16 éves lány dönthet-e róla, hogy megtartja a babáját? (tudásbázis)

nemigen van más választása, mivel nincs jövedelme.

Majd kap némi méltányossági ezt meg azt, de biztos , hogy anyagilag fenekestül felforgatja a család életét

Sajnálom a kisbabát.

Ha ebben a családban marad, sokat kell majd nélkülöznie és ez tisztességtelen egy gyerekkel szemben. És bármennyire is biztos szeretni fogja a nagypapa is őt,mindig pluszteher, kolonc lesz, púp a hátukra, problémák okozója, veszekedések, sérelmek okozója.

Jobb lenne neki egy gyermekre vágyó örökbefogadó családban.

Nem jár jelentős kiadással!Nekem 1 éves lesz a pici,és nem kerül sokba!A nagyobbik 6 éves.Ez totál buta szlogen,hogy mennyibe kerül egy gyerek.A családi pótlék és a gyes vígan fedezi egy pici baba igényeit!

Mindig akadnak segítő szándékú emberek,akik gyerekruhát,babakocsit és számos más dolgot ajándékoznak.

Ha tudnám hol lakik,én is rengeteg mindent adnék a lánynak,hogy azokat ne kelljen megvenni.

Idővel mehet bölcsibe a gyerek,anyuka meg mehet dolgozni,és nem fog belerokkanni a nagypapa sem.

valahogy a nagypapáról sose esik szó ebben a sztoriban....csak az anyaság érzése, meg mindent megold az ember, ha akar és hasonló szlogene szárnyalnak.

A nagypapának nem adatott meg a választás lehetősége: halálra kell majd gebednie, hogy ne vegyék el a házukat, még többet dolgoznia, mert egy baba jelentős kiadással jár, nem csak egy plusz szelet kenyeret jelent a vacsoránál.

Nem titkoltam,de ha azt mondtam volna megtartom,tuti nem rak ki az anyám az utcára terhesen 16 évesen.

Nem hinném,hogy arra gondolt volna,hogy megtartom,aztán apuci felneveli.Ha nem kellene neki a gyerek,akkor nem tartotta volna meg.Nem értem miért kell elítélni,nem lehet azt elhinni,hogy 16-17 évesen saját lábára tudjon állni,és amint lehet elmenjen dolgozni?Mindent meg lehet oldani,csak akarni kell,tudom.Felelősséggel tartozik azért a pici babáért,és ha tényleg értelmes lány ezzel tisztában van.

Miért is nő fel apa nélkül?Nem azt fogja apjának tekinteni a gyerek,aki megcsinálta és nem vesz róla tudomást,hanem ha esetleg valakivel összehozza a sors a lányt,és elfogadja a gyereket és sajátjaként neveli,őt fogja apának tekinteni.

Nyilván jó pénzért kapkodnak az iskolázatlan lányanyákért. Esetleg egy bordélyházban.

Állítólag egy egyszeri eset volt a fedezés, de ettől még szövögetheted a tündérmesét, hogy majd minden jól alakul.

És eltitkoltad a szüleid előtt a huszadik hétig, majd közölted, hogy nem is adod örökbe? Az egy dolog, ha valaki akár 16 évesen teherbe esik, az meg már egy másik, ha ilyen önző módon másra akarja a kisded ötletét erőltetni, és egy eleve hátrányos helyzetű porontyot indít útnak.

Nem elfogadható számomra olyan ürügy, hogy félt. Ha a dugástól nem félt, akkor olyankor is maradjon nagy lány, mikor rájön, hogy bekapta a legyet. Van egy apja, akinek így is nyilván elég a fenntartás, és van két testvére, meg lesz egy gyereke, aki (hacsak nem csoda történik) küszködés közt, apa nélkül fog felnőni. Az ilyen szintű felelőtlenségre nem mentség a félelem.

Csak kiakadtam,hogy ilyen csúnyán minősíti az embert.

Amikor tavaly szültem a kicsi fiam,volt bent két friss anyuka is,17 évesek voltak.

És!Nem is gondoltam volna,hogy "csak" ennyi idősek,mert olyan szeretettel gondozták a babájukat,mint akár egy 20-30 vagy 40 éves.

Szia! Ne is fecsérelj rá szót.

Amiket leírt minősíti a nőt. Nem egy szociálisan érzékeny ember. Én jobban sajnálom a korlátozott gondolkodása miatt, mint a 16 éves lányt akiben (remélem így van) él az anyai ösztön ilyen magas fokon.

Azért ez nagyon durva!Így ítélkezni egy olyan ember felett,akit nem ismersz!Én is voltam 16 évesen terhes és nem voltam és vagyok qrva!

Egyszerűen lehet,hogy csak félt a következményektől és nem mert az apukához fordulni.

De egyszerűen felháborító amit írsz!

Mégis mi történhetne meg velem? Arról már elég jól lecsúsztam, hogy 16 évesen felcsináltassam magam a fater kontójára. Az pedig kizárt, hogy 20 hetes koráig eltitkoljak egy babát az elől, akire anyagilag és minden egyéb téren is utalva lennék. Nálam ez a férjem lenne, akinek nyilván része lenne a gyerek létrejöttében, és nem az apám. Kezd derengeni a különbség, miért kizárt, hogy ilyen helyzetbe kerüljek?

Ez a kis fruska nem a körülmények áldozata, hanem egy aljas, csalárd qrva.

16 éves voltam amikor előszőr terhes lettem.Nem tartottam meg,de nem azért mert anyám nem engedte,hanem saját magam tudtam,hogy nem lehet.Felelőtlenség volt tudom,de 16 évesen lehet valakinek érett gondolkodása.Abortusz után,rögtön mentem dolgozni.16 évesen!És egyedül elltartottam magam albérletben.

Aztán 18 voltam amikor első fiamat szültem.

Nem bánom,hogy nem tartottam meg az elsőt,mert akitől a gyerek lett volna,nem sokáig tartott a kapcsolat.

Most már nincs mit csinálnia,hiszen 5 hónapos!És lehet,hogy csak 16 éves,de lehet,hogy nagyon erős anyai érzések vannak benne,és mindennél jobban szeretné a gyereket,nem szabad álltalánosítani a 16 éveseket.Van aki ilyen korán szül és van aki 30-40 évesen.Ismerek olyat aki harmincévesen sem lenne anyának való.

Én tuti kiakadnék ha elakarnák venni tőlem venni a gyerekeimet,akiket 9 hónapig éreztem a pocakomban.Anyai érzések mindennél erősebbek,szerintem ezt minden édesanya tudja,főleg ha akarja azt a gyereket.Szerintem nem a kor számít,hogy ki mikor szül,hanem,hogy értelmes legyen,fejben legyen érett.

Hát az anyagiak nem könnyű,ez tény,de ahol 3 elfér,elfér egy negyedik is.Nekem fiaim vannak,de ha lányom lenne,én nem adatnám örökbe az unokámat.

A sajat edesanyjanal, ha az szereti.

Nem a meddo parok az elsok, hanem az edesanya, legyen 15 vagy 35 eves!

Legalabb eselyt kapjon az anya, lehet osszekapja magat es felno gyorsan, ha mar ennyire elorehaladott ez a terhesseg es ennyire ragaszkodott hozza.