27 éves vagyok, terhes vagyok, a párom nem akarja a bébit, én szeretném...nem tudom mit tegyek... (beszélgetős fórum)

Igen,abortusz ellenes vagyok.De meg tudom érteni azt a nőt,aki rákényszerül,hogy elvetesse a babáját,és nem tartom elítélendőnek.De azért akkor is azt mondom,hogy az életet védeni kell ahogy lehet.Ez esetben az anya vagy kismama akarja a babát hiába nem tervezték.Az apa meg nem.Akkor szerinted kényszerítheti,hogy vetesse el akarata ellenére?Mert szerintem nem,és ettől még lesznek kötelezettségei az apukának ha megszületik ez a baba.Az már elég baj,ha csak névlegesen lesz apa.De a gyerek attól még élhet,és felnőhet rendesen ha tudja az anyuka biztosítani a megfelelő körülményeket neki.Na,ez az amit adott esetben mérlegelni kell,és az első helyre tenni.

Egyébként nem értek vele egyet,hogy csak Ő tehet arról,hogy otthon maradt a tabi.Miért nem ment haza a pasi érte,ha semmiképen nem akart gyereket?Mert tudta mindkettő,ha így nem védekeznek még valami hatékony módszerrel,abból bizony lehet gyerek.Azért az eléggé buta elgondolás,hogy eddig sem csúszott így be...

Most meg igen,és akkor nem kell vállalni a felelősséget???

Na,a feminizmusról nekem van véleményem,de inkább nem írom le...És ez nem azt jelenti,hogy szerintem az asszonynak a konyhába meg a gyerek mellett a helye,de meg is nézhetjük magunkat a nagy idealizációval hová tartunk...hát nekem nem tetszik...

Nézd, hugicica, tegyük félre, hogy te alighanem abortuszellenes vagy, vagy hogy ki mit gondol az abortuszról. Maradjunk a tényeknél.

A nők nagyon sokáig harcoltak a választás jogáért, hogy eldönthessék, hogy akarnak-e anyák lenni vagy nem? Még akkor is, ha besikeredett egy nemkívánt terhesség. Én, aki feminista vagyok, halkan megkérdezem, hogy mi van a férfiak jogával, hogy kívánnak-e apák lenni vagy nem. Mert ha egy férfi nem akar apa lenni, nem lehet kényszeríteni rá. Jogilag lehet rákötelezni, hogy tartásdíjat fizessen, de attól még nem lesz apa.

Ami pedig a védekezést illeti, ha egy pár együtt van n éve, és a nő vállalja a védekezést, azzal, hogy ő tablettát szed, akkor az ő felelőssége, hogy becsomagolja, ha elutaznak. Ha otthon felejti, még mindig mondhatja, hogy "basszus, elhagytam, menjünk inkább moziba". De nem mondta, mert "már máskor is előfordult, és nem lett baj". Ilyen esetben, azért feminizmus ide vagy oda, mégsem róhatjuk fel a pasinak, hogy nem védekezett.

Már bocs,de szerintem itt nem az apukát kellene már nézni,hogy neki mi lenne kényelmesebb.Ha nem akarja a gyereket,akkor természetesen könnyebb lenne neki nélküle.De ez esetben miért nem védekezett hatékonyabban?Miért csak a nő feladata ez?És igen,2 ember döntése kellene legyen egy kisbaba születése akkor,amikor még tervben van.Akkor joga van eldönteni akarja-e.De ez a gyerek él már,az Ő életét kioltva lehetne már csak úgy dönteni nem kell.

Ha bennem fejlődik egy kis élet,akkor igenis az én jogom eldönteni,hogy kihordom-e,és nem mondhatja nekem senki,hogy vetessem el ha nem akarom!

De természetesen ez csak akkor van így,ha az anyuka akarja a babát,és olyanok a körülményei,hogy nyugodt szívvel vállalhatja,tud neki normális jövőt biztosítani.

Talán a férfiaknak is felelősebben kellene gondolkodni,és előre nem utólag!Vagy talán nem gondolta volna,hogy a szexből gyerek is lehet?

Ez két ember döntése.

Ha tiszteletben tartod a másikat,akkor megbeszélitek mely érvek szólnak mellette vagy ellene.

Ha elhagy,és Te tudsz majd úgy élni,hogy minden nehezebb lesz,akkor tartsd meg.De ha gyengébb vagy,szereted önmagad,szeretsz szabadon lenni,akkor ne tartsd meg.Sok lemondással jár így,pláne egyedül.Gondolkozz,két ember döntése!Ne hozd a másikat olyan helyzetbe,amelybe nem akar belekerülni.

Ebben is igazad van,ezért kell mérlegelni.

Én azt hiszem ebben a helyzetben azt tenném első helyre,hogy boldogulnék-e a pasi nélkül.Ha igen,és meg akarom tartani,akkor nem vetetném el.

Ha nem boldogulnék,mert"legelő"híján lennénk,akkor sajna nincs választás.

Egyébként ezekkel a közhelyekkel én sem értek egyet,hogy"ahová Isten babát adott oda bölcsőt is"ad,meg a többivel sem...mert sajna nem egészen így van.Minden képen előre kell gondolkodni,és felelősségteljesen.Azt meggondolni,én boldogulok-e,nem azt,hogy majd valaki eltartja,majd lesz valahogy....

Szia!

Én nem vetetném el. Igaz, nem nekünk kell dönteni a baba sorsáról, mi csak elmondjuk a véleményünket.

Igen,én ebben neked részben igazat adok.

Mármint abban,hogy ez sajnos nem igaz,hogy az anyagiak mindegy lennének.Mert nem az.Nagyon is sokba kerül a gyerek,ezzel kár is lenne ámítani bárkit,hogy nem így van.Tudom,nekem is van 3.

