Aki szereti a verseket, idézeteket csatlakozzon! (beszélgetős fórum)

Aranyosi Ervin: ˝Az aradi vértanúk emlékére

Szabadság, mit legyűrt a zsarnok.

Egy nép mely gyászol, s ünnepel!

Temetni jöttünk és siratni,

de e nép többet érdemel!

A gőg, s a túlerő legyőzött,

de büszke népünk fennmarad!

Ők tizenhárman ott nyugosznak,

nem népünk sírja lett Arad.

Ha hűvös, őszi éjszakákon,

a csillagokat kémleled,

tizenhárom ragyogó csillag

felülről őrzi népedet.

Hibáinkból tanulni kéne,

mert "megbűnhődte már e nép"!

S a hűvös, őszi éjszakákon

érezd a HŐSÖK tekintetét...˝

˝A forráshoz csak az árral szemben lehet eljutni.˝

/André Gide/

Aranyosi Ervin: ˝Őszi fák

Lám, a megfáradt fák

levelüket ejtik,

a nyár üde zöldjét

végképp elfelejtik.

Harmatcsepp a könnyük,

hajnalban zokognak,

meghajolnak szélnek,

múló évszakoknak.

Színes levelekkel

takarják a földet,

színpompás varázzsal

búcsúzkodnak tőled.

Ha lehull a levél,

álom száll a fákra,

színes avarszőnyeg

terül a világra…˝

˝Most csak várni lehet. Tudom, hogy keserves, de mindennek megvan a maga ideje. Úgy, mint a dagálynak és az apálynak. Senki sem tudja azt megváltoztatni. Amikor a kivárásnak van itt az ideje, várakozni kell.˝

/Murakami Haruki/

Egy nap Elméletbe költözöm, mert Elméletben minden jól működik.

Raphaëlle Giordano

🙂

˝Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek. Két kis lépéssel nem jutunk át a szakadékon.˝

/David Llojd George/

Aranyosi Ervin: ˝Emberré kéne válnunk!

Azt nézd, mit látsz az éhezők szemében!

A gazdagság hamis és elvakít!

Lehetne élni eggyé válva, szépen,

de arra pénz, vagy hírnév nem tanít!

Hiszem, világunk sokkal szebb lehetne,

ha megbecsülnénk jót, értékeset.

A szeretet, az boldoggá tehetne,

s ha szétszórnád, visszaadnák neked.

Nem lenne koldus, hisz mindenkinek jutna,

nem lenne tolvaj, rabló, nincstelen,

az ember csak emberséget tanulna,

s nem ülne összehordott kincseken!

S elmúlna tán a sok kór, itt e földön,

nem kínozna már senkit ezután,

s nem lenne létünk, oktalanul börtön,

s élhetnénk együtt, egymás oldalán.

Elvakult létben mennyit lát az ember,

hazugság csapdák foglyul ejtenek,

s lázadna lelkünk, telve szeretettel,

és felfedeznénk, mit tőlünk rejtenek.

Lehetne élni tiszta szívvel szépen,

mások szívébe hozva örömöt,

ott van a sorsunk, az érzőknek kezében,

el kéne fújnunk a takaró ködöt!

Hisz jutna minden, minden éhezőnek!

Földünk, világunk sokkal gazdagabb!

Csak látni kéne az éhezők szemében,

hogy van megoldás, ha a lélek szabad!

El kéne osszuk a világ gazdagságát,

s jutna belőle, tán bőségesen,

felszabadítva az emberek világát,

hogy ez a Föld, a Mennyország legyen!

Meg kéne látnunk az önzés mély csapdáját,

s hinni, hogy élni szebben is lehet!

Elosztani bőségét, gazdagságát,

segíthetne a jóság, szeretet.

