Fly lady program. Csinálja valaki? Milyen? Soha nincs rend otthon:( (beszélgetős fórum)

jaj végre valaki, aki érti, miről is beszélek. És a fórum sajna tényleg totál más irányba ment, magáról a fly ladyről mindössze 3-an írtak...

De azért kíváncsi lennék, azok közül, akik szapulnak hánynak néz ki rendezettebben a lakása, ha most betoppannék hozzájuk...

Itt már jól elment a téma megint más irányba. Szerintem egyáltalán nem panaszkodott a topikindító, nekem úgy jött le, hogy ők is egy vidám család, és jól megvan a gyerekeivel, csak a dolgait szeretné hatékonyabban végezni.

Hogy a kérdésre is válaszoljak, én most utánanéztem a fly ladynek, és kipróbálom, úgy döntöttem.

mindenkinek más az élete, mindenki tudja miért vállal x gyereket. A mi esetünkben az első babára 6 évet vártunk, végül inszeminációs baba, így ahogy lehetett kistesót "gyártani" azonnal nekiálltunk, mert nem szerettünk volna ismét 6 évet várni. Ő elsőre összejött. amúgy meg mindig 3-at szerettünk volna, a 4 gyógyszer mellett jött össze, ráadásul a 8.napon...mondjuk őt már én nem akartam, de most már nagyon örülök, hogy mégis vállaltuk. Egyébként meg anyagilag is megtehetjük, hogy 4 gyerekünk van, hát miért ne legyen, de mint írtam, mi eleve 3-at szerettünk volna.(ezen most ne kezdjünk vitatkozni, hogy miért a 1-2 gyerekes úgysem tudja meggyőzni a 3-4 gyerekest és fordítva, ez több fórumból is kiderült már:)

És jut magamra is idő, annyi ami ahhoz kell, hogy ápolt, tiszta stb legyek, de nem járok szoliba, kozmetikushoz csak ritkán, szerencsére nem kell, magam szőrtelenítem a testem, hajamat én festem, persze ezekre mind éjjel jut idő, de elhanyagolt soha nem voltam, ja és még tornázni is van időm, igaz esténként, mert nálunk a gyerekek 8kor már le vannak téve, szóval normálisan nézek ki, mindig csodálkoznak is, hogy 4gyerekem van....

amúgy meg ha 3 gyereket szerettünk volna, az alap dolog volt nálunk, hogy nem 9év alatt akarom őket megszülni, mert utána és most is s zeretnék menni dolgozni, és fogok is, mert attól még nem kell itthon ülni, hogy ennyi a gyerek. csak nem mindegy, hogy valaki 6 vagy 10évet van otthon, ezért is van a kiskorkülönbség...meg a fent említett okok miatt..

Húh,valami csak most akadtam fenn." illetve én nem szeretném, ha más tartana el meg ilyenek."

Ez mit jelent nálad?Mi az,hogy más tartana el?Ki az a más?Mert ha a férjedre gondolsz,akkor szerintem baj van....Legalábbis nálunk az ilyen elképzelhetetlen,a család az család,így vagyunk egy család,anya,apa gyerekek,és tök mindegy melyikünk keres többet.Gyeses időszakban meg teljesen természetes,hogy átveszi az apa teljesen a családfenntartó szerepet.Többet között ettől is férfi.Én egyszer megemlíteném a férjemnek,hogy nem tetszik,hogy az övé ez a szerep amíg kicsik a gyerekek,elkerekedne a szeme azt hiszem,hogy minek nézem én a családunkat.Megkérdezné miért nem választottam a karrierista szinglik életét ha az jobban tetszene:D

örülök, hogy egyesek teljesen kisarkítják a témát...tökéletesen érzem magam fizikailag és totál örülök, hogy 4 gyerekem van, nem ezzel van a gond(idegileg sem vagyok fáradt tőlük, mint egyesek 1 vagy 2 gyerektől!). Hanem azzal, hogy egész nap csinálom a dolgokat, amit más is, csak úgy érzem mégsem haladok. és mint írtam, nem 40nm-en lakunk, ahol fél óra a takarítás...

de már a fórumból is "sokat" tanultam...

