Születés előtti lét- van emléketek? (beszélgetős fórum)

Családállításon voltam egyszer, biztosan hallottatok már róla. Ott volt egy harminc év körüli lány, akinek az volt a problémája, hogy nem tudott tartós kapcsolatot kialakítani férfiakkal. Rövid idő után mindegyik totál csőd lett, és nem értette az okát. Ott derült ki számára is, hogy volt egy ikertestvére, akit anyukája a méhében elveszített. Vagy nem is tudott róla, hogy ikreket várt (hol volt még akkoriban ultrahang), vagy nem akart mesélni erről a lányának. A lány pedig egész életében hasztalan kereste azt a típusú kötődést, akit anno a testvérével szemben érzett, és amit persze egy kapcsolat sem adhatott meg. Felszabadító érzésnek nevezte, hogy végre tudja.

Szerintem az ilyet el kell mondani, és nagyon jó ötlet, hogy felnőttként beszélsz-beszéltek a lányoddal, mert ha van is benne valami hiányérzet, az akkor biztosan helyrekerül.

Köszönöm,. kedves vagy.

7 éves a lányom most, és nagyon értelmes, sok mindent megért, amiről nem is gondolnám. A szülész is azt mondta, hogy szerinte mindenképpen meséljem el neki olyan 18 éves kora körül. Előtte ne. Még akkor is nagy trauma lesz neki. De biztos, hogy valami élménye lehet, csak nem mondja, mert gondolom nem tudja hova tenni.

A naplómban szívesen látlak, ha kiolvastad a nyilvánosat, gyere a titkosba:) bár nem ígérem, hogy olyan röhögős stílusban írom a titkosat, valahogy nem mindig jön az ihlet.

Én is bocsi az offért:)

Igen , van ilyen es több pszichologus,pszichiater stb foglalkozik a dologgal ! Az termeszetes hogy a ferjed megkerdöjelez mindent ....

Viszont az itt es a most szamit ,hogy mi volt,mi lessz az mellekes a MOST-hoz viszonyitva , szerintem.

Sajnálom, ami Veletek történt :-(.

Nem írok sztorit, próbáld megkeresni azt a könyvet, amit ajánlottam, van benne szó ikrekről is. A félidőbeli elveszítés miatt a lányodnak biztosan nagy trauma ez, még ha nem is tudja, miért, de vélhetően van a kis lelkében egy nagyon erős hiányérzet. Mennyi idős a lányod most? (Néztem a fotóidat az adatlapon, gratulálok a kitartáshoz, elkezdtem a naplódat is :-). kell a bátorítás, én tegnap tűztem ki magam elé a nagy célt :-). Bocsi az offért, Lányok!)

Ez is érdekes dolog. Én ikrekkel voltam terhes a lombikprogram eredményeként, és sajnos félidőben veszítettem el az egyik babát. Égen földön kereste a férjem, de sikerült Pesten megvennie az ikrek könyvét, hogy tanulmányozni tudjuk. Abban írja le az író, hogy az ikreknél a méhben megfigyelték, hogy a kis ujjaikkal próbálják megérinteni a másikat, és valahogy kommunikálnak is. Az ujjal megérintés persze csak a kétpetéjűeknél érvényes, mert ugye ők két külön burokban vannak. Képek is vannak a könyvben, irtó érdekes.

Én egyszer szeretném majd ezt a lányommal megbeszélni, ha már nagyobb lesz. Szeretném elmondani, hogy volt egy ikertestvére. Lehet, hogy ha még 3 éves kora előtt kérdezgetjük, akkor esetleg emlékszik valamire, de nem akartuk megzavarni őt.

Nekem egyébként nincs emlékem sem előző életből, sem szülés előtti létből, vagy akár a születésemről, legalábbis nem tudom előhívni. Már gondolkodtam rajta, hogy ez utóbbiban hipnózissal kéne próbálkozni, mert erősen kihatással van a jelenlegi életemre. Ugyanis azért nem szeretnék saját gyereket, mert nagyon félek a szüléstől. Az én születésem erősen komplikációs volt, és azt hiszem, az agyamban megvannak ezek az emlékek, de tiszta önvédelemből nem jöhetnek elő, mert újabb trauma lenne...

