Vallás: hit vagy fanatizmus? (beszélgetés)

Nem ,te nem tudod,hogy nekem nem lehet hazudni:)))

Mármint élőbe nem.Itt a neten bárki bármit mondhat és én elhiszem.De az életben látom őket és figyelem.

Nekem a lényeg az ,hogy mit TESZ és nem az mit MONDD:DDDD

Főleg a foci, meg a sakk.

Meg a többi játék:)

"Értem az embereket,nem tudnak nekem hazudni. "

:)

Ez már a no comment kategória, he:)

Persze!A szüleim!:)))

Azt mondták,hogy felesleges 5 -dikként születtem meg:)))

Nos,azt hiszem tévedtek:DDDD

Ha hazudnak nekem akkor is tudom,épp mire gondolnak,szóval őszinték,csak épp nem merik érezni a saját érzéseiket.

Értem az embereket,nem tudnak nekem hazudni.

Ha mégis bólogatok,akkor azért van,mert bólogatnom kell.

És mi esik jobban?

Ha hazudnak neked, avagy az őszinteség?

Csak emberi játék a tisztesség, vagy a szavahihetőség?

Mégis elvárod:)

Vayon miért?

Tartózkodj a szélsőséges ítélettől, különös tekintettel arra, hogy mi az, amit te helyesnek és amit rossznak nevezel.

Minden dolog csakis attól helyénvaló vagy rossz, hogy te magad kijelented róla. Semmi nem a természetéből

fakadóan helyes vagy helytelen.

A helyes, vagy helytelen nem eredendő és önmagából következő állapot. Egyéni, esetenként pillanatnyi ítélet

csupán, valamely egyéni értékrend szerint. Egyéni ítéleteiddel teremted meg önnön Énedet. Személyes értékeid által

határozod meg és nyilvánítod ki, hogy Ki Vagy.

Hű*

a francba,de sötét van itt:)))))

A megbánás felülírja a bűnt?

Van amit megbántál mostanában?

Felülírta, és akkor az már nem is rosz?

Ha nem az, mit kellett megbánnod?

A tisztesség pl. nem nézőpont kérdése, hogy jó-e vagy sem, önmagával szemben mindenki inkább szeretné, hogy vele tisztességesek legyenek.

Avagy a hűség, a becsületesség...

Nézőpont kérdése, hogy a hazugság jó, vagy rossz?

Szeretné valaki, hogy neki hazudjanak?

Ha nem, miért nem?

Szia Livi orulok neked!

A létezés bármely elképzelhető állapotát behelyettesítheted. Mindig igaz lesz, hogy a Létezés megelőzi és létrehozza a tapasztalatot. Mivel ezt nem értettétek meg, azt képzeltétek, hogy a boldogságotokhoz meg kell történniük bizonyos dolgoknak - sőt azt képzeltétek, hogy Isten esetében sincs másként.

"Azt mondod,nem fektetted teljes bizalmadat Istenbe mar a kezdet kezdetetol?"

Az elején nem volt olyan, hogy teljes bizalom, vagyis teljes hit. Egyszerűen csak elfogadtam, hogy van, hogy létezik. Hinni benne, vagy hinni neki nem ugyanaz.

"Akkor te remeled hogy hiszed,vagy hiszed hogy remeled? "

Ebből az Ige idézetből te ezt vontad le?

"Belso tudas altal szerintem."

Szerintem meg egyértelműen kijelenti, hogy "Hit által".

De nem tévedtél, mert amit én hitnek hívok, te azt a bennső tudásnak.

"...a nem látott dolgokról való meggyőződés"

Akkor ezt most nem ertem.Azt mondod,nem fektetted teljes bizalmadat Istenbe mar a kezdet kezdetetol?

A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés

Akkor te remeled hogy hiszed,vagy hiszed hogy remeled?

. Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő."

Belso tudas altal szerintem.

Sziasztok!

Sokáig tartott a távollétem. - Miiiiiiiiiiiiii!

Egy gondolat a jó és a rossz fogalmárol ez a pszichologoia magyarárat számomra egyértelmü és talán azt is mondhatom, hogy mindenki megélt már ehhez hasonlo érzéseket, akkor viszint ez megtapasztaltnak is lehet mondani.

Üdv Livia : )

Ha pontosan szeretnénk meghatározni, hogy mi a jó és a rossz, akkor először a tapasztalásból kell kiindulnunk. Mindnyájunknak vannak tapasztalataink, jók és rosszak egyaránt. Jó tapasztalatnak mondjuk azt, ami felüdít bennünket, vagy örömöket okoz (pl. pihenés, szórakozás, finom ételek, nyaralás, beteljesült szerelem, szeretkezés, ajándékozás, de ugyanide tartoznak ezek is: egészség, értelmesség, tehetség, örökölt vagyon, jó szerencse, stb.) Rossz tapasztalatoknak mondjuk azt, ami fájdalmat vagy keserűséget okoz nekünk (pl. fizikai bántalmazás elszenvedése, ha kirabolnak, ha megaláznak, ha cserben hagynak, vagy elárulnak bennünket, de ide tartoznak ezek is: egy fogfájás, egy betegség, a szegénység, a kudarc, a félelem, egy konfliktushelyzet stb.) Azonnal szeretném két részre választani az előbbi példákat. Mert az egyik típusú jó és rossz tapasztalások emberi cselekvéstől függetlenek, a másik típusú jó és rossz tapasztalások emberi cselekvéstől függőek. Az emberi cselekvéstől függő jó és rossz tapasztalás lehet például a szórakozás, a nyaralás, egy finom étel elkészítése, vagy ha kirabolnak, vagy megaláznak, megvernek. Ugyanakkor emberi cselekvéstől független jó és rossz tapasztalás például az, hogy kinek van jó szerencséje, vagy ki milyen tehetséget örökölt, vagyonos családban született-e, vagy koldusként, stb.