A fényűzés nem tehet embert naggyá,

a tiszta fény ránk egyformán ragyog,

s nem kéne válnunk élősködő varanggyá,

csak büszkén tudni: – Emberből vagyok!˝

˝A megbocsátás a legnagyobb ajándék, különösen, ha önmagunkkal szemben is gyakorolni tudjuk. Egy kedvelt hasonlat szerint haragot tartani azért, mert más talán megbántott, olyan, mintha mérget innánk, és várnánk, hogy a másik haljon meg tőle. Nem működik. Megmérgezi az embert. Megmérgezi a kapcsolatait. Megmérgezi a világnézetét. Fogva tart egy börtönben, ahol nálunk a kulcs, de mégsem szabadítjuk ki magunkat.˝

/James R. Doty/

Szuhanics Albert: ˝Boldogasszony országában

Eme ünnep fundamentum

államiságunk terén,

magyar hazánk ősi otthon,

s a lakói ő, te, én...

Helyünk biztos e nagy házban,

Európa közepén,

Szent Istváné eme érdem,

a döntése kőkemény.

Él a remény, hogy örökkön

Magyarország otthonunk,

kelet-nyugat jó szomszédunk,

s jobb világot akarunk!

Az új kenyér ünnepe hív

feldíszített asztalon,

éveinknek minden napján

terítenénk gazdagon!

Legyen béke és megértés,

összefogás, hit, remény,

becsülete a munkának,

s nemes erkölcs, bölcs erény!

Majd akkor nem szűkölködünk,

megáld a mi Istenünk,

Boldogasszony országában

boldogságra lelhetünk...˝

Forrás: www.poet.hu

˝Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.˝

/Szent István király/

Juhászné Bérces Anikó: ˝Fohász Szent István királyhoz

Megszólítlak alázattal, s könyörögve kérlek,

Tekints le az országunkra és a magyar népre.

Amióta nem vagy velünk - lassan ezer éve,

Számtalan nagy vihar dúlt a Kárpát-medencében.

Vad villámok csaptak bele termő Életfánkba,

Erős ágakat szakítva, s taposva a sárba.

A törzsét meg jól irányzott, egyetlen csapással

Széthasítva több darabba, meg a pusztulásba.

Túlélte, mert a gyökere erős, szívós fajta,

Hajszálgyökér, ha megmarad, élet fakad rajta.

De termések millióit a szél szertefújta,

Gyökértelen kapaszkodnak az új világukba.

Fánk törzse, mi épen maradt, próbál tovább élni,

Alig forradt, mély sebeit rendre fel-feltépik.

Gyökereit férgek rágják, levelét meg tetvek,

Friss hajtása alig serken, - így élni kegyetlen.

Szükség lenne törhetetlen, erős, tiszta kézre,

Istenhitre, biztatásra, tisztán lássunk végre.

Kapaszkodnánk Szent Jobbodba, segíts nekünk élni,

Boldogasszony jó Anyánkat támaszunknak kérni.

Bocsássa meg vétkeinket, s legyen velünk Atyánk,

Maradjon meg, s virágozzék drága Magyar Hazánk.˝

Forrás: [link]

˝Személyes veszteség vagy megpróbáltatás idején gyakorta halljuk, hogy az emberek azt mondják, "imádkoznak értünk": Mindig azt hittem, hogy ez csak afféle kifejezés, szófordulat, míg végül megéreztem, mit jelent az, amikor ezer meg ezer ember ajánlja fel az ilyesmit. Az érzés mindent elsöprő; semmi kétségem afelől, hogy az utóbbi két évben ez a rengeteg spirituális energia tartott fenn. Soha többé nem fogom alábecsülni az imádság erejét.˝

/Michael J. Fox/

Groszmann Dezső: ˝Boldogasszony anyánk

Boldogasszony Anyánk,

mennyben mi patrónánk.

Hozzád kiált népünk,

óvjad, védjed hazánk.

Ne felejtkezzél meg,

Szent István királyról.

Féltőn felajánlott,

édes kis hazánkról.

Boldogasszony Anyánk,

teelibéd térünk.

Ébreszd fel szunnyadó

nemzetünket, kérünk.

Esdjél bocsánatot

nékünk Szent Fiadtól.

Ne hagyj minket veszni

majd a végső napon.

