Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Timi baba születése cikk

Timi baba születése


Párommal kb. 10 hónapja voltunk együtt, amikor kiderült hogy terhes vagyok. Nem terveztük még egyenlőre a babát, de így alakult. Október volt. Természetesnek tartottuk hogy megtartjuk a magzatot. Decemberben megtörtént az eljegyzés. Március 6-án pedig megtartottuk az esküvőt, szűk család és néhány barát. Nagyon szép volt az esküvőnk! Július 7-re voltam kiírva.
Timi baba születése

Esküvő után, csak teltek a hetek. Egyre jobban gömbölyödtem, és egyre nehézkesebb lett a mozgás, és az alvás is egyre rosszabb volt, főleg az utolsó hónapban. Születendő gyermekünk nemét február végén tudtuk meg 99%-ra, hogy kislányunk lesz. Párom jobban vágyott volna egy kisfiúra, de így is örült neki. Lényeg az ugye, hogy egészséges legyen.

Terhességem alatt 18 kg híztam, megettem mindent, amit megkívántam.

36. héttől ittam a málnalevél teát, és szedtem a homeopátiás golyócskákat, a könnyebb tágulás miatt. Így utólag visszagondolva szerintem használtak. Nem gondoltam, hogy végig kihúzom a 40. hétig. Reménykedtem benne hogy 38. hét körül túl leszünk rajta. De nem így történt.

Július 7-re voltam kiírva, ez egy szerdai nap volt. Vasárnap (4-én) kirándulni voltunk, és egy nagyot sétáltunk. Hétfőn reggel elment a nyákdugó, ekkor már tudtam a héten biztos meg fog születni a kislányunk.

A fájásaim (az igaziak) hétfőn éjfélkor kezdődtek, 10 percesek voltak nagyjából. Kedden elvoltam, eltelt a nap, fájdogált a hasam (szintén 10 percesek). Szerdán reggel menni kellett NST-re, eredmény jó lett. Majd az orvos megvizsgált, 2 ujjnyira már nyitva voltam. Mégis hazaengedtek, kórházhoz közel lakunk úgyis. Délben elmentem tanácsadásra, a védőnőnek mondtam, hogy én már jövő héten nem jövök. Délután egyre jobban fájt a hasam. Este már kezdett elviselhetetlen lenni. Aludni sem tudtam. Csütörtök hajnal fél 4-kor irány a kórház. Megvizsgáltak, még mindig 2 ujjnyi, mentünk a szülőszobára. Előkészületek, beöntés, zuhanyzás... Férjem az előtérben várakozott, várta, hogy mikor kerülök elő. Nagyon ideges volt. Fájások már 5 percesek voltak, de nem sűrűsödtek. Sétálgattunk a párommal a szülőszoba folyosóján. A fogadott orvosom nem volt bent a kórházban szabadságon volt, és nem is volt hajlandó bejönni. Így jártam. Átadta a betegeit egy másik orvosnak, akit még csak látásból ismertem. De nagyon aranyos volt és segítőkész. A szülésznő is nagyon kedves, aranyos, barátságos volt. Jó kezek között voltam.

Reggel fél 9-kor az orvos burkot repesztett, majd elfolyt a magzatvíz. Ezután sétálgattunk a férjemmel a folyosón. Nagyon jó volt, hogy ott volt mellettem, és sokat segített. Sűrűsödtek a fájások, már 2-3 percesek voltak, és egyre csak erősödtek. Fél 10-ig bírtam sétálni, a párom karját szorongatva. Fél 10-kor irány a szülőszoba, fel a szülőágyra. Olyan érzésem volt, hogy rögtön kiesik a pici lány. Akkor még nem is gondoltam, hogy nem jön ő ki olyan egyszerűen, a szülésznő mondta is. Tovább nem bírtam. A párom kint várt a szülőszoba előtti folyosón, végül úgy döntött, hogy nem jön be. De mégis ott volt a közelben és ez jól esett. 10 órakor még a kisasszony sehol sem volt, mert nem tudtam jól nyomni. Majd kicsit az orvos besegített, kétszer belekönyökölt a hasamba. Ez nem is fájt. Ki lehetett bírni, csak úgy voltam vele, hogy legyünk már túl rajta. Azt hittem sosem fog kijönni. Pár nyomás és a segítség után megérkezett a pici lányunk Tímea 10 óra 15 perckor. Semmilyen érzéstelenítőt, fájdalomcsillapítót nem kaptam. De ki lehetett így is bírni. Nagy volt a boldogság. Azt az érzést nem lehet leírni. Az orvos kiment szólni a férjemnek. Nagyon örült ő is. Timit letisztogatták, majd apukát behívták. Odatették a pici leányt a mellkasomra. Nagyon boldog voltam. Örültem, hogy a férjem is ott volt már ekkor velünk. Ekkor lettünk igazi kis család, és nagyon jó érzés volt. Majd megmérték a kisasszonyt 51 cm-rel és 3420 grammal született. Felöltöztették, és apa már babázhatott is. Engem összevarrtak, majd 2 óra múlva kivittek a szülészetre.

Egy hétig voltunk kórházban, mert a leány besárgult, volt kék fény alatt és kapott vitaminokat.3220 grammal jöttünk haza a kórházból következő héten csütörtök délelőtt.

Mára már Timi lassan 4 hónapos lesz, és nagyon szépen fejlődik. Boldog, egészséges, nyugodt baba. 6 kg körül van már a súlya, és kb. 63 cm.

Ez a mi kis történetünk. :)


Szebb szülést nem is kívánhattam volna magamnak.

Remélem, sokan elolvassátok, és nem haragszotok, hogy ilyen hosszúra sikerült a történetem.

Gondoltam leírom a történetem, amíg emlékszem a részletekre is.

Köszönöm előre is azoknak, akik elolvassák.




Írta: zsu0427, 2010. november 28. 21:08
Fórumozz a témáról: Timi baba születése fórum (eddig 21 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook