Szerencsésnek érzem magam (beszélgetős fórum)

Hát elég naív! Pláne a szerencsére bízni.

De úgyis megkopik minden, aztán előbb-utóbb a fényezésébe is bele lehet fáradni.

"Mellette nyugodt lehetek, hogy nem csal meg, hogy nem bánt meg."

Légy nyugodt. Mindaddig, míg egyszer... vagy többször... mégis.

"Figyelmes, ellát apró ajándékokkal, kedves szavakkal, mellettem áll, amikor valami bajom van."

Ezt is elunhatja. Mindenki változik. :(

Azért szép volna, ha örökre szólna, de lehet, hogy épp te fogod unni őt és épp betoppan az életedbe egy új, egy izgalmasabb, figyelmesebb, ajándékozósabb, satöbb.

Ez a szerelem...de azért nekem kicsit naívnak tűnik ez az írás, majd, ha sok vita és közös gond megoldás után is ugyan így érzel, akkor elmondhatod, hogy szerencsés vagy....most még csak szerelmes.

De azért sok sikert kívánok és, hogy azon kevesek közé tartozz, akiknek az első az igazi, bár ne feledd, változnak az idők és az idővel Ti is, egy tartós, jó kapcsolat sok melóval jár, nem elég a szerencse!

Sziasztok.

Én is szerencsésnek mondhatom magam :-)

A férjem a gyerekkori nagy szerelmem :-) Ismerjük egymást 15 éve. Soha nem mertünk közeledni egymáshoz. Érdekes módon az élet soha nem sodort minket túl messze egymástól. 2 éve leültünk, megbeszéltük a kis életünket, elmondtuk egymásnak, mit is érzünk, éreztünk. 1 éve vagyok a felesége és tőle kaptam a világ legszebb és legdrágább kincsét, a kisfiunkat. Hihetetlen, hogy milyen segítőkész. Dolgzoik hétfőtől szombatig (kamionos), este hazaér, ha kell elmosogat, porszívóz, bármit amit csak lát, hogy elmaradtam vele, mivel tudja, hogy én addig nem fekszem le, amíg mindennel nem lettem készen. A kicsivel pedig fantasztikus. Össze teszem a két kezem, hogy egy ilyen ember van mellettem. Vannak még csodák tényleg az életben, pedig én sem hittem bennük. De tényleg vannak :-)

2 éve? :D

Majd a kritikus 7.nél írj egy cikket! Várom! ;)

Azt nem tudom, hogy 10 20 év múlva mi lesz, hogy fogunk érezni, de most boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatban vagyunk, és mind a ketten teszünk érte, hogy ez így is maradjon. Ő szeretné ha ez a kapcsolat egy életre szólna, és én is szeretném.

Azt, hogy mit hoz a jövő, még nem tudjuk, de azon vagyunk, hogy a sok rossz mellett jó is legyen.

Szia. Valóban szerencsésnek érezheted magad, és kérlek bocsáss meg, én sem szeretném a boldogságodat és lelkesedésedet lehűteni, szívből kívánom nektek, hogy legyetek nagyon boldogok egy életen keresztül, gyerkőceitekkel együtt!

Azonban ha egy jó tanácsot megfogadsz, soha ne legyél "nyugodt", soha ne vedd természetesnek, hogy ez így is fog maradni!

Légy boldog, de vigyázz a kapcsolatotokra, és a bizalom mellett azért tartsd nyitva a figyelmed, ne vakítson el a szerelem és a túlzott bizalom, mert, ha előbb nem is, de akár huszon-harminc év múlva is beüthet a nagy villámcsapás a derült égből!

A családom baráti körében, akik a szüleimmel hasonló korúak, szinte nincs olyan ahol a férfi ne lépett volna félre, legalább egyszer, tizen-huszon év után. Volt, aki elvált, a legtöbben együtt maradtak, de a kapcsolat onnantól már megmérgeződött, esetleg alaposan meg is romlott!

A saját korosztályomból is egyre több ilyen bukkan elő, és szívszorító látni, hogy a kezdeti repdesés, boldogság, rózsaszín köd, mivé vált, holott nem is gondolta volna senki, hogy velük megtörténhet!

Én is közvetlenül érintett vagyok ebben, annyi különbséggel, hogy nem a saját bőrömön tapasztaltam meg, milyen ez, hanem harmadik félként látom, bár így sem jobb! De ez egy másik történet!

Nektek azt kívánom, legyetek Ti az a ritka kivétel, akikkel ilyen nem történhet meg! :)

Na, én is pont ezt írhattam volna, annyi a különbség, hogy mi a 7 év alatt összehoztuk már a kisfiú mellé a kislányt is, és hogy az első szerelmemmel megvolt az esküvő is.

Azért én is kívánom, hogy mindenki , aki ilyen fiatalon 2 év után szerencsésnek érzi magát, maradjon is úgy!

Hm......hamarosan toltom a 30-at, se pasim, se gyerekem, megis szerencsesnek erzem magam.

Na erre koss gordiusi csomot:)

én is ugyanezeket éreztem, gondoltam az első nagy szerelmem mellett az első 2 évben, együtt is éltünk, el is jegyzett - de fiatalok voltunk még, és 5 év után mégis csúnya vége lett...

most a férjemmel 7 éve vagyunk együtt, kislányunk mellé második babát szeretnénk, ugyanúgy szerencsésnek érezzük magunkat, hogy vagyunk egymásnak, de tudom, hogy még ez a 7 év is hol van a 10-20 vagy még több együtt töltött évhez képest... :D

de azért kívánom, hogy együtt is maradjatok persze

a barátom és én 1 éve vagyunk együtt és én is szerencsésnek érzem magam,hasonló okokból,mint te

és ő(zoli:) is mondott szó szerint ilyet,h. mázlista,h.én vagyok neki,

nem veszekszünk,mert mindketten elhatároztuk,h. HA van egyáltalán vmi vitatéma azt megbeszéljük normálisan,imádjuk egymást,hasonló a hozzáállásunk a dolgokhoz,az élet minden területén!

kívánom járjatok sikerrel "baba-ügyben" is :-)

és további boldogságot!