Az én történetem (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az én történetem
És még valami.
Tisztelem a cikkírót, hogy mer beszélni a tettéről, szembenéz vele, és azt is tudom, hogy élete végéig nem fogja feldolgozni, ezért sajnálom is.
DE: Mindenkit megvetek, aki nem harcol a gyermekéért bármi áron!
Bocsi...
neharagudjatok, de egyre jobban elkeseredek hogy itt milyen rosszindulatúak páran..:S
Úgy gondolom hogy ezen a témán lehetne órákig vitatkozni, én a magam részéről befejeztem, ugyanis egyre rosszabb lesz a hangulatom...:S
Nem, csak azokról, akik az interneten közzé teszik, hogy lemondtak a gyerekükről, és a szegény gyereket örökbe fogadó szülőkkel lett elválaszthatatlan kötelék a kapcsolata, és nem a gyermekével.
Egyébként meg ez az én véleményem, másé meg más. Erről szól a fórumozás, nem?
Nem hiszem, hogy jobb lenne, ha őszintétlenül csicseregnénk.
Jogtalanul bántjátok a cikk íróját...
Szeretetből nem lehet megélni... Meg addig oké hogy megszületik... nagyon szép és jó, meg csoda.. (erről nem tudok még nyilatkozni)..Ott van a kezében a gyereke, és ha nincs hova menni?nincs ház? esetleg még a szülők se támogatják? mehet az utcára? vagy segélyekért a "túlbarnult" emberkék közé? (bocsánat..de szerintem ennél minden jobb..)
Jól döntött... Volt annyi erő benne hogy az érzelmeit félretéve ne magát nézze hogy "jajj neki milyen rossz lesz a gyereke nélkül", hanem mérlegelni tudta ilyen helyzetben is,hogy lehet hogy más meg tudja adni neki azt, amit ő sajnos nem..
És egy igazi anya ilyen, nem a saját érdekeit nézi, hanem a gyerekéét...Ilyen helyzetben a legjobb döntés volt!
Nem is tudom kinél olvastam már hogy milyen felelőtlen meg hogy válogassa meg a kis légyottjait... hát már megbocsáss kedves szóló, akkor kövezz meg másokat a hibáikért ha te magad tökéletes vagy mindenben!
És bizony, milyen sokan küzdenek gyermekáldásért, milyen sokan tudnának megfelelő helyet életet biztosítani annak a gyereknek, és az hogy egy anya lemond a gyermekéről, ebben az esetben mutatja hogy tényleg nem a saját kényelmi érdekeit nézi, hanem szeretné hogy annak a gyereknek JÓ élete legyen, hogy lehessen családja, tudjon tanulni, és ne éhezzen... nemtudom hova tart ez a világ, de komolyan elkeserítő hogy milyen rosszindulatúak az emberek... a másikat csak köpködni meg szidni kell... :(
Szerintem meg csak saját magát nézte.
Megszabadult egy "nyűgtől". :((((
Nem esett róla szó, de nem tartom kizártnak, hogy még pénzt is kapott érte. Sajnos.
"Egy olyan kötelék alakult ki köztünk, amelyet senki sem tud szétszakítani" ... Bocs, de ezt a gyermekeddel kapcsolatban kellene érezned!
Azt meg nekem ne mondja senki, hogy "nincs lehetősége" a gyerekét nevelni!!! Szegényen is lehet ... Nem csak 50 ezres babakocsiban, nyugati tápszerrel ... :((
Én sem adnám oda a gyermekem senkinek, és éppen ezért át tudom érezni azok küzdelmét, akiknek nem lehet. Sokszor mondom magamnak, milyen szerencsés vagyok, hogy van három gyönyörű, okos és egészséges gyermekem.
És igen, én is nagyon sajnálom azokat a gyerekeket, akik állami gondozásba kerülnek, mert a szülő eltűnik, és nem mond le a gyerekről, és ezért nem lehet őket örökbe sem fogadni. Ez a kisbaba legalább első perctől a legjobb helyre került.
Szörnyen felháborító hogy tud ember ilyen rondán leteremteni valakit, aki helyesen döntött és nem saját magát nézte hanem a gyerekét!
És én is egyetértek az előttem szólókkal, hogy ez volt igazi bátorság, ezért nem ítélheti el senki, főleg hogy a gyermeke biztos és jó kezekben van ennél jobb döntést nem hiszem hogy hozhatott volna!
Mostanában megy a Duna tévén egy régi megható sorozat. Amikor 4 párt mutatnak hogy küzdenek a gyermekáldásért.
Végig bőgöm mindig, főleg hogy van egy csodás lányom és nekem nem kellett küzdenem!
Lehet, neki is meg kellene néznie, mit jelent némely nőnek az anyaság és a gyermek utáni vágy.
A császárt egyikőnk sem választotta, hanem ilyen-olyan okai voltak, nekem is.
És SENKI ne gondolja megváltás, jaajjjaj dehogy az.
Mi is átéltük, és éljük a csodát, csak más úton....
Szerintem a császáros is tudja milyen érzés szülni, szenved a császáros is éppen eleget, sőt van, aki többet is!
Én szülés után 4 órával már szaladtam, a barátnőm a 2. héten is csak jajjgatott, ha mozdulni kellett!
Hülyeség különbséget tenni császáros és nem császáros között!
Egy kedves idős hölgy (56 éves) egész életében gyermekről álmodott, de már fiatalon megmondták neki az orvosok SOHA nem fog gyereket szülni. 3 gyereket fogadtak örökbe a férjével és nevelték fel őket tisztességesen. 56 évesen igen erős görcsökkel kórházba került, szülési fájások voltak!!! 56 évesen mikor beletörődött, hogy ő nem lehet igazi anya, megtörtént a csoda. A fiú ma már 30 éves is elmúlt, a mostoha testvérei nevelték fel, mert fiatalon maradt árva. A kedves hölgy sem tudta, hogy terhes, nem tudta milyen tünetei vannak. Honnan tudod milyen a magzat mozgás, mikor még sosem voltál terhes???
Létezik, hogy valaki nem veszi észre, azt sem tudja mire figyeljen. És azok a nők akik tabletta mellett esnek teherbe és időben "mensesel" ???