamra lebbentem. Teszem a dolgom, de hűvösséget érzek, mintha hideg, nyirkos falhoz dőltem volna. – De hisz… mögöttem az ágyam… Megfordulok. Különös tekintettel mered rám az anyaállat. A kicsi szomorú. Mit tettem? Én… tettem? Mellkasom toroktól csípőig jéghideg kard pengéje metszi. Én? Érzem, igen, én voltam. És már esdekelnék a legszentebb bocsánatért. A film lefagy.

Csak a megfagyott jeges kép. Néz. Néz… metsző tekintettel. A kicsi szomorú. Szívem markoló makacs-konok érzés… elfordulok. Lelkem már egyszerre óhajtja a bocsánatot és száll a közöny mélységes kútjába. Már nem nézek a szemébe. A takaróm se olyan védelmezőn meleg. De nem cserélem el… sosem cserélném el másra. Kell nekem ez… ez az érzés. Sokat ér… Viselem és érzem nem teher. Bírom, de súlya nagy. Kell… mint horgony… röptöm íve hétről hétre kisebb. Nem kérdezek… nem keresem a leállt film folytatását. Örök kíváncsiságom sem jelez. Agyam zúgja: Tudd meg! Bent mégis nagy csend van, mintha már semmi új nem volna számomra a folytatásban. Csak az agyam egyre gyengülő szava… néha-néha visszhangzana. S szólnak az imádott hangzatok…

„Figyelmezz és figyelmeztessenek örökkön örökké régmúlt bűneid.”

40. Lhara (válaszként erre: 39. - Mandy88)
2010. szept. 30. 16:48

Vannak ilyen "ritmikussá váló" írásaim. Már korábban észrevettem, hogy általában a rövidebb, Esszenciálisabb mondanivaló kezd el egyszer csak váratlanul "zenélni".

Hoxa sajnos túl rövidnek tartotta épp egy másikat, ami erre példa. De... tudod, mit ide másolom... Biztosan nem lesz gond belőle...

2010. szept. 28. 13:02

Hát, nagyon érdekes álom az biztos!

És milyen versszerűen írtad le.. Szinte már ittam a szavakat:D:D

38. Lhara (válaszként erre: 37. - Pirinyóka66)
2010. szept. 20. 13:55
Egyébként valóban érdekes álom.
37. pirinyóka66 (válaszként erre: 36. - Lhara)
2010. szept. 20. 11:40

Meglepődtem, hogy ez rajtam van, nem tudtam róla.

Nem, nem foglalkoztat erősebben, mint bármelyik másik, csak úgy érdekességként írtam le magunknak :-).

36. Lhara (válaszként erre: 35. - Pirinyóka66)
2010. szept. 20. 10:16

Mire gondoltál legelőször, amikor elgondolkodtál ezen?... ja , és milyen érzést kelltett ez a gondolat?... és milyet maga az álom? Rossz nem nagyon lehetett, ha színesben álmodtad. Eleven, világos színek voltak? A szimbolika szinte mindenkinél másként értelmezhető. Persze, ha úgy érzed érdemes efelől boncolgatni... majd meglátod. Ha elég erősen foglalkoztat ez az álmod, minden meg fogsz tudni.

Nehogy félreérts, magam sem vagyok álomfejtésben jártas.:))) Ha valami miatt fontos, hogy megtudd, mindenképp a tudomásodra fog jutni, ha eljött az ideje, ha nem, akkor hiába keresed, lehet, hogy sosem találod meg az értelmét. Türelmesen várd ki, hogy mi történik.

2010. szept. 19. 21:54
Na és a legújabb álmom milyen? A lazán bal boka-jobb térden tartásban a bal lábszáram belső felén láttam egy gyönyörű színes tetoválást, csónakkal, pálmafákkal. Kíváncsian várom hova is visz az álom-átjáró :-)
34. Lhara (válaszként erre: 26. - Fe939)
2010. szept. 19. 11:12
Ezt magam is így gondolom, érzem... "hitemmel tudom".
33. ca9e4fb9e4 (válaszként erre: 32. - Lhara)
2010. szept. 17. 17:52
Mindig ugyanaz... Ahhoz hasonlít az érzés, ami hozzá fűz, mint mikor nagyon jól érezzük magunkat lubickolás közben.
32. Lhara (válaszként erre: 30. - Ca9e4fb9e4)
2010. szept. 17. 17:31
Ez fejlődő álom volt, mint az én repülős álmom, vagy állandó (mindig ugyanaz)?
31. Lhara (válaszként erre: 30. - Ca9e4fb9e4)
2010. szept. 17. 17:28
Valóban. Tudatosan némiképp csekély erre az esélyünk... ehhez mindenkor egyfajta tudatállapot változást kell megélnünk. Én az álmok értelmezésére is leginkább azt a metódust tartom megfelelőnek, amit pld. a tarot v. bármyely más kártya húzás esetében. Mégha nem értünk a kártyák értelmezéséhez, akkor is, mindenképp keletkezik egy érzés... gondolat a kihúzásukkor. No, az a megfelelő értelme mindig, mert a kihúzást megelőzően volt bennünk egy kérdés, v. "szándék", ami befolyásolta, hogy mit fogunk húzni, a kártyával pedig megadtuk magunknak a választ.
2010. szept. 17. 05:51