Boldogasszony Anyánk,

térdre rogyva kérünk.

Védelmezzél, még ha

nincs is rá érdemünk.˝

Forrás: [link]

˝Mindannyian tudjuk, hogy az otthon nemcsak négy falat, tárgyakat jelent, az otthon menedék. Az az ember, akinek van hová - és van kihez - hazamenni, mindenkor könnyebben viseli az élet konfliktusait, csapásait. Az otthon számomra azt is jelenti, hogy valaki meghallgat, valaki megvigasztal.˝

/Szabó Magda/

˝Ha boldogok akarunk lenni, másokat kell boldoggá tennünk. Ha szeretetet akarunk, előbb szeretnünk kell. Ha megbocsátást akarunk, meg kell bocsátanunk. Ha békét akarunk, nekünk kell békét teremtenünk a környező világban.˝

/James R. Doty/

Aranyosi Ervin: ˝Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok.

Hiszek – tudok – akarok – haladok.

Istenemmel egy vagyok, egy vagyok,

mást uralni felettünk nem hagyok!

Mi teremtjük a Hazát, s vagyonát,

őshitüket utódomnak adom át!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok,

Szent földemen élek, s itt maradok!

Ez a szent föld – Magyarország – a miénk,

s arra kérem a nemzetem Istenét,

hogy az ország újra már egy legyen,

áldás üljön csoda szép népemen!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok,

éljetek itt, amíg csak a Föld forog!

Alkossatok egységes nemzetet,

áldás legyen, dicsőség veletek!

Áldd meg Isten fényeddel a Magyart,

legyen olyan nép, amelyik összetart!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok,

hadd tegyem hát, amit én akarok!

Őseimhez híven éljem életem,

gazdagodjon, s élhessen e nép velem!

Boldoguljunk, Istenünkkel egy legyünk,

ami ránk vár, tiszta szível megtegyünk!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok,

őseimnek nyomdokában haladok!

Virágozzék fel hitünktől ez a nép!

Tegyük szebbé, jobbá egymás életét!

Fogadj vissza jóságodba Istenem,

egyesítsd a koronáddal nemzetem!˝

Aranyosi Ervin: ˝100 évnyi Trianon

Száz éve már, hogy széjjel tépték,

drága hazám szép testedet.

Acsarkodva és meggyalázva,

martak az áruló ebek.

A gyáva népek fogtak össze,

nehogy újra nagyok legyünk,

hagyták, hogy földünk vér fürössze,

– csak Európa volt ellenünk!

Népünket vitték háborúba,

mihez nem is volt sok közünk,

s döntötték lelkünk szörnyű búba,

mert rossz szövetséget kötünk.

Hiénák közt, elárvult nemzet,

megtűrtként éli életét.

Gyalázat szülte nekünk eztet,

egy hazug kor ítéletét.

Turulmadár kitépett szárnnyal,

nem képes szállni szabadon,

édes hazám szétszakítottak,

s folyton a kés van nyakadon.

Száz éves már e hazug rablás,

s a gyáva tolvaj ünnepel.

A szív fájdalma – nem marad más –

elégtételt népünk se lel.

A világ képes bűnben élni,

mely testvéreket szétszakít,

és nem tudunk sorsot cserélni,

mert igaz jog nem létezik!

Az árulókat megbűnhődtük,

s az igazak ma is rabok,

és elnyomás van ősi földön,

és fogynak csak a magyarok.

Mint elhagyott szép, büszke várat,

amit repkény, bozót benő,

úgy ül nyakunkon a gyalázat,

s kifut lelkünkből az erő!

Száz éves gyászban, feketében,

lehajtott fejjel lépkedünk.

Ébredni kéne drága népem,

hősök voltunk, mi lett velünk?

Másokra szállt az ősi jussunk,

rabok vagyunk, nem szabadok!

Ha akarják, hogy szertefussunk,

én akkor is itt maradok!

Őrzöm hazám még élő részét,

vigyázom, az még meglegyen,

az emberiség alja többé

velünk ilyet nehogy tegyen!˝

Aranyosi Ervin: ˝Pünkösdi gondolatok

A szentlélek a születéskor,

hiszem, testünkbe költözött!

Csak tanításként, hitrendszerként

vontak köréje szőtt ködöt.

Amit tudtál, azt elfeledted,

amit tanultál nem igaz.

a lelked nem valót teremtett,

a fű helyett kinőtt a gaz.

Ne háborúzz csak éld a létet,

értelmetlen minden csata!

Legyünk mind tiszta érző lélek,

Istenünk angyalcsapata.

Feledjük rút sérelmeinket,

ne bántson múlt, rossz akarat!

Engedjük el félelmeinket,

s bontsuk le mind a falakat!

De hol tanulj tisztábban látni,

mondd, hol virul a szeretet?

Hol érdek nincs, hol nem kell várni,

hogy felnyissák a szemedet!

Ahol etetnek, s önként adnak,

ahol nem várnak semmit el!

Ahol a lelkek megmaradnak,

s nem kell harcolnod senkivel.

Nincs erős, s nincsen gyenge lélek,

ahol a szeretet lakik,

ahol a tett, ahol a jóság,

egész világot alakít!

Ha rájössz, Isten ott él benned,

apró kis része, s terve vagy,

tapasztalni hívott világra,

s bárhova mész, ő el nem hagy.

De nem óv meg, mikor hibázol,

tetted keresztjét te viszed,

ezzel tanít és igazából

a világ rossz, ha elhiszed!

De mitől rossz? A gondolattól?

Egymást riasztjuk szüntelen!

S nem véded gyermeked magadtól,

mikor még tiszta, s bűntelen.

Tovább adod, mit egykor kaptál,

staféta botod múltbeli,

kíváncsi lelked csak adaptál,

s téves hited felszenteli.

Na és mi van, ha rég hazudtak,

adtak poklot és ördögöt!

Hibáit látod csak az Úrnak,

mert jó felett nem őrködött?

Naponta újra számonkéred,

miért teremtett rosszat is,

sajátos szűrődön hittel nézed,

amely rossz út, mivel hamis.

De te hiszel és te tapasztalsz,

te alkotod világodat,

s elfeded vallás-tapasszal,

s csak várod a válaszokat.

Nem kéne önmagadba nézned,

megismerve tisztán, ki vagy?

De lelked inkább el-eltéved,

s úgy érzed Isten veszni hagy!

Hát elveszel, ha nem találod,

ha lényegedet nem leled,

s naponta megleled halálod

mikor a poklod élteted.

Keresd meg, hol van a szentlélek,

leld meg, találd meg önmagad!

Hadd kezdjen végre élni véled,

s lásd, hogy világod tőled halad!

Koncentrálj végre, csak a jóra,

hidd el az élet szebb lehet!

Lelj rá a tiszta, igaz szóra,

s találd meg benne Istened!˝

Aranyosi Ervin: "Pünkösd

Hát eljött, hát itt van

piros Pünkösd napja,

s eljön a szentlélek,

s hitünk visszaadja.

Hét hete múlt Húsvét,

Jézusunk mennybe ment,

nincs, aki felrázza

a hitetlen jelent!

Mind az apostolok

épp ma összegyűltek,

cél nélkül, ok nélkül,

magukba merültek.

Csak egy jelre vártak,

hogy mutasson utat,

lelkük a sötétben,

fénylő jelet kutat.

S lám, hatalmas zúgás,

és szélvihar támadt.

Lángnyelvek virultak,

ahogy a fény áradt.

A szentlélek leszállt

az apostolokra!

Megújul a lélek,

s nem lesz földi pokla!

Ez a megtisztulás

ébredés kezdete,

s lám Péter prédikált,

s a többi tart vele.

Beszédére sokan,

oly sokan figyeltek,

hisz az árva lelkek

útra, célra leltek.

Volt kire figyelni,

volt már kit követni,

a jövő alapját

már le tudták tenni.