Abban is igazad van,hogy felelősen kell gyereket vállalni.De ha már úton van az a baba,igaz nem tervezte senki,akkor ha van lehetősége a normális életre,akkor én azt mondom joga van megszületni.

Még akkor is,ha az apja nem így akarja.Mert ha már megcsinálta,utólag mindegy mit akar.Előre eldönthette volna,hogy kell-e neki.Nem a tervezésnél tartanak,ott van már a baba,és ez nem mindegy.

Tudok olvasni és értelmezni is tudom!

Csak nekem is van véleményem. És ha fordított lenne a helyzet, hogy az apa akarja a nő nem, akkor is a nőnek kell dönteni?

És én se vagyok szívtelen nem arra akarok senkit buzdítani, hogy vetesse el a gyerekét, de mérlegelni kell a körülményeket. Nem csak azt kell nézni, hogy én most szeretném ezt a gyereket. Hanem azt is hogy mit tudok neki megadni és mit nem. Mert ha csak azt nézzük akkor nem csak az apa az önző, hanem az anya is.

Ebben igazad van.De van egy mondás,:Ha a Jóisten "báránykát" ad,akkor adni fog legelőt is.

Nem vagyok hívő,úgyhogy lehet,hogy nem pontosan így van,de a lényege megvan Mindenkinek remélem.Márminthogy értitek ugye?

Nem tudom,hogy olvasni nem tudsz,vagy az olvasottakat értelmezni,de nem is érdekel.

Azért leírom a véleményem még egyszer,hátha sikerül megértened.

Igen,normál esetben 2 ember közös döntése kellene legyen a család tervezés gyerekvállalás.De,ha már akaratukon kívül(mert ugye a hölgy sem tervezte,különben nem szed tabit)mégis összejön a baba,akkor nem döntheti el apuka,hogy márpedig nekem nem kell az a gyerek,haljon meg.Mert ehhez nincs joga!

Viszont mivel Ő is közreműködött abban,hogy ez a baba megfoganjon,ezért kutya kötelessége felelősséget vállalni gondoskodni róla,ha az anya megtartja!

És én erre írtam neked,hogy nem tartom normális gondolkozásnak,amikor valaki válaszára azt írtad,hogy még jó,hogy nem kért gyerektartást,mert szerinted nem is lett volna joga.De igen,lett volna joga!!És ezt a bíróság is így látta volna,ha jogi útra tereli az ügyet.

Nem egy tárgyról beszélünk,hogy kell-e nekünk van nem,hanem egy kis életről,egy emberről!!

Én habár abortusz ellenes vagyok nagyon,de nem ítélem ez azt sem,akinek valamilyen okból így kell döntenie,mert tudom vannak esetek,amikor nem marad más választás.Én ezért írtam,hogy minden képen úgy döntenék,hogy számításba venném,az apuka nélkül hogyan boldogulnék.Mert habár kötelességei lennének,de sokan kibújnak alóla.

Kívánom,hogy a lehető legjobb döntést sikerüljön meghozni.

Egy gyerek nem pénzkérdés.

A legnagyobb szüksége az az,hogy szeressék Őt.

Sokan nem tudják,mi az életben az igazi kincs.Mi a fontos.A legfontosabb.

Ők a lelki szegények...

Hat szerintem a parod sem tudja mit akar. Nem leht, hogy csak az erzesi miatt ilyen bizonytalan? Hogy emgijed neha es akkor viszakozik?

En nem vagyok benne biztos, hogy o ezt nem akarja.

En szemely szerint megtartanam a babat. Szamomra az abortusz nem lehetoseg. Beszelj a szuleiddel. Mond el nekik.

Ha szeretned a babat, akkor tarsd meg, ha nehez is lesz, de megeri.

Vidd el magaddal a dokihoz.

Már lesz szívhang:)

Nem írom,hogy hogyan döntsél szerintem,mert dönteni Neked kell.Esetleg olvasd el a naplómat,ha van időd,meg kedved.

Én gondolkodom abnormálisan????

Röhej! Itt mindenki arra biztat egy nőt hogy nem megfelelő körülmények közt egyedül vállaljon gyereket. Na ez az abnormális. És két embernek kell meghozni a döntést. Ha vki önkényesen egyedül teszi, az utána szerintem ne követelőzzön, hogy neki milyen nehéz.

Ezt neked kell helyre rakni magadban,én fiatalabb vagyok mint Te hasonló anyagi helyzetben,de ha terhes lennék, foggal körömmel védeném és igyekeznék mindent megadni neki, a pasik azok pasik, láttam már olyat,hogy imádták egymást és az édesapa egy 3 éves kislányt és huszon éves élettársát hagyta ott, de láttam már olyat is akik között a baba születésével alakult ki egy örök lelki kötelék. Sőtt olyan is van,hogy nem a saját édesapja neveli fel azt a gyermeket és úgy imádta, mint a sajátját.

Ezt a dolgot neked kell elfogadni, átgondolni, és realizálni, képes vagy-e rá, vagy még nem. De az abortusz nagyon nagy lelki válságba taszít, még nem tapasztaltam,de soha nem is szeretném.

Sok erőt kívánok neked és gondold át.

Tudom könnyű beszélni, és nehéz dönteni,de sajnos nem tudunk helyetted dönteni, de akárhogy is jól fogsz dönteni.

Kitartás.

A legtöbb pasi bizonytalan!

Ha rajtuk múlna csak a dolog, akkor már rég kihalt volna az emberiség. És mégis Ők a legbüszkébbek, mikor megszületik a csöppségük. :)