Izgalmas ez a dolog az álmainkkal... Vissza-visszatérő álmom volt gyerekként egy képek nélküli álom... Egy JÓ álom... Mintha víz vett volna körül, amely hol elsimult körülöttem, hol pedig összefodrozódott... S mondom: képek nélkül, csak a közege, s a hangulata...

Persze megpróbáltam én is "értelmezni": a magzatvízben töltött időre révedhetett vissza a tudatalattim ilyenkor...?

Vajon...? Hisz az első éveink eseményeire sem tudunk visszaemlékezni...

29. Lhara (válaszként erre: 28. - Pirinyóka66)
2010. szept. 15. 22:52
Ezt a fajta szabadságot mindig érdemes megtartani magunknak... úgy tapasztaltam eddig.
2010. szept. 15. 10:02

Sziasztok, ideröppentem Hozzátok a gyermekkori visszatérő álmom révén :-), melyben az akkori harmadik emeleti otthonunk erkélyéről zuhantam le nagyon sokszor. Zuhanás, repülés váltakozva. Volt amikor félelmetes volt, sírásra, zsibbadtságra, félelemre ébredtem, de volt mikor nagyon élveztem, boldoggá tett és sajnáltam, hogy vége. Most így felidézve újra érzem a rég elmúltakat, teljesen jólesően.

Gyermekként senkivel nem tudtam erről beszélni, - mára már akadnak társak :-), nem is foglalkoztam velük. Annál többet tizenegy-két éve. De nem mániákusan, mindenáron megértésre törekedve, hanem meghagyva annak szabadságát, hogy semmit sem értek, semmit sem tudok, de hiszem, hogy minden a megfelelő helyen a szükséges hatást fejti ki. Ha tudom rögtön értelmezni jó, hanem akkor is jó.

2010. szept. 14. 11:04

Én ilyen síkon már nem merülök bele a történetbe, de ettől függetlenül lehet, hogy igazad van. Nekem is úgy alakult az életem, hogy sose azt csinálom, mint amit szeretnék, sajnos.

Természetesen ezt nem azért írom, hogy a magam igazát bizonygassam, csak megjegyeztem. Az álmoskönyvben is le van írva amit te írtál: hogy nem mindenkire vonatkoznak egyformán a szimbólumok. :)

26. fe939 (válaszként erre: 24. - Mothertiger)
2010. szept. 11. 22:22
Mothertiger, szerintem nem mindekire egyforman ervenyesek az almokban levo szimbolumok, es konnyen lehet, hogy mikor almodsz, valoban szoktal repulni asztralis szinten....szoval az almok konnyen keveedhetnek, valamint mint kulonallo dolgok, konnyen keverhetoek ossze asztralis cselekvesekkel.
25. Lhara (válaszként erre: 24. - Mothertiger)
2010. szept. 11. 15:47
Ebben bizony van valami...! Az életem igencsak erről szólt... Alkalmazkodni, alkalmazkodni, alkalmazkodni... Eközben meg mindent csinálhattam, csak azt nem, amit szerettem volna... legtöbbször annyira lefojtva, hogy már a gondolataimból is kiürítette a vágyaim az az élet, amit élnem kellett. A klönböző természeti tipológiák is ezt mutatták... sorsszerűen erre a fajta életre tett alkalmassá a habitusom, amire születtem... ezt a feladatot kellett ebben az életemben teljesítenem. Tán sikerült. Úgy sejtem.
2010. szept. 11. 10:48
Nekem is van ilyen "koncentrálok és repülök"-álmom. Az én álmoskönyvem szerint repülni annyit jelent, hogy nem azt teszed, amihez kedved van, kreativitásod nincs kihasználva. Mást vagy kénytelen csinálni, mit amit szeretnél.
23. fe939 (válaszként erre: 22. - Lhara)
2010. szept. 9. 20:01
Koszi:)
22. Lhara (válaszként erre: 21. - Fe939)
2010. szept. 9. 16:44
Talán minden hozzászóló nevében is mondhatom: Szívesen látunk.
21. fe939
2010. szept. 9. 16:14

Sziasztok:)


Lhara, a te hozzaszolasaidat olvasgatva lattam, hogy van ez a forum, es ,,bekopogok":) Engem is nagyon erdekelnek az almok, van roluk alapos, de persze valtozo, javulo felfogasom...ugyhogy neha en is irnek ide, ha lehet:)

