Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)

Igazából ez az egyetlen olyan tévhit,amiben soha senki nem lehet bizonyos.

:))

Nem.A lélek negatív hajlamokkal rendelkezik.

Lélek állapotban helyesek a megérzései,de sok dolgot nem tud megcsinálni,és nem tökéletes.

Fent nem érik azok a hatások amik itt lent,így nem hangsúlyozódnak ki annyira a hibái.De koránt sem tökéletes.

Ha igaz lenne amit mondasz,akkor nem lenne szükség a földre,mert a lélek tökéletes,és mindent tud.Akkor minek inkarnálódna?

Csak azért hogy kipróbálja milyen a földön,más hatások befolyására?Szerintem nem.

Doki...alapból nem vagyunk jók.Nem elrontjuk.Nincs mit elrontani.Mert az alap nem jó.Alapból hibákkal rendelkezik a lélek.Lejön és tanul-tanul és tanul.

A föld értünk van.És alapjaiban jó,hiszen itt lehet a legjobban fejlődni.Illetve gondolom,hogy itt,még nem hallottam más helyről ami nagyobb eredményeket hoz.

Ha már egy nagyon magas szinten vagyunk,akkor a földi élet tényleg csak szép,de oda el kell érni.Addig még vannak lépcsők.És lehet hogy akkor már csak szemlélődni jövünk,vagy nem jövünk ide.

Várjááááá' Doki...asszem most esett le hogy Fata mire gondol...

Ha például van bennem egy korlát...az önképemben,pl én nem dohányzom és nem is akarok mert egészségtelen,és nem nekem való.Megvéd attól,hogy tüdő rákban haljak meg.Persze én ezt nem korlátnak nevezem,inkább jó gondolkozásnak,és helyes önképnek.

De ha ilyesmire gondolt Fata,akkor igaz,és tényleg véd a korlát.

Világos. Az élet alapban szép, mi rontjuk el :)) Mert nem érezzünk tisztán.

Ezt mondtam az elején. Tehát az alapok szépek és pozitívak, magunknak mi kavarjuk ki a negatív dolgokat, az igaz, hogy azért, mert így érkeztünk, de attól még miattunk lesz gáz.

A kivétel a gyerekkor, mert azt meg ugyebár választjuk, így nem elrontjuk, hanem kérjük :)))

Rajtunk múlik,így van.

De pont azért jövünk,mert nem érezzük tisztán.

Pont azért vagyunk itt mert ha tisztán éreznénk már mindent,hogy mi a helyes,akkor nem jönnénk.

Ne felejtsük el hogy a föld iskola,és hiba miatt jövünk ide.

Valamivel meg kell küzdeni.Azért jövünk.Olyan nincsen hogy tisztán érzel mindent.És ne gyere a bölcsekkel.:O)

Ők sem véletlenül jönnek még egy körre.

Így van. Ha nincs megérzés, akkor a korlát van, hogy megvéd, de van, hogy felesleges. Ezért kellenek a megérzések.

De ha nincsenek, akkor biztonságosabb 10 helyből 2 helyen nem le esni, még akkor is, ha a másik 8-nál nem is volt szakadék.

És mi van ha nincs is szakadék a korlát mögött?A saját utamra tettem egy korlátot,és megakadályoz benne,hogy arra mennyek amerre kell.

Én nincs megérzésem,hogy átlépjem -e a korlátot...

Nem lépem át mert félek.És csinálok egy csomó más dolgot,mire újra ugyanoda lyukadok ki,és mondjuk akkor már átlépem.

De ha már átléptem volna először akkor egy felesleges kört megspórolok.

ha nincs korlát a szikla szélén, akkor lepottyanok. A megérzéseim miatt nem mentem volna a szélére, ha nincs megérzés, akkor pottyanás.

Életben ugyanez.

Akinek nem működnek a megérzései, az jobb, ha kevesebbet mozog egy bizonyos helyzetben, mert nem tudja felmérni, hogy mi a helyes.

Olvasd el, amit a kényszeres betegségre írtam. Annál konkrét a dolog.

Nincs mindig megérzésed.

Szerintem korlát akkor sem biztos hogy hasznos ha nincs megérzésünk.Mert az vissza fog fogni.

Mondjuk a félelemre gondoltam éppen,mint korlát.

Nincs megérzésem,de inkább a félelemre hallgatva,nem teszem meg azt a bizonyos dolgot.

Pl...pedig valószínűleg ha nem féltem volna,mert nem is volt mitől,nem veszítettem volna semmit,akkor előrébb lennék.

Na,most azon gondolkoztam,hogy nekem is vannak korlátaim,sőt álarcaim,és egy bizonyos dolog miatt vettem fel őket,és nehezen dobom le,mert véd,és nem enged közel senkit magamhoz igazán,és ehhez foggal körömmel ragaszkodom,mert féltem magam.

Ez tényleg egy korlát,ami véd.

Nem mondanám mindenre hogy korlát...

Ami előre visz az nem korlát szerintem.

csak egy kis humor...

Romhányi József:Egy boldogtalan sünnek panaszai a halovány Holdnál

Sanyarú sors, te szabtad rám gúnyámat

céltábláját az emberek gúnyának.

Engem senki nem cirógat; becézget

mer bőröm egy kicsit recézet.

Hogy irigylem a nercet, a hódokat!

Nekik kijár elismerés, hódolat.

Hányszor kértem a bennfentes rókától

hogy legyen az én ügyemben prókátor.

Könyörögtem: szólj a szűcsnek, bátyuska

protezsálj be prémesállat státuszba

vagy vegyen be legalább is bélésnek.

De hiába! Nem enged a kérésnek.

Értékemért agyon sose csapnának

nem kellek én se muffnak, se sapkának...

Így kesergett sündörögve, bujkálva

míg egy fakír nem került az útjába.

Az felkapta, gyönyörködve vizsgálta:

-Jössz a szöges ágyamra, te kispárna!

Á ne hidd. Sosem vesztek. Semmit :)))

Nyerni jöttem, mint mindenki. Majd csak figyelj :)))

Azt vettem észre....

De az élet nem egy hadszintér,tele ellenségekkel ,nem játszma,amiben valaki nyer,valaki veszít.

Ha folyton erre hajtasz ott is,többet veszíthetsz,mint gondolnád.

:))

Imádok győzni. És mindig győzök is :)))

Lehet velem együtt győzni, akkor nem lesz senki legyőzött !

Utánam srácok! Vár egy új nap! Mások vitáznak, mi legyünk vidámak! :))))))

Na látod, egy fa nem tud kimagyarázni :)))

Nyertem :))

Fűzfafej mehet. Az jól hangzik.

Kiegyeztünk :O)))

Látod milyen rugalmas vagyok, amikor kell? :)))))

....igen...hmmm...igen...ühüm,kimagyarázni mindent lehet,ühüm:))

Na jó,akkor fűzfafej vagy:)))

Na, majdnem stimmel. Rugalmas abban, amiben kell és csak akkor merev, ha arra van szükség, de az nem merevség, inkább kitartás. :O)

De ez nem fafejség.:O))

Hogy mi, azt nem mondom, mert túl szerény vagyok ahhoz, hogy most magamat fényezzem :))

Bocs elfelejtettem idézni a szótáramból,mielőtt félreértésre adna okot bármi is:))

Szóval "fafejű":Elszánt ,keményfejű,olykor merev,rugalmatlan,tántoríthatatlan.Egyszóval olyan ,mint a fa!:))