Szerintetek mi lehet az oka annak, ha egy nőtől a pasik tartósan CSAK szexet akarnak és nem kapcsolatot? (beszélgetős fórum)

:DDD

szerintem a férfiak mindenhol egyformák!! :D Én nem azt mondtam, hogy egyik sem akar komoly kapcsolatot. De az tuti, hogy ha ránéznek egy nőre először biztos nem az fog eszükbe jutni, hogy na, ezt a nőt elveszem feleségül, hanem az, hogy jujj de megd...nám... :D Ez már csak ilyen. :)

Ezek szerint igen,még mindig naívan állsz neki..Pl azt sem tudod,hogy egy társkeresőn hogyan tudsz utánanézni a másik interaktivitásának? Így még nagyon nagyokat potyoghatsz.Nincs valami barátnőd,vagy nővéred,aki talpraesettebb?hátha ő tudna neked ilyenekben segíteni,hogy leinformálja kicsit a srácot,meg átolvassa a leveleket,és segít neked kicsit mögé látni a dolgoknak.

A bűnronda,és az irtó helyes közt rengeteg átmenet van.

természetesen kell a testi volnzalom is.nekem szerencsém van,mert bennem ez ki tud alakulni elég sokféle külsőre(egy lényeg van,hogy sportos legyen,,ne plöttyedt vagy gyenge,és kifejező szeme legyen.).Személyes találkozáskor a mosolya,a szövege,a tekintete mind képes bennem vonzalmat kelteni.

Erre érdemes volna neked is rámenned kicsit,hogy keresni az emberekben azt,amit fizikilag vontzónak tudsz tartani,és legyen ez minél többféle dolog.Akkor nem kerülsz csávába egy jóképűbb arc miatt,hanem rá tudsz joban állni az egyéb,kapcsolat szempontjából lényegesebb dolgokra

Megkérdezhetem,milyen az a bizonyos kisugárzás amiről írsz?

Én indítottam a fórumot,külsőre csinos és szexi,viselkedésemet,természetemet illetően pedig csendes komoly,megfontolt,sőt egyenesen zárkózott embernek mondanak.Van mikor nagy a szám,de az ált akkor jön ki belőlem,mikor meg kell védenem magam.

Emellett határozott jellem vagyok,ami annyit tesz,hogy mindenről meg van a saját véleményem+még hozzátenném,hogy nem viselkedek kacéran,nem jellemző rám a flörtölgetés/ezért lep emg a legjobban a férfiak hozzám való viszonyulása!/.De beszélgetni szeretek és kedves ember vagyok.mindezt nem én mondom magamról,hanem mások...azok az emberek akik igazán ismernek.

Na,most röviden bemutattam magam,segítségül,hátha így jobban kisüthető,mi velem a probléma.)

Én sok-sok embert ismerek, akik szerényebb körülmények között tök jól érzik magukat. Nem nélkülöznek, mert megtanulták beosztani, ami van. Be lehet osztani, én tudom. Zéró szülői háttérrel éltem egyedül 16 éves korom óta. Megtanultam főzni, mosni kevés pénzből. Néha baromi sz.r volt, nehéz volt, kilátástalan volt, de nem éreztem magam nyomorultnak azért, mert kevés a pénzem. Voltak barátaim, szórakoztunk, ha nem volt miből, akkor leültünk egy padra röhögni.

Mostmár, hogy anya vagyok, másképp gondolkozom, mert a gyerek "sokba kerül". De akkor cseppet nem voltam elkeseredett. Munka mellett tanultam, diplomáztam. Most anyagilag könnyebb, ez igaz.

Öcsém barátnőjének a barátnője hányt a kertben. Az az érdekes ebben, hogy akkor találkoztunk vele először, senkit nem ismert öcsémen meg a barátnőjén kívül. (volt még plusz 3 személy rajtam kívül)

Hát érdekes generáció.