Ha etikáról beszélünk, mindig az emberi cselekvéstől függő jó és rossz dolgokról beszélünk, és teljesen figyelmen kívül hagyjuk az emberi cselekvéstől független dolgokat.

Ezeket figyelembe véve, szűkítsük a kört: Az etika szempontjából érvényes jó tapasztalás az, ha valaki jót tesz velünk, és rossz tapasztalás, ha rosszat tesz velünk. (Pl. jó az, ha ajándékot kapunk, de rossz az, ha kirabolnak)

Ha mélyebben megnézzük, akkor látjuk, hogy amiről eddig beszéltünk, az csak a felszín, és a dolgok lényege ettől sokkal mélyebb. Mert az említett történések (valaki ajándékot ad nekünk, vagy kirabol; megoltalmaz, vagy testileg bántalmaz; hűséges barát, vagy csalfa áruló; emberséges államvezető vagy kegyetlen diktátor; stb.) ezek mind csak következmények (valaminek a következményei), s ez a valami ott belül van az emberben. A nagy kérdés az, hogy mi ez a valami ? Hogyan hívjuk, és hogyan ragadjuk meg lényegét? Mi ez a valami, amitől az egyik ember jót tesz a másikkal, és a másik ember rosszat tesz az egyikkel? (Nyilván nem válaszoljuk meg a kérdést azzal, ha azt mondjuk: azért teszi egyik ember a jót a másikkal, mert ő jó, és a másik az egyikkel a rosszat, mert ő rossz, hiszen akkor ugyanazt ugyanazzal magyarázzuk, a jót a jóval, a rosszat a rosszal, s így ez a megközelítés sehova sem vezet.)

Viszont ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy aki jót tesz a másikkal, az a másik érdekében teszi azt amit tesz, aki pedig rosszat tesz a másik ellen, az a másik érdekei ellen teszi azt amit tesz, - akkor megragadhatjuk a lényegét annak, amiben alapvetően különbözik a jót és a gonoszt tevő ember cselekvése. Mert az egyik cselekvés a másik ember érdekeit keresi, a másik cselekvés pedig éppen ezt nem keresi, hanem e helyett, a saját érdekeit tartja szem előtt. Végül csak nevükön kell neveznünk a dolgokat, íme: az az ember aki a másik ember érdekeit szem előtt tartva a másik emberért cselekszik: a másikat szereti, viszont az az ember, aki csak saját érdekeit tartja szem előtt és másokon átgázolva érvényesíti akaratát önmagát szereti. A lényeg tehát, hogy szeretet, vagy önzés dominál-e az emberben. Ettől függ minden jó és rossz, amit egymásnak okozunk, és egymás felől tapasztalunk.

Ha nem látod Istent a mindennapiban ugyanúgy, mint a szentségesben, akkor elmulasztod a történet felét. Ez a

nagy Igazság.

Isten ott van a bánatban és a kacagásban, a keserűben és az édesben. Minden mögött isteni cél áll -

következésképpen mindent áthat az isteni jelenlét.

Isten nem csak a tiszteletteljes. Isten a fent és a lent. A forró és a fagyos. A bal és a jobb. A tiszteletteljes és a

tiszteletlen!

El tudod képzelni, hogy Isten nem élvez egy jó tréfát? Bizony mondom, Isten találta fel a humort!

Azt hiszed, hogy a szleng, vagy a durva szavak kívül esnek a látókörömön? Bizony mondom, úgy beszélhetsz

velem, mintha a legjobb barátoddal beszélnél.

Gondolod, hogy létezik olyan szó, amelyet még nem hallottam? Olyan látvány, amit nem láttam? Hang, amit nem

ismerek?

Bizony mondom, nem vetek meg semmit. Nem taszít ezek egyike sem. Ez az élet, márpedig az élet ajándék; az

elmondhatatlan kincs; a szentségek szentsége.

Én vagyok az élet, hiszen Én vagyok az anyaga, és semmi más. Az élet valamennyi oldala isteni célt szolgál.

Semmi nem létezik - semmi - Isten által megértett, és Isten által jóváhagyott ok nélkül.

Nem teremthetsz olyasmit - akár tárgyat, akár gondolatot, akár eseményt nem juthatsz semmiféle olyan

tapasztalathoz, mely kívül esne Isten tervén, hiszen Isten terve, hogy megteremt számodra bármit, mindent amit csak

akarsz.

Ebben a szabadságban rejlik Isten isteni létének megtapasztalása - és ez az az élmény, melynek érdekében

megteremtettelek téged. És magát az életet.

Gonosz az, amit gonosznak nevezel. Ugyanúgy szeretem a forrót, mint a hideget, a magasat, mint az alacsonyt, a

balt, mint a jobbot. Minden viszonylagos, és minden csak része a létező egésznek.

Nem szeretem jobban a jót mint a rosszat.