Terhességmegszakítás a 20. terhességi héten (beszélgetős fórum)

Nagyon sajnálom. Ez borzasztó. Mi egy hónapja vesztettük el a kisbabánkat. Azt mondják, hogy az idő segít, de az ember minél többet gondolkodik annál rosszabb. Néha sikerül kikapcsolni az agyamat. El sem hiszem, hogy ilyen szörnyűségek megtörténnek.

Kívánom, hogy sikerüljön túllépned és mielőbb örülhessetek egy egészséges kisbabának.

Úgy látom neked sem egyszerű az életed. Az első terhességem elhalt a kilencedik héten. Lelkileg annyira padlóra kerültem, hogy 1 év múlva sikerült újra teherbe esnem, és megszületett gyönyörű szép kislányunk, aki bearanyozza mindennapjainkat.

Köszönöm a biztató szavakat. Neked pedig nagyon sok örömet és boldogságot kívánok a továbbiakban is.

Szia!

Teljesen együttérzek veled. Velünk ugyanez történt. 11 napja szenvedek és sírok éjjel-nappal. Összetört az életem.

UGyanez a történet. TEljesen ugyanez. Minden eredmény jó, 19. héten magzati rekeszizomsérve van a babának. Hiába mentünk orvostól-orvosig, mindenki ugyanazt mondta. Vagy vállalom, hogy kihorodm vagy inkább hordom, míg lehet, de egy percet sem fog élni, vagy nem szenved ő sem és mi sem. 20. héten megszakították a terhességet. Mi a harmadik babánkat veszítettük el. Tönkre mentünk benne lelkileg.

És sehogy nem sikerül túl lépni.

Nagyon sajnálom.Kegyetlen lehetett megszülni és utána üres pocival élni mindennapjaid.Fel kell állni,az élet megy tovább.Biztos meglesz a lefolyása a feldolgozásnak,de az még idö.Sztem 3 honap mulva probálkozhattok ismét.

Én egy koraszülött babát vesztettem el 3 honaposan ,utána pedig elhalt a 9 hetes magzat.

Most 29.hetes kismama vagyok,minden rendben van a kifiunkkal és a föld felett járunk 2 méterrel:)

Csak az érti fájdalmad,aki maga is megsérült.Küldök pozitiv energiát és sok eröt Neked!

Teherbe estem végre a várva várt kistesóval. Sajnos az első hetekben influenzás lettem, de nem történt semmi. A baba szépen fejlődött, minden eredményem rendben volt. Az orvosom nyugtatgatott, hogy már nem lesz semmi gond. Aztán jött az ultrahangvizsgálat a 19 héten és kiderült, hogy gond van.

Néhány nap múlva a nagy felbontású ultrahanggép is igazolta a rendellenességet. Egy világ dőlt össze bennünk. A genetikus egyértelmű javaslata a terhességmegszakítás volt. Néhány nap itthon és irány a kórház, két napos küzdelem után szültem meg második kislányunkat. Iszonyatosan nehéz. Kislányom, aki most 4,5 éves keveset fog fel a dolgokból, szinte csak annyit, hogy anya mindig sírdogál és nem lesz kistesó.

Várom azokat, akik hasonló helyzetben voltak. Hogy sikerült túllépni ezen a nehéz időszakon és vállaltak e újabb kisbabát (ez a legfőbb vágya, de sajnos nagyon félek még)?