20. Lhara (válaszként erre: 18. - Ca9e4fb9e4)
2010. szept. 9. 12:03
Igen érdekes, hogy sosem ijesztett a zuhanás, sem egyéb aspektusa még apró gyermekkorommban sem. Inkább egy idő után jóleső kíváncsisággal vártam, hogy jöjjön és, amikor észrevettem, hogy valahogy mindig tovább álmodom, azt is, hogy milesz legközelebb amivel kiteljesedik méginkább a történet vagy a halovány, homályos részletek hol és mivé alakulnak. Talán biztonsággal állítható: ez egy fejlődő, pozitív álom. Csupa jó érzést adott.
2010. szept. 9. 05:01

Javítás:

amive = amibe

2010. szept. 9. 05:00

Nagyon szép leírása az álmodnak, Lhara. Érződik, hogy gyakorlott "íródeák" vagy! Ami engem a legjobban megkapott, az a színek orgiája... S amive végül is beleolvad mindegyik: a FÉNY...

Szokták mondani, hogy "semleges" álom nincsen. Az álmaink vagy jók, vagy rosszak... EZ egy JÓ álom Neked, igaz?

17. Lhara (válaszként erre: 16. - Lyrian)
2010. szept. 8. 12:28

Így lehet... hisz tudattalanul valóban kiszorult az eddigi vizsgálódásaim látószögéből az álomfejtés. Viszont amit meg kellett tudnom általuk, azt mind meg is tudtam eddig.


Minden úgy van ahogyan kifejtetted.

16. Lyrian
2010. szept. 7. 14:44

Drága Lharám!


Az álmokat tudni, mit is jelentenek, csak te tudod megtanulni. Mindenki életében mást és mást jelentenek. Ha álmodsz, figyelni kell utána minden rezzenésre, ha újra álmodod, az ismétlésekre. Előbb-utóbb talán meg tudod fejteni az álmaidat, de ha rám hallgatsz, akkor álmodd őket tovább, tudatlanul... ne kutasd a jelentéseket... sokkal fájdalmasabbak tudnak lenni, mint hinnénk...

15. Lhara (válaszként erre: 14. - Csicsi25)
2010. szept. 4. 10:25

Pedig mégis mondasz valamit... Az írásból ugyan nem derül ki valóban, de ahogy a Te soraidat olvasom, felmerült bennem néhány gondolat. Pl.: ebben az aspektusban, amit említesz, rám is jellemző a repülés-magasság "kor-előrejelző" mivolta... Ezt pedig valahogy úgy tudom értelmezni, hogy az álmomban nagyon sokáig az a bukdácsolós repülés volt jellemző, ami mindig az emelkedésbe fordult, de mégsem szálltam igazán magasra sosem... ez pedig szinkronban van az életem alakulásával. Rengetegszer voltam igen komoly beteg, de mindig valahogy kimásztam belőle, mielőtt elért volna a végzetem. Most pedig már több, mint tíz éve, hogy egyre feljebb tudom tornászni az egészségem - még az allaergiámtól is megszabadultam - és általában jobban érzem magam, mint huszo- vagy a harmincas éveimben, vagy akár a gyermekkoromban bármikor.

Lehet, hogy mégis magas korra számíthatok? Hiszen ez az álmom többé nem ismétlődött meg miután a leírtakban szereplő módon nagyon magasra szálltam és ezt pont akkoriban álmodtam, amikor az egészségem is javulni kezdett. Vagy éppenhogy hirtelen lesz vége egyszercsak az életemnek, mert az álmomban egyszer csak huss, elszálltam a fényességbe? Kíváncsivá tettek a felmerült gondolataid.

2010. szept. 3. 14:54

Sziasztok!


Apukám mesélte, hogy az ő édesapja (a nagypapám :) álmodott rendszeresen arról, hogy repül. Szerinte a repülés - minél magasabbra tud repülni - hosszú életet jelent. Állítólag a nagymamám álmában alig tudott repülni, meg is halt fiatalon. A nagypapám mindig magasra repült, ő nyolcvan-valahány évig élt.


Persze Lhara nem pont erről írt, nekem csak ez jutott róla eszembe.


Érdekes viszont, hogy nekem gyerekkoromban volt utoljára ilyen repüléses álmom, azóta sem. És nincsenek visszatérő álmaim sem. De volt már olyan álmom, amit tényleg jó lett volna tovább álmodni és ébredés után tovább szőttem a történetet :)

13. Lhara (válaszként erre: 12. - Sutyi111)
2010. szept. 3. 13:46
Ez az álmom egészen kis koromtól kísért végig... talán írtam is, de épp ezért nem igazán emlékezhetek, de volt más, hamarabb elmaradt visszatérőm is, ami ijesztő volt és nagyon rosszul ébredtem uttána rendszeresen. Amire gondolok, az is kikoromban volt.
1 2

Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook