Szeretném tudni, milyenek a tapasztalatok arról, ha időseknek idegenek, önkéntesek vásárolnak? (beszélgetős fórum)

Hát igen, eddig mindig azért voltak korholva, hogy ne legyenek naívak, ne bízzanak meg idegenben. Most meg azért, ha nem bíznak meg az idegen, (állítólagos) segítőkben.

A hétköznapokban eddig csak nagyon véletlenül segített az öregeknek bárki is, inkább csak szidták őket, mit totyog, miért reggek v. délután v. este megy ide-oda.

Most meg már ha levegőzne kicsit, azért leordítják a fejét, meg a fene nagy féltés ürügyén is csak szapulják őket. Ez is csak arra jó, hogy megint az öreg legyen a bűnbak.

A liftig sem megyek, lassan egy hete.

Egyébként igen, sokan másképp gondolkodnak.

Múlt csütörtökön voltam egy rövid sétán, messziről integetett az alattam lakó. Este írt üzenetet, hogy szívesen bevásárol. (Magyarul ne lődörögjek, ha nem muszáj ;-))). Nem sértődtem meg, megköszöntem. Ha szükséges, akár őt akár a MKKP-t keresem. Fiókám heti 2x bevásárol, ma gyógyszertárban is sort állt :-)

Buda? Mi kerületünkben is felajánlották. Kerületi fb-oldalon már van plakátjuk, telefonszám és internetes elérési lehetőséggel.

Hatalmas taps innen is a kezdeményezőknek. Köszönjük.

Igen, ez megfordult az én fejemben is.

Nehéz itt okosnak lenni.

Ez a cikk ugyan hosszú, de nagyon ajánlom mindenkinek elolvasni. Utána talán kevésbé fog fújni az idősekre, mert az öregek hibáztatása hovatovább már kezd erősen túlzásokba esni.

[link]

Olyasmi nem kivitelezhető, hogy a segítőt bemutatja valaki, akiben az idős lakó bízhat?

Vagy mittudom én, lakótelepeken hirdetőtáblán vagy szórólapokon fénykép...

Azt én mint lakó, honnan tudhatom, hogy a becsöngető személyt átvilágította egy bank? Nem értek, hozzá, ezért kérdezem.

Itt helyben a polgármestert mindenki ismeri, a közvetlen környékén lakó fiatalabbakat nagyjából szintén. Az idősebbeknek eddig is segítettek a szomszédságban élő fiatalok, szerintem ezután sem lesz ezzel baj.

Persze akad egyedül élő 70 év feletti, de kevés, mert rokonság általában akad.

Nálunk, a kerületben most szervezzük, kb. hatezer hetven feletti idős ember érintett. A polgármester és a kétfarkú kutyák kezdeményezték. Most attól akadunk egy kicsit, mert az önkéntesek biztonságos azonosítását még nem tudtuk megoldani. Épp most próbálom meg valamelyik bankot rávenni, hogy az ügyfélszolgálata vállalja el az átvilágítást, ahogy a saját ügyfeleivel is teszi.

De igen, úgy gondolom, hogy a saját pénzemen fogok vásárolni, és amikor átadom, megkapom a pénzt. Előre kiszámíthatatlan, mire beérek a boltba, lehet hogy duplájára. nő a krumpli ára 🙄

Igaz.

És nem mindegyik idős fog kis időt kérni, hogy telefonáljon a hivatalba, igazolják vissza a segítőt. De megvan ennek a módja biztosan, nem nekünk kell kitalálni.

Innen a legközelebbi Metró áruház jó 80 km-re van, Budapesten. Nem hinném, hogy a helybeli segítők oda járnának vásárolni.

Mivel összesen 13 Metró áruház van az egész országban, biztosan vannak olyan helyek is, ahol még messzebb van Metró áruház.

Párjaink úgy oldják meg, hogy megveszik a listát, dolgokat, viszik a blokkot, átnézik az idős emberrel tételesen, kipipálják és a végösszeget odaadják.

Nem fogadhatnak el kártyát, hacsak nem banki pénzfelvét van, mely ugye kerek és arról is van minden esetben bizonylat.

Igen, biztosan így van.

De én arra céloztam, hogy tegnap és ma is akarják dugdosni a férjeink kezébe, zsebébe a 200 forintost, amit senki nem fogadhat el! Csak ezt szegények nem akarják érteni, hogy ez nem szolgáltatás, hanem csupán jóindulat, segítség.

Én ugyan még nem vagyok 70-80 éves, de tuti nem adnám oda a bankkártyám a gyerekemen kívül senkinek.

Egy öreg ember hogyan tudná felmérni, hogy nem csalóval van-e dolga? Ráadásul már rámozdulnak a csalók az öregekre.

Kisebb településen, ahol ismerik egymást az emberek, még oké, de pl. Budapesten?

Nálad szokott ? nekem nincs kártyám, igy ha nem akarok valami nagyobb dolgot venni legfeljebb 5-6000 Ft van nálam.

Arról nem is beszélve hogy egyszerűbb a vevő azaz az idős bankkártyájával fizetni a boltban, ha kártyás, nem pedig utalgatni vagy 2-3 szor elmenni ugyanabban az ügyben