Ti anyósotoknak kívántok anyáknapját? Ez egy illendő szokás, mert eddig sajnos nem ismertem? (tudásbázis kérdés)
Ja en azt sem tudom mikor van anyosomeknal anyak napja:DA ferjem meg lecarja..Aposom felesegenek szoltam hogy anyukameknal most van tehat most kapja O is:DO meg boldog is volt ezzel:D
Nalunk marciusban volt.
Anyosomat koszontsek a gyerekei es az unokai.az enyemek biztosan nem fogjak:D
Aposom felesegenek viszont ugyanugy kuldtunk ajandekot,mint anyukamnak sajat kezuleg keszitett 'csaladfat' filcbol szivoszalbol viragot,sajat kezuleg (gyerekek nem en) festett viragot kidekoralva csillamporral:D
Fol is fogjuk hivni csak most ott eleg este van..
Legyen igazad, kívánom!
De azért ne lepődj meg, ha mégse... A saját bőrömön tapasztaltam...
Szegény gyerek meg nem tehet semmiről - az enyém se, de a nagyanyja "Pusztán azért", mert én vagyok az anyja, nem épp úgy foglalkozik vele, ahogy egy "nagyi"...
MI is vidéken lakunk, anyukámék hasonlóan konzervatívak, mint ahogy írod. De ilyesmit nem várnak el a páromtól, hiszen bár fiukként szeretik, nem fognak "Hisztizni", ha nem köszönti fel anyumat. Más kérdés, hogy ha itthon lett volna, jön velünk ő is köszönteni nyilván.:)
Anyósom már más tészta. Ő talán fog hisztizni, de annyi hülyeségért hisztizett már, hogy nem érdekel különösebben!:)
Ha érdekelnek a részletek, a naplómban látni fogod, miért!:) MI januárban voltunk túl "a nagy beszélgetésen", hogy befejeződjön végre a sz*rkeverés és az ellenszenvezés... Nem akarlak elkeseríteni - ha eddig nem úgy állt hozzá a dolgokhoz, félek, mondhatsz Te is akármit...
Bár talán majd az unokával változik. Nálunk az se számít(ott)...
Egyetértek azzal, hogy ha már te köszöntöd anyósodat, és van gyereked, akkor viszont is legalább annyira illene. Ha már illendőség...
Nálunk anyukám tegnap elosont a fiammal a közeli éjjelnappaliba, vett egy dobozzal a kedvenc bonbonomból, és odaadta a fiamnak (3 éves), hogy köszöntsd fel anyát - szóval nálunk anyukám volt hamarabb résen...:)
Ma persze megköszöntöttük, ahogy kell, gyerek is a nagymamát, én anyukámat.
Anyósomat nem hívtam, ős se engem. Szerintem ennyiben is maradhatunk!:)
Én sem hallottam még ilyen hülyeséget, hogy anyóst illik felköszönteni. Bár nekem még nem a férjem a párom, de isten ments, hogy én felköszöntsem az anyját. Örülök, ha nem látom/nem hallom, nem hogy még én kívángassak neki bármit is.
A saját anyukámat természetesen felköszöntöm. Mindenki a sajátját köszöntse fel. Szerintem anyóst csak annak szokás, akinek nincs saját anyukája, vagy nagymamája, nevelője stb.
Hát, tavaly mondtam neki, boldog anyós napot (is):D
Idén semmit nem mondtam neki...Viszont én vettem neki a csokrot, mert ha a férjemen múlna, akkor az anyja nem kapna.
Fiam adta át, s mikor kérdezte az anyós, mire kapja, akkor a kisfiam: "Mert anya vette!";D
Mégis a végén csak azt mondta anyós: "Köszönöm a csokrot a fiúknak!":P Na, ha rajtuk múlt volna, de mindegy...
Lehet, ha jobb lenne a viszonyunk, akkor rendesen felköszönteném ezen a napon...
De amúgy ha mondjuk én köszönteném anyák napján rendesen az anyósom, azért elvárnám az anyóstól, hogy ő is mondja nekem, hogy Boldog Anyák napot, de eddig ő nekem semmit nem mondott ezen a napon...
Én csak anyukámat köszöntöttem, anyósomat köszöntse a párom és viszont.
Igaz, nálunk van gyerek, gyerek nevében is köszöntöttem anyukámat. Anyósomat gyerek nevében szintén köszöntse a párom.
Nálunk nem jó a viszony, de nekem nem anyám. Mivel nem voltunk nála (párom dolgozik) én nem köszöntöm.
Ha mentünk volna, nyilván mondom neki, hogy sok boldogságot, vagy valami, de ezért külön én nem hívom fel.
Szerintem nem várhatja el - ha köszöntöd, essen jól neki, ha nem, akkor sincs semmi.
Szokásnak szokás. Szokás köszönteni édesanyádat, esetleges nevelőanyádat, nagymamáidat, dédmamáidat, anyósodat, férjed nagymamáját. Mindenkit, aki a családodban női felmenődnek számít, vagy a párodénak. Ha pl. a nővéred nevelt fel, akkor őt is. Ha valamelyikük már nem él, akkor sokan ilyenkor ellátogatnak a temetőbe, vagy egyéb módon megemlékeznek róluk.
Egy tökéletes világban az anyósod a második anyukád lenne, te pedig az ő x. gyereke. Amikor két ember összeházasodik, egymás családját is "örökbe fogadják", illetve őket befogadja a másik családja is. Két családból egy lesz. (Nem véletlen, hogy pl. Amerikában gyakran házasság után a párjuk szüleit is anyunak meg apunak hívják az emberek.) Az anyósod annak az embernek az édesanyja, akit társadul választottál, mivel mindenkinél jobban szereted, ergo igencsak hálás lehetsz annak az anyósnak, amiért megszülte és felnevelte. Innentől kezdve elég természetes, hogy amikor saját anyukád eszedbe jut, és megleped valami széppel, megköszönöd neki, hogy van neked, akkor a "másik anyukádra" is gondolsz, és neki is veszel egy szál virágot.
Na, így nézne ki a kép, ha mindig minden szép és jó lenne. Ilyen esetben nem szokásból ölelgetnéd meg és köszöntenéd anyák napján, hanem mert megérdemli és mert természetesnek érzed.
De ettől a képtől sajnos a legtöbb család nagy mértékben elüt, egyik itt, másik ott, harmadik meg mindenhol. Szóval hogy te konkrétan a te anyósodat, vagy akár saját szülőanyádat megköszöntöd-e, azt ne a szokás diktálja, ne hagyd, hogy bűntudatot keltsenek benned e miatt. Ha nem felhőtlen a kapcsolat, annak feltehetően oka van. Érdemes higgadtan végiggondolni, átbeszélni a pároddal stb., ez vajon mekkora részben van miattad/miattatok, és mekkora részben a másik fél hibájából. Ha úgy érzed, jócska részed van abban, ahogy a viszonyotok áll, akkor mondjuk anyák napja jó alkalom lehet rá, hogy lenyeld a büszkeséged és tegyél egy lépést a helyzet jobbá tételére. Ha meg őszintén hiszed, hogy nem igazán rajtad múltak a dolgok, és nem érzed "anyaszerűnek" az anyósodat, akkor ne jópofizz csak azért, mert mások szerint ez így szokás.
Szerintem.