A szoptatás kontra tápszer

A csecsemő természetes és kívánatos táplálási módja az anyatejes táplálás. A tápszerrel táplált csecsemő szoptatott társához viszonyítva számos tekintetben hátrányos helyzetben van. Ezek a hátrányok részben a használt tápszer eltérő összetételéből, részben pedig a táplálás kivitelezésének különbözőségéből adódnak. Megfelelő gazdasági körülmények között a tápszerrel történő táplálásnak hátrányos következményei nem mutatkoznak meg a csecsemő testi fejlődésében. Sőt a tápszerrel táplált csecsemők súlygyarapodása és hossznövekedése valamivel meg is haladja a szoptatott csecsemőkét. Azonban még jó gazdasági feltételek esetében is kimutatható a tápszerrel táplált csecsemőknek a szoptatottakéhoz viszonyítottan kismértékben-legalábbis átmenetileg-lassúbb ütemű szellemi fejlődése. A kicsiny különbség egy-egy konkrét esetben ritkán mutatkozik meg, de a csecsemők nagyobb csoportját vizsgálva, statisztikai módszerekkel kimutatható. Összetett jelenségről van szó, ami minden bizonnyal nemcsak a táplálás módjával függ össze, hanem azt a szociokultúrális hátteret is tükrözi, aminek alapján a szülők a szoptatás mellett vagy ellene döntöttek. Minél rosszabb körülmények között él a család, annál drámaibb módon mutatkozik meg a szoptatásnak a tápszeres táplálással szembeni előnye, hiszen rossz életkörülmények között különösen előtérbe kerül a tápszer elkészítéséhez szükséges higiénés feltételek kérdése. (csíramentes ivóvíz, sterilen tartható edények, tápszer elkészítésében résztvevők személyi higiénéje) Ezeknek a feltételeknek a biztosítása sokkal nehezebb feladat, mint a biológiai tényezők által is védett anyamell tisztaságáról történő gondoskodás. Erre a tényre újólag rávilágított az a tragikus tapasztalat, amikor a fejlődő világ nyomorúságos körülmények között élő családjainak megsegítésére küldött, kitűnő minőségű csecsemőtápszerből álló adományok a csecsemőkori fertőző betegségek megszaporodásához és a csecsemőhalandóság növekedéséhez vezettek.

Szoptatás

Tápanyag-összetétel: Élettani

Sterilitás biztosítása: Könnyű

Védő immunfaktorok: IgA, komplement

Fajidegen fehérje: Nincs

Domináns bélflóra:Lactobacillus

Anya-gyermek kapcsolat: Igen közeli

Táplálék íze: Változatos

Költségek: Olcsó

Kivitelezés: Egyszerű

Tápszerrel történő táplálás

Tápanyag-összetétel: Az élettanitól eltérő

Sterilitás biztosítása: Nehéz

Védő immunfaktorok: Hiányoznak

Fajidegen fehérje: Van

Domináns bélflóra: Coliform törzsek

Anya-gyermek kapcsolat: A táplálás személytelenebb

Táplálék íze: Teljesen egyforma

Költségek: Drága

Kivitelezés: Bonyolult

A szoptatásnak fontos születésszabályozási szerepe is van, különösen a fejlődő országokban és azokban a közösségekben, ahol a fogamzásgátlás egyéb módszerei társadalmi, vallási okokból nem népszerűek. Ismert, hogy a rendszeres szoptatással együtt járó prolaktin elválasztás megnehezíti a teherbeesést, bár teljes biztonsággal nem zárja ki azt. A fejlett országokban a születésszabályozás módszereit nem alkalmazó asszony a születést követően átlagosan 6 hónappal ismét teherbe esik. Ezzel szemben a fejlődő országokban az újabb fogantatásig átlagosan 15 hónap telik el. A különbség azzal magyarázható, hogy a fejlődő országokban nagyobb a szoptatott gyermekek aránya és tovább szoptatják a csecsemőt, mint a fejlett országokban. Így napjainkban a szoptatásnak fontos szerepe van a fejlődő országok további túlnépesedésének lassításában. A szellemi fejlődésben megmutatkozó előny mellett a szoptatott csecsemők kevésbé hajlamosak bizonyos betegségekre, mint a tápszerrel tápláltak. A táblázatban összefoglaltam azokat a kórképeket, amelyekről az orvostudomány mai állása szerint állítható vagy legalábbis valószínűsíthető, hogy a korábban szoptatott csecsemőkben vagy ritkábban fordulnak elő, vagy pedig kórlefolyásuk enyhébb, mint a korábban tápszerrel tápláltakban.

Bizonyított különbségek:

Alsó légúti hurut

Bacteraemia

Bakteriális meningitis

Botulismus

Hasmenés

Húgyúti infectio

Középfülgyulladás

Valószínűsített különbségek:

Allergiás kórképek

Bölcsőhalál

Colitis ulcerosa

Chron-betegség

Inzulin-dependens diabetes mellitus

Lymphoma