A párom nem fogadja el a kutyámat (beszélgetős fórum)
Persze én ezt megértem, én is szeretem őket, de nem a lakásban.
Amúgy itt is van pár kutya a társasházban, pedig ez panel, persze ők is kistestűek.
4 éves a kutya. Hogy lehetne már másnak odaadni?
Tudom, megteszik ezt emberek, de aki szerint ez rendben van, arra az én véleményem szerint a legfinomabb jelző a szívtelen.
Soyle! A panelban lakó emberek is szeretik a kutyákat, és nagyon sokan tartanak is. Szerintem nincs ezzel semmi baj.
Főleg, ha kis kutyák. Sok nyugdíjasnak, egyedülállónak egyetlen társa... És jó ismerkedésre is. Nekünk is így lett rengeteg ismerősünk, meg sokan másoknak is.
Nem is a kutya legnagyobb gond szerintem.
Egy rend és tisztaságmániás emberrel sok baj van...
Én is a kutyát választanám inkább.
Mániás embert soha!
Na ez a fórum is elmegy személyeskedésbe:)
Miért kell rögtön támadni valakit ha nem egyezik a véleménye? Soha nem fogom megérteni.
Egy kutya borzasztóan kötődik a gazdihoz, főleg, ha a gazdi ilyen jó gazdi, ennyit törődik vele.
Ha elszakítanák egymástól őket, depressziós lenne a kutya szerintem biztosan. Talán a gazdi is.
Soyle74, te semmit sem tudsz a kutyákról, ne adj tanácsot, mert nagyon rossz irányba mész!
Nekem már több kutyám is volt a 45 évem alatt, de kizárólag csak kertes házban, panelban sosem.
És szívtelen se vagyok szerintem amiatt, hogy nem szeretem, ha egy kutya bemegy a szobába, pláne ráfekszik az ágyra.
De, elég sokat elmond róla!
Nem car ember, de egy önző dög! Most mondjon le a kutyáról. Később a barátokról, családról?
Nem értek veled egyet, szerintem minden együttélés alapja a kompromisszumkészség.
Itt a srácnak egy opció elfogadható, ha a kutya megy.
Nem írtam, hogy szar ember az, aki nem akar állattal együtt élni. De akkor ezt előre tisztázni kell. Aki jelenlétében egy kisállat összepisilésig megrémül, hát arról már nem merném teljes meggyőződéssel állítani, hogy nem szar ember.
A bármiféle mániás emberekkel meg komoly fenntartásaim vannak. Nem feltétlenül keresném kizárólag e tulajdonságuk alapján a társaságukat.
Nem árul el róla semmit.
Két lehetőség van valaki vagy szereti az állatokat vagy nem.
Ha nem attól még nem xar ember.
A csávó tisztaság mániás én azért mérlegelnék, mert nem sok férfi mondhatja el ezt magáról.
Ha ilyen választás elé lennék állítva csak a kutyámat választanám!!
Nekem is van egy csivavám, aki ráadásul mellettem is alszik, de soha nem volt ilyen gond köztünk, mert a férjem is szereti az állatokat!
Gondolom a tiéd is kan, azok képesek így reagálni félelmükben, tuti hogy bántotta!
Ja, még valami!
Egy 3 kilós kutya nem udvarba való, azok szobakutyák!
Most találtam egy "kiskutyát" pár hét múlva hozzuk. Kaukázusi
. Na ő való kintre, nem a padlócirkáló!
Vedlésről a kutyus nem tehet, nem nevelés kérdése. Lehet fésülgetni, azzal némileg csökkenteni a szerteszét szóródó szőrmennyiséget.
A bepisilés, ahogy írtad már valószínű annak a következménye, hogy fél szegény állat.
Tehetetlen vagy. A kutya nem tud nem vedleni, a párodnak kellene anniyra értelmesnek lenni, hogy belássa erről nem a kutyus tehet, emiatt nem kell "nevelni", jelentsen ez nála bármit is.
Nálunk alapvető szempont volt, hogy olyan pasi legyen aki szereti, de legalább elfogadja az állatkáimat. Kutyussal, cicussal, nyúllal és papagájjal költöztem rá a mostmár férjemre, aki szerint nagggyon durva amit az 5 cicánk művel szőrmehullajtás terén, de ez ilyen. Bundaváltós időszakban többet kell porszívózni.
Én abszolút megértem, ha a kutyust választod. A pasi nem szeret téged annyira, hogy elfogadja hogy néha többet kell porszívózni?
A kutyák úgy ragaszkodnak, mint a gyerekek.
A személyiségéről pedig rengeteget elmond, hogy nem próbál megoldást találni, hanem ultimátumot ad.
Én most lépnék. Nem kell magyarázkodnod neki szerintem.
Nekem az a gyanús, hogy a kutyus bepisil, ha rászól. Meg ez a féltékenység.
Én elengedném.