Meséljetek, előző életre emlékszik valaki? Vagy a közvetlen előtte lévő létről?

Nagyon érdekes amit írsz, és engem is nagyon érdekel a téma. Egyáltalán az egész lélekvándorlásos-szellemes téma érdekel:)

Az én saját életembe is be tudom illetszeni amit ír ez az író. Mármint hogy azt, hogy megválasztja, hova születik, milyen szülőkhöz. Nekem lombikbabám van, aki a harmadik próbálkozásra sikerült. Én biztos vagyok benne, hogy okkal nem sikerült az első két próbálkozás. Igaz, hogy azok az embriók meg sem tapadtak eleve, de ugye az embrió is már egy élet.

Nagyon érdekes kérdés.

Eszembe jutott egy könyv, amit olvastam a témában. Helen Wambach írta, a címe: Hányszor születik egy ember? Az író pszichológus, aki hipnózisban visszavitte az embereket születésük élményére, sőt, az azelőtti időszakra. A többezer kapott eredményt kiértékelte, és teljesen hasonló dolgokról számolt be, mint a férjed. Vagyis van lehetőségünk dönteni, hogy hova, milyen szülőkhöz, milyen nemmel születünk. Érdekes volt, mert beszámolt egy örökbefogadottról is, aki azért vállalta az "utaztatást", mert akart tudni az igazi szüleiről. Kiderült, hogy semmilyen kapcsolata nem volt velük, de az őt ténylegesen felnevelő, nem vér szerinti szüleit ismerte előző életeiből... Nagyon érdekes, olvasmányos könyv, ajánlom mindenkinek. Antikváriumban érdemes megpróbálni.

Volt kolléganőm mesélte, hogy ők kérdezgették a gyereküket pici korában régebbi élményekről (állítólag a legtöbb ember 3 éves kora után elfelejti a korábbi emlékeit, vagyis inkább nem tudja előhívni), és válaszolgatott érdekes dolgokat, de láthatóan nem akart beszélni róluk.

Én hiszek ilyesmiben, és nagyon örülök, ha írtok ilyen érdekes történeteket!

Ez a könyv érdekel!!:D

Bár a férjem nem hiszem, hogy olvasta volna, sőt biztos vagyok benne, hogy nem olvasta. A kötelező olvasmányokon kívül, illetve a saját érdeklődési körén kívül eső dolgokat nem olvassa. Mint ahogy én sem olvasok horgászatról például:)

ha úgy érzi, ez nem gyerekkori álom akkor biztos is hogy nem az

szerintem nagyon ritka, akinél ilyen születés előtti emlékkép megmarad

de az is lehet,hogy több embernek lenne, ha valóban a kisgyerek furcsa mondatait erősítenénk és nem elnyomnánk, ahogy molly38 is írta

Ilyen nincs, viszont visszatérő álmom van, amiben általában a víz alatt úszok és úgy lélegzem, hogy beszívom a vizet az orromon keresztül :)

Idővel arra a következtetésre jutottam, hogy ez a nagyon furcsa, de kellemes érzés, ahogy a folyadék áramlik be az orromon keresztül, még az anyaméhből eredhet :) Azelőttről nincsennek emlékeim:)

ez nagyon érdekes és nagy valószínűséggel igaz

sokban összecseng Dr.Michael Newton amerikai pszichológus hipnózisban végzett kutatásaival

amit egy többkötetes könyvben meg is jelentetett több mint 20 éves kutatómunka után

a könyv címe "lelkünk útja" és nálam alapkönyvnek számít

Nekem a legkorábbi emlékem mikor 3 évesen kórházba voltam

Van egy olyan is, hogy járókába vagyok de lehet az csak álom. Ezt nem tudom biztosan

Egy magyar híresség, már nem emlékszem ki, mesélte egyszer egy riportban, hogy az ő kisfia el tudta mesélni, hogy hogyan született, mert kiskorától kérdezgették, tehát kihasználták azt az időt, amikor még emlékszik rá és erősítették az emlékeket nem elnyomták.

Mesélte a kisfiú, hogy mikor született, volt ott egy macska is... a szülészorvosnak macskanyávogás volt a csengőhangja és folyamatosan csörgött a szülés alatt.. :-))))