Szerintem egyáltalán nem rossz az, ha a nagyobb gyerek már másik életstádiumban van, iskolás, akkor megint van ideje az embernek arra, hogy egy kicsikét szeretgessen egész nap, aztán suli után meg egy kicsit a nagy tesóval lehet. A 6 éveseket tök jól be lehet vonni a kistesós teendőkbe. Ráadásul én jobb viszonyban vagyok a 10 évvel fiatalabb húgommal, mint mondjuk a 2 évvel idősebb bátyámmal, mert tök sokat vigyáztam rá, alig vártam, hogy hazaérjek a suliból hozzá, olyan cuki volt. Persze egyik tesómmal sincs rossz viszonyom, de nem is ők a legjobb barátaim, szóval teljesen mindegy is volt, hogy ki milyen életszakaszban van.

Szerintem két egykorú kisgyerekkel pl tök szívás vásárolni menni meg minden. Én tényleg szeretem a gyerekeket, sokat dolgoztam is gyerekekkel, de a saját életem is fontos. Fontos, hogy pénzt keressek, fontos, hogy néha eljussak színházba, koncertre, ezt azért két kisgyerek mellett problémás lett volna megoldani, illetve nem hiányzott volna, hogy folyton kimerült legyek, hogy semmit se tudjak úgy megcsinálni, ahogy én szeretném illetve én nem szeretném, ha más tartana el meg ilyenek. De az én életem rettenetesen racionális, tudom, hogy mások nem feltétlenül így szoktak dönteni.

Hát én is sokat gondolkodtam, ameddig rákérdeztem. Vártam, hátha valaki más felteszi a kérdést.:)

Én elképzelehetetlennek tartom azt az életet, amit a topikindító leír. Állandó időzavarban, soha nem éri utól önmagát, egész nap a háztartással foglalkozik, mégsincs látszatja. Én megfulladnék...és úgy látom ő is fuldokol. El nem tudom képzelni, mikor van ideje a gyerekekkel foglalkozni, és azt már meg sem merném kérdezni, hogy önmagára mikor volt utoljára ideje.

A legjobb barátnőmnek 3 gyereke van, de ott a nagyobbak 13 és 10 évesek voltak, mikor jött a kicsi, ráadásul a nagyszülők besegítenek és bejárónő takarít. Vidám, kiegyensúlyozott család.

Ne haragudj, én tudom, hogy nem illik ilyet kérdezni, de hát én nem vagyok egy illedelmes ember.:)

Ha ennyire képtelen vagy helytállni fizikailag, mi a csudáért kellett négy gyereket bevállalni?

Hogy veled mindig egyet kell értenem:)

Az én gyerekem nagyon aranyos, ha valamit otthagyok, akkor a helyére rakja, bevonom a házimunkába is, porszívózik, felmos, bepakolja a ruhát a mosógépbe, elindítja, kiveszi, adogatja a csipeszeket, van saját rongya, amivel törölgeti az asztalát evés után, virágot locsol velem. Csak ugyebár két évesen ez inkább pluszmunkát jelent nekem, mert nyilván nem tud hatékonyan pl. porszívózni, csak ahol ő akar. Nem fogom elvenni a kedvét azzal, hogy katonás rendben kelljen csinálnia. Gyerek még, kicsi, és örülök, hogy kedvét leli benne.

kinek mit jelent a rend,a tisztaság és főleg az egészséges életminőség....

egy fantasztikusan beidomitott gyerekből nem biztos hogy egészséges lelkületű felnőtt lesz...elnézést ha sarkitok ti is azt teszitek...nem akarom hogy precíz legyen....ha boldog és egészséges az nekem már elég akkor is ha kicsit rendetlen

Én is:) Nálunk is az asztalra kakál és a földről kézzel eszik:D

Na, komolyan, ezért nem szeretem sokszor a fórumozást, mert valaki kisarkítja a dolgokat, és mindjárt kiderül, hogy csapnivaló anyja vagyok a gyerekemnek, trehány háziasszony, és a szarban élek:p

Én 8-9 hónapos korában elépakoltam a zöldségeket, husit, hagy egyen ami tetszik neki belőle. Sosem hagyta magát etetni, önállóan akar enni, a villával és kanállal. Ha valahova elmentünk még menni nem tudott, de gyönyörűen evett egyedül, a csodájára jártak.