Létre jött az egyház,

és Jézus keresztjén,

alapult a vallás,

a hithű keresztény.

Áldozat, szolgálat,

örök megbocsátás,

együtt gondolkodás,

új szemléletváltás.

Keresni az utat

egy boldog világhoz,

hűnek lenni Jézus

szent akaratához.

Pünkösd van, az egyház

szép születésnapja,

hitünk a szentlélek,

újra visszaadja.

Csak követni kéne,

s nem bűnről papolni,

a rászorulókhoz

le kéne hajolni!

A szeretet nyelvén

beszélni és tenni!

A megváltó útját

naponta követni.

Példát venni róla,

példát venni tőle,

hogy a világunknak

legyen szép jövője!"

Aranyosi Ervin: ˝Köszönet Anyának

Egész évben ünnepeltem,

neked tündöklött a kertem,

neked nyílott száz virágom.

Tőled kaptam szép világom.

Mindent, mim van, tőled kaptam,

nyelvben, szóban, gondolatban,

te voltál az én forrásom,

tőled ered a tudásom.

Mozdulatom tőled ered,

minden rajzom áldja kezed,

minden szavam a tiéd volt,

hálaadó szép igét szórt.

Egy darab vagyok belőled,

álmaid is rólam szőtted,

s ha jót adok a világnak,

azzal is csak téged áldlak!

Föld voltál s én mag a földben,

tápláltál, míg nagyra nőttem,

s azzá váltam, kivé lettem,

mindig őrködtél felettem.

Óvtál széltől, óvtál bajtól,

tűző naptól, zivatartól,

fájdalomtól, félelemtől,

s meséltél az életemről.

Nagy a világ, cseppek vagyunk,

s reméljük, hogy nyomot hagyunk,

s ha világunk békés tanya,

neked köszönhetem, Anya!˝

˝Még a legnehezebb időkben is ott a reménysugár.˝

/Trish Cook/

˝A szeretet csak szeretésnek lehet jutalma.˝

/Deák Ferenc/

˝A szeretet nem munka. Nem kell csinálnod semmit. A szeretet nem csinálás. A szeretet van. Körülölel. Téged és azokat, akiket szeretsz. És akiket körülölel, azoknak minden sikerül.˝

/Vámos Robi/

Aranyosi Ervin: ˝Fogynak az angyalok…

Fogynak az angyalok a földi világból,

mintha útra kelne mind, ki lelket ápol.

Mintha a jó Isten mind magához hívná,

s egy távoli síkon jobb létre tanít’ná.

Gyülekezik lassan a nagy angyalsereg,

és akit itt hagytak, értük sír, kesereg,

s nem érti, hogy miért ők mennek el korán,

s mardossa a kétség, értetlenség okán.

Fogynak az angyalok, s jönni készülődnek,

hiszem, szüksége van őrájuk a Földnek!

Újra leszületve, szebbé fogják tenni,

s tanítják a jókat őszintén szeretni.

Odafent az égen csillagok ragyognak,

figyelő szemei őrző angyaloknak,

akik értünk éltek, s ma is ránk vigyáznak,

akiket szemeink csak álmunkban látnak.

Fogynak az angyalok, s nekünk több a dolgunk,

akik e planétán sírunk, morgolódunk.

Látjuk a hibákat, s az Istentől várjuk,

hogy javítson rajtuk, többet ne találjunk!

De tán azért jöttünk, hogy többet tehessünk,

egy egész világot boldoggá szeressünk!

Jó példát mutatva, ahogy már sok angyal,

megtisztult lélekkel, jobbító szavakkal.

Fogynak az angyalok és fáj a hiányuk,

könny gyűlik szemünkben, ha gondolunk rájuk.

De talán megnyugtat minket majd a tudat,

ők fogják mutatni minekünk az utat,

melyen majd a lélek magasabb szintre lép,

egy élhetőbb világ tárul végre elénk,

amit együtt leszünk képesek megélni,

hol csak szeretni kell, s nem lesz mitől félni!˝

Ady Endre:Héja-nász az avaron

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,

Vijjogva, sírva, kergetőzve,

Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,

Csattognak az új héja-szárnyak,

Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,

Valahol az Őszben megállunk,

Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:

Egymás húsába beletépünk

S lehullunk az őszi avaron.

˝Minden ember missziót teljesít. Mindenki születik valamire, ez az életnek egyetlen értelme.

/Bucz Hunor/

Aranyosi Ervin: ˝Valentin nap?!

Tudod, én mindennap éppen úgy szeretlek,

jó, hogy része lettem kedves életednek!

Nem kell Valentin nap, hogy megünnepeljük,

mert minden napunkban örömünket leljük.

Ami szép, s értékes, az mindennap fontos,

s meg kell ünnepelnünk, tiszta szívből, s pont most!

Mindennap adhatok apró ajándékot,

ami kifejez egy szerető szándékot.

Néhány kedves szóval, boldog öleléssel,

közös, szép élménnyel, mit szívedbe vésel,

szebbítem életed, s te is az enyémet.

Ettől lesz teljesebb, édesebb az élet.

Igen sivár a szív, mely egy napon szeret,

mikor csak ilyenkor jön tőle üzenet.

Nincs benne az érzés, csupán csak egy szikra,

de nem lobbant lángot, hullva a másikra.

Hiszem, a szerelem, ha él, mindig lángol,

nem csak fel-fellobban, és kihuny magától.

Mert mikor vele vagy, szíved kivirágzik,

és mikor nincs véled, folyton csak hiányzik.

A szerelmet nem kell egy nap ünnepelni,

hanem minden szép nap reá kéne lelni:

– Néhány kedves szóval, boldog öleléssel,

közös, szép élménnyel, mit szívedbe vésel!˝

˝Ha le akarod győzni a félelmeidet, szembe kell nézned velük. Bármitől félsz, kezdj el óvatosan barátkozni vele, és ahogy egyre többet megtudsz majd róla, szép lassan rájössz, hogy a vele szembeni félelmeid mennyire megalapozatlanok.˝

/Doctor Mike/

˝Ebben a világban legalább két ember van, aki úgy szeret, hogy meghalna érted, és legalább 10, aki igazán szeret. Az egyetlen ok, hogy valaki utál, azt jelenti, hogy olyan szeretne lenni, mint te, és irigyel téged. Mosolyod azoknak is örömet, és békességet okozhat, akik nem szeretnek, nem kedvelnek.

Minden este gondol rád valaki elalvás előtt. Valaki nem tudna élni, ha te nem lennél. Különleges egyéniség vagy, megismételhetetlen. Valaki, akinek a létezését figyelmen kívül hagyod, szeret téged, nélkülözhetetlen vagy számára. A legnagyobb hülyeség is, amit csinálsz, jó valamire.

Ha úgy gondolod, mindenki hátat fordít, jól nézz körül. Elsősorban te vagy az, aki hátat fordítasz önmagadnak, és így másoknak is, ezzel bezárkózol.

Azt gondolod, nincs szerencséd, azért mert nem kaptad meg, amit akartál, amire vágytál. Ha valóban szükséged van rá, akkor előbb vagy utóbb megkapod, csak légy türelmesebb.

Emlékezz a jó, szép dolgokra, amiket kapsz az élettől, és felejtsd el a rossz, szomorú, nehéz helyzeteket. Mindig mondd meg az embereknek, mit érzel irántuk, mi a véleményed, s jobban fogod érezni magad, ha tudni fogják valódi érzéseidet.

Ha van jó barátod, ismerősöd, akkor legyen rá időd, hogy elmondhasd neki, mit jelent számodra.

Azt mondják egy percig tart, hogy észrevegyél valaki különlegeset, egy órát, hogy komolyan vedd, egy napot, hogy megszeresd és egy egész élet kell ahhoz, hogy elfelejtsd.

Állj meg egy pillanatra és szánj magadra, és embertársaidra egy kis időt, élj szeretetben, békességben! Akkor mire vársz?˝

/ismeretlen szerző/