Ti költöznétek ebben a helyzetben? (beszélgetős fórum)

Maximális egyetértésem.

A fiatalok jövője fontosabb, mint az, hogy egy nyugdíjas nem tudja feltalálni magát.

Édesanyád magánéleti gondjait nem neked kell megoldani.

Ha valami nem jó neki, változtasson rajta.

Nem költöznék.

Ha rossz a kapcsolata, váljon el, költözzön közelebb ő hozzátok.

A férjednek jó állása van. Azt írod, nem a pénz az úr, erre én csak annyit tudok mondani, hogy egyzrészt de, másrészt meg itt nem csak a pénzről van szó, hanem a karrierről, előrejutásról, új célokról, szakmájában fejlődésről, stb. Nyilván a férjednek ilyen vágyai is vannak.

nem költöznék.

de amennyiben édesanyád majd rászorul a segítségre, érdemes lenne őt költöztetni közelebb hozzátok.

ha a férjednek jó állása van, azt nem szabad kockáztatni ebben a világban.

Anyukád mennyi idős? Mennyire mobil? Nem tud utazgatni hozzád sűrűbben, több időt nálatok költözni?

Az állás nagyon fontos, főleg, hogy jó a fizetés is, így feladni elég felelőtlenség lenne.

Én azért nem mondanám azt, hogy anyukád önző lenne, ugyan is van aki szereti az édesanyját, annak ellenére, hogy manapság már divat. Szerintem az sem probléma egy jó kapcsolatnál, hogy az anyóst sűrűn kell látnia valakinek. Ez is egy olyan probléma, ami manapság már divattá forrta ki magát. És persze az sem jogos felvetés, hogy férjnél vagy! És akkor mi van? Attól, hogy férjhez megy valaki, vagy megnősül még megmaradnak a családi kötelékek, és ugye sokszor felelőtlenség ezeket felrúgni, hiszen a szülőknek jó esetben mi a gyerekeik vagyunk a legfontosabbak, a házastársaknak/élettársaknak viszont nem biztos, egyet gondolnak és már lépnek is, vagy esetleg lépsz te, mert megromlik a kapcsolat, stb.

Sajnos nem tudunk neked jó tanácsot adni, hiszen nem ismerünk minden körülményt, így neked kell mérlegelni a dolgokat.

Az meg, hogy itt azt mondják, hogy anyukád önző, a párod nem akarja gyakran látni az anyóst, stb. Nem számít. Mindenki magából indul ki. Sokak képesek egy 1-2 hónapos kapcsolat miatt is köpködni a saját szüleit is, hát még ha sikerül nekik egy kicsit hosszabb....

Ja, hogy én mit tennék....

Ha a szüleim idősek lennének és ápolásra szorulnának, akkor őket költöztetném magamhoz (figyelembe véve a munkát is), ha csak hiányzok nekik és azért szeretnék, hogy gyakrabban találkozzunk, akkor valahogy megoldanám, hogy a lehetőségekhez képest minél többször meglátogassam őket, több időt töltenék ott, vagy kérném őket, hogy tegyék ők is ezt. Mondjuk én már alapból nem költöztem volna ilyen távolra a szüleimtől, de ez egy más kérdés....

Semmi esetre nem rúgnám fel az életemet, hiszen manapság nagyon nehéz jó állást találni.

Én sem borítanám fel az életemet!

Azt írod édesanyád a férjével él, és nem azt, hogy édesapáddal. Kérdés, hogy a ház/lakás, amiben most élnek, kinek a tulajdona, hogy ezen a téren édesanyádnak mekkora a mozgástere, milyen lehetőségei vannak, hogy esetleg ő költözzön valamivel közelebb tihozzátok??

Talán segítene, ha pár napra elköltözne a párjától édesanyád, ahol nyugodtan átgondolhatná az életének további lehetőségeit. Esetleg a ti városotokban egy panzióban egy kis szobát kivenni, napközben nálatok, veletek, este pedig aludhatna a panzióban...

Őneki kell a saját életéről, további megélhetéséről gondoskodnia, nem "varrhatja" magát mások nyakába! Ha valamit elrontott a saját életében, azt őneki kell helyre hozni is!!!

Nektek viszont ott van az életteretek, ahol most vagytok.

Én nem költöznék.

Elég önző szülői hozzáállás.

Sok evvel ezelott elkoltoztem az akkori baratomhoz, otthonomtol majdnem 200 km-re.

A kapcsolatunk idovel megromlott, kozben a munkahelyemen megismertem a ferjemet.

Nagyon ragaszkodtunk egymashoz mar az elejetol kezdve, igy nem volt kerdes hogy hozza koltozom 50 km-rel arrebb, vagy haza.

Mindkettonknek uj munkahelye lett abban a varosban, ahol o mar 10 eve elt.

Szuleim jottek latogatoba, vagy mi mentunk hozzajuk.

Az utobbi evekben egyre jobban hianyzom edesanyamnak, nagyon maganyos, a ferjevel sem igazan jo a kapcsolatuk.

Azt szeretne, hogy koltozzunk le a szulovarosomba, vagy legalabbis a kornyekre.

A ferjem nem igazan rajong az otletert.

Nekem nem problema munkahelyet valtani, viszont neki nagyon jo allasa van, nagyon jo fizetessel.

Az orszag azon reszen, ahova koltoznenk, nincs ilyen lehetoseg.

Nem a penz a legfontosabb, de szem elott kell tartanunk, hogy alberletben elunk, es ott is abba koltoznenk, egyszer szetetnenk sajat lakast, mindkettonknek van egy-egy hitele, amit torlesztunk, tehat sok a kiadasunk, felretenni is szeretnenk.

Nekem szornyu most ez a helyzet, mert mindkettojuket megertem, de ketteszakadni nem tudok sajnos.

Ti mit tennetek ilyen